Vetés és Aratás, 1987 (20. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 4. szám

Szabad, de mégis megkötözött? Már kilenc éve annak, hogy egy napon végigmentem kutyámmal a falu utcáján. Hirtelen eltűnt az oldalam mellől. Egy csir­két vett üldözőbe. Beszorította egy ház szegletébe, ahonnan nem volt szabadulás szegény csirke számára. De pár ugrással a kutya mögött termettem: nagyon megijedt a kiáltásomtól és elengedte áldozatát. A csirke elrepült és most a kutya volt megfogva a szegletben. El lehet képzelni, hogy mi kö­vetkezett ezután! Bebizonyosodott, hogy a kutya számára a legnagyobb jótétemény az alapos verés volt. Attól kezdve félt, és ez megvédte attól a szenvedélytől, amelynek rabja volt, és azok­tól a káros következményektől, amelyeket minden meg nem zabolázott szenvedély ma­gával hoz. Öt évig egyetlen csirkét sem bántott a kutya. Egy őszi séta alkalmával viszont olyasmi történt, amit senki sem gondolt volna. A kutya felfedezett egy csirkét a mezőn, és mintha gonosz szellem szállta volna meg, kergetni kezdte a szegény szárnyast. Sem­milyen kiáltás nem használt. Mielőtt bármit is tehettem, kutyám megragadta a csirkét és széttépte. Azt, ami azután történt, megint könnyen ki lehet találni. Azcfta a kutya, akárcsak az előző öt éven át, úgy megy el a csirkék mellett, mintha nem is ismerné őket. Aki így látja, el sem képzelné, hogy micsoda szenve­délyek lappanganak benne. Meg van kötöz­ve, bár szabadon járkál. Ez a kutya megnyitotta a szememet. Nem így van ez sok emberrel is? Szabadon járnak erre-arra, jó és kulturált benyomást kelte­nek. Ha nem lát az ember a kulisszák mögé, azt gondolná: ez egy példás ember! De aki ismeri, hogy milyen az ember, az tudja, hogy mennyire csal a látszat. Mennyi féktelen szenvedély és sötét hatalom lap­pang egy emberi szívben. Mekkora nyomo­rúsága van az „időszakos” alkoholistának! Amikor „rájön”, akkor két-három napig nem lehet vele bírni. Utána sír, jajgat, őszin­tén bánja bűneit, de ez nem segít. Bizony idő eltelte után ott van, ahol volt. Szabad - és mégis megkötözött! Egyesek az indulat rabjai. „Áldott jó embe­rek” egy bizonyos ideig. De ha valaki nem tetszik nekik, megvadulnak, mint a bika. Utána többnyire szégyellik magukat, de nem lehet segíteni rajtuk: szabadok, de még­is megkötözöttek! Valamiképpen minden­kinek van egy bizonyos pontja, ahol meg van láncolva. Nincs ez ellen semmiféle segítség? Termé­szetesen van - egyetlen egy segítség! A Bibliában így olvassuk: „Térjetek meg!” Ez nem azt jelenti, hogy önvádjában az ember kínozza, marcangolja magát. E mondat szó szerinti jelentése: „Változtassátok meg a ti gondolkodásmódotokat!” Erre Jézus Krisz­tus tesz egyedül képessé! „Ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek” (János 8,36). Eugen Roth Nem látunk mindent! Tudod, hogy az erdők mögött hegyek magaslatiak, de ma az ég köddel födött, és a föld szinte vak. Tudod, hogy csillagok ragyognak a fekete felhő felett, de nyoma sincs ma csillagoknak, egyet se láthat most szemed. Akkor azt mért nem hiszed hittel, hogy felhőnyi földi világod csak pillanatig födheti el az örökkévalóságot?! 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom