Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 2. szám

Dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor

A három világ (II.)

3. A tanítványok világa

E harmadik csoport, Istennek újszövetségi népe magasan kiemelkedik mind az evangéliumokban, mind az apostolok leveleiben. Ez a kis csapat, amelyet az Úr Jézus mennybemenetelekor ezzel a fő megbízással hagyott hátra a földön: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. ” És még hozzátette az Úr: „Aki hisz, és bemerítkezik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik” (Mk 16,15-16). Ezt a fajta embert így írja le az Úr Jézus „főpapi” imájában: „Mert azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál (Atyám), átadtam nekik, ők pedig befogadták azokat, és valóban felismerték, hogy Tetőled jöttem, és elhitték, hogy Te küldtél el engem. Többé nem vagyok e világban, de ők a világban vannak, én pedig Tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a Te neved által. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, mint ahogy én sem vagyok e világból való. Szenteld meg őket igazsággal: a Te Igéd az igazság. Ahogyan engem elküldtél a világba, én is elküldtem őket a világba: én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal. De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem” (Jn 17,8.11.15-20).

Ez a kis számú, de lelkes csapat egyetlen mondanivalója mind a hitetlen, mind a vallásoskodó világ számára: az Úr Jézus hűséges követése. Földi életünknek egyetlen fontos mozzanata van, amely minden egyéb emléket, gondolatot és tant háttérbe szorít, mégpedig az újjászületés, úgy, amint azt az Úr Jézus Nikodémusnak megmagyarázta (Jn 3,1-20). Az Úr tanítványai e világban vannak, de tekintetüket nem csupán e világ tüneményein „legeltetik”, hanem ama jövendő, mennyei országra irányítják. E világban munkálkodnak, de az örök életre készülődnek. E testben vannak, de megüresítik magukat a test bűnös kívánságaitól, gondolataitól (házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók - Gál 5,19-21), megfejelnek Szent Szellemmel és látható lesz életükben annak gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás (Gál 5,22-23). Pál apostol kifejezése szerint nem (hús)test szerint járnak, hanem a bennük lakozó Szent Szellem irányítása szerint (Róm 8,4-18).

Miután eddig tekintetünket kifelé irányítottuk és Isten Igéjének fényénél vizsgáltuk a háromfajta embert, fordítsuk most tekintetünket befelé, s ugyanezen isteni világosság mellett vessük fel a nagy gyakorlati kérdést: Isten Igéje és a te jó lelkiismereted (belső embered) szava szerint melyik világba tartozol? A kérdés tulajdonképpen a lényeget még összébb zsugorítja: Megtérésed és újjászületésed következtében tanítvánnyá lettél-e már?

Nem térhetsz ki a valóság elől, kedves Olvasóm! Te is beletartozol e három világ közül valamelyikbe. Ha akár tudatlanságból, akár a bizonyságtételek visszautasítása miatt az első csoporthoz tartozol, tedd azt, amit a római százados az Úr keresztje alatt: tekints fel a keresztre, s vele együtt ismerd el: „Ez az ember valóban igaz volt!” (Lk 23,47). Ha bármily nagy és sok bűn terheli is lelkedet, s ha olyan nehéz helyzetbe sodortak is a bűneid, mint az Úr Jézus mellé feszített gonosztevőt, mondd azt, amit ő mondott a kereszten függve: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz ki48