Vetés és Aratás, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 2. szám
BódásJános Út, igazság, élet („Isten holdjai" című kötetből; Budapest, 1975) Uram, Te megtartod minden ígéreted: a Hozzád férőket soha ki nem veted. Aki fáradt, ki megterhelt, azt megnyugosztalod. Bűnbánóknak kegyelemmel teríted asztalod. Megígérted: ingyen adod azt a vizet, mely felüdít minden szomjúhozó szívet. Megkeresed és megtartod mind, aki elveszett, s Te adsz nékik bővölködő, megújult életet. Hozzád térek én is, ne vess ki engemet, segítsd el hordozni gondomat, terhemet, itass az élet vizével, mert szívem eleped. Asztalodnál erősítsd meg testemet, lel kernet. Keress meg, ha hűtlen Tőled messze estem, vezess a jó úton, ne hagyj tévelyegnem, tarts meg, hogy hálaadással szolgálhassak Néked, s hogy Te légy a bővölködés, Út, Igazság, Élet. igazság bajnokai vagyunk, akik ki merünk állni mellette minden körülmények között. Ügyesen meglegyezik hiúságunkat azért, hogy saját tanításuk hálójába ejtsenek. Pál apostol a 2Kor 4,2-ben mutatja be a helyes magatartást, a „ravaszság” ellentétét: „Elvetjük a szégyenletes titkos bűnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten Igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk önmagunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.” Úgy gondolom, ehhez nem kell bővebb kommentárt fűzni. Az Ige azt is leleplezi Pál apostol által (2Kor 11,3), hogy ki áll az emberi ravaszság mögött, honnan ered, ki ösztökéli az embereket, kinek az eszközei. így olvassuk: „a kígyó megcsalta Évát ravaszságával”. Nekünk is mindenkor világosan kell ezt látnunk, mert döntően meghatározza az emberekhez való viszonyunkat. Nem az eszközökkel kell harcolnunk testi módon, hanem a mögöttük álló ellenséggel szellemi módon. A „tévútra csábító” megállapítás a görögben birtokos szerkezetben van. A peffoÖEia (methodeia - ennek átírása a közismert metódus szó) az eljárás módjára, rendszerbe foglalására, majd rendszeresítésére utal. így foglaltak rendszerbe sok téves szemléletet, tanítást, és rendszeres tanításuk által megdönthetetlen dogmákká váltak. E szó előfordul még az Ef 6,11-ben is rossz értelemben: „megállhassatok az ördög mesterkedéseivel (hadicseleivel) szemben”. Összefoglalva: a tanítás sokféle szele, amit a Sátán fúj az emberek szeszélye és ravaszsága által, ha engedünk neki, végül „a tévelygés (félrevezetés) rendszeresítéséhez” vezet. Bárcsak elmondhatná Isten minden gyermeke Pállal együtt a Sátánról: „Az ő szándékai ugyanis nem ismeretlenek előttünk” (2Kor 2,11). Pál apostol a következő versben (Ef 4,15) elmondja azt is, hogyan lehet eredményesen szembefordulni, megállni a tanítás mindenféle szelével szemben. íme a titok, a recept: „hanem az igazsághoz (valósághoz) ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől Őhozzá, aki a fej, a Krisztus.” м S. 57