Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
KONYVISMERTETES Gerhard Salomon MIÉRT SZENVEDÜNK? Ez a kérdés minden embert foglalkoztat egyszer, hiszen aki ma még nem szenved, az holnap már valamilyen szenvedés részese. Nemcsak az egyesek, hanem sokszor egész törzsek, népek, sőt földrészek szenvednek. Keressük a szenvedés értelmét, hiszen az számunkra teljesen értelmetlennek tűnik. Isten a szenvedést, mint a bűn következményét, bölcs tervében úgy építette be az emberiség életébe, hogy azáltal is az ember javát munkálja. A felületesen gondolkodó természetesen másként ítéli meg a szenvedést s azért szinte minden esetben Istent okolja. Könyvünkben a szerző kifejti, hogy igenis, minden szenvedésnek értelme van. Legkifejezőbb példa erre Jézus Krisztus szenvedése a Golgotán: a látszólagos vereség által Isten Fia kivívta a világtörténelem legnagyobb győzelmét: a bűn és a halál felett. Hogy Isten hol, hogy és milyen formában engedi meg a szenvedést tervei céljának elérésére mindannyiunk életében - arról olvasunk ebben a mindenki számára hasznos írásban. A 48 oldalas könyvet ajánljuk mindenkinek, de különösen olyan szenvedőknek, betegeknek, akiknek még nem világos a szenvedés miértje, célja. Ajánljuk azoknak is, akik kórházi vagy otthoni beteglátogatást végeznek. Igen hasznos, ha elolvassák indulás előtt, mert sok jó gondolatot támaszt a vigasztalásban és a lelkigondozásban. Nagy kérésünk pedig az lenne, hogy az elolvasott könyvet lehetőleg ajándékozza a meglátogatott betegnek. Kiadónk új címén megrendelhető. ^ ^ Ф Otto Schaude - Lotte Bormuth HINNI, TANÍTANI, NEVELNI Hosszú idő eltelte után Isten iránti hálával örömmel közölhetjük olvasóinkkal és könyvbarátainkkal, hogy egy, a családneveléssel kapcsolatos újabb könyv jelenhetett meg. A szerzőpáros eléggé ismert a német nyelvterületen. Több munkájuk, szakdolgozatuk jelent már meg ebben a témában. A német nyelven megjelenő füzetsorozat a „Gnadauer Verband” megbízásából készült. Elnöke, Kurt Heimbucher, a következő szavakat írta a sorozat megjelenésekor a bevezetésben: „A közösségi mozgalom újból nagy felelősséget érez az élet e területe (család, házasság, gyermeknevelés) iránt. A korai pietizmus története megmutatja, hogy az atyák nemcsak gondolkoztak a nevelés és az iskolázás kérdésein, hanem ezen a téren úttörő tettekre vállalkoztak. Felismerték, mennyire fontos az evangélium a házasság és a család, a nevelés, az iskolázás és a képzés számára. Atyáink tudták, hogy az evangéliumnak nemcsak a »lelkűnkhöz« van köze, hanem világformáló hatást is akar kifejteni. A Gnadaui Szövetség körzetén belül megalakult a Gnadaui Pedagógiai Munkaközösség, amely többek között feladatául tűzte ki, hogy a »Glauben, lehren, erziehen« (hinni, tanítani, nevelni) című füzetsorozat útján bizonyos pedagó29
