Vetés és Aratás, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 3. szám
A TEREMTETT VILÁG BIZONYSAGTETELE- FIATAL OLVASÓINKNAK -Dr. Erich Hitzbleck mérnök A nebáncsvirágtól a gyermekláncfűig Tudod-e, hogy növények nélkül sem állatok, sem emberek nem lennének a földünkön? Ez azért van, mert a növények jelentik mindnyájunk táplálékának az alapját. Bölcs Teremtőnk ezért gondoskodott arról is, hogy mindenütt legyenek növények. Ismert nagyvonalúságában szinte az egész föld felszínét befedte velük. Hogy ez lehetséges legyen, pontos meggondolásra és tervezésre volt szükség. A nehézség ugyanis abban rejlik, hogy a növények nem tudnak mindenfelé úgy sétálgatni, mint az emberek és az állatok, hogy ott magvaikat szétszórják, hiszen szilárdan gyökereznek a talajban, és ezért mindig ott kell maradniuk, ahová egyszer jutottak. Van-e azonban az egész teremtett világban egyetlen olyan probléma is, amelyet a lángeszű Építőmester ne oldott volna meg? Mint sok más esetben, itt is a legkülönfélébb megoldásokat alkalmazta. Vannak például bizonyos növényfajták, amelyek magvaikat rövidebb vagy hoszszabb távolságra kilövik, míg mások számára azt a lehetőséget biztosította, hogy magvaik állatok, emberek, szél vagy víz segítségével nagy messzeségbe eljussanak. Valószínűleg a legismertebb növény, amely elröpíti magától a magvait, a nebáncsvirág (fájvirág). Érett, hosszú, tokszerű termésében nagy a belső feszültség, amely szeretné kiüríteni a magvakat. A feszültség tetőpontján a vékony külső fal már nem tud ellenállni a nyomásnak. Ekkor szétpattan, és öt termőlevele hirtelen olyan erővel kunkorodik össze, hogy a magvakat több méter távolságra elhajítja (lásd 1. 1. ábra: A nebáncsvirág két termése A) a zárt termés B) a felpattanó termés a kilőtt magvakkal ábra). Ezt a kilövést előidézheted, ha a fölpattanás előtt gyengén megérinted az érett tokot. Innen a növény népies neve: nebáncsvirág vagy nenyúljhozzám. Felnőtteknek és gyermekeknek ez mindig sok örömet okoz. Hasonló hajítóberendezései vannak még más növényeknek is, mint például a nagy virágú gólyaorrféléknek, egyes csiilagfürtféleségnek, a madársóskának és a magrúgónak. Ezek közül némelyek tíz méternyi távolságra is elröpítik magvaikat. Nagyon sok esetben a Teremtő úgy rendezte el a dolgokat, hogy az emberek és az állatok akaratlanul is terjesztik a magvakat. Gondolj csak az almára, a körtére, a fügére, a ribizlire, az egresre, a szőlőre és sok más gyümölcsre. Ezek sok élőlény táplálékai, s fogyasztásukkor észrevétlenül a 81
