Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 1. szám

A Halley-üstökös feltűnése - az Emberfiának jele?* A Halley-üstökös nevét felfedezőjétől (Ed­mond Halley, megh. 1656-ban) kapta, aki feltételezte, hogy az 1682-ben feltűnő üstö­kös azonos lesz a Kepler által 1607-ben megfigyelt üstökössel. A csillagászok szá­mítása szerint ez az üstökös minden 76. évben feltűnik. 1986 januárjában a jó megfigyelők a déli égboltozat alján fedez­hették fel, most februárban a Nap mögött suhan el, tehát nem látható, márciusban és áprilisban viszont a hajnali, illetve az esti égboltozaton lesz majd szabad szemmel is észlelhető. Sok tudós meg van győződve arról, hogy a Máté evangéliumában (2. fejezetben) leírt csillag - a bölcsek csillaga - azonos a Hal­­ley-üstökössel. amely az időszámításunk előtti 12. évben tűnt fel. Mivel az evangé­liumok Jézus korára és születési évére néz­ve nem adnak pontos támpontot, lehetsé­ges, hogy Jézus Krisztus igehirdetői tevé­kenysége és megváltó halála idején kb. 42 éves lehetett. Erre enged utalni János 8,57 kijelentése is: „Ötvenéves sem vagy, és láttad Abrahámot?” Kortársai tehát ilyen idősnek becsülték. Két tudós, Dr. Crommelin és Dr. Cowell kutatása alapján kétségkívül bizonyították, hogy a Halley-üstökös fellépését a Kr.e. 240. év májusától egészen 1910 áprilisáig világszerte 76 éves ritmusban megfigyelték és feljegyezték, mégha nem is tudták, hogy pontosan milyen jelenségekkel állnak szemben. Hogy időszámításunk előtt 12- ben egy üstökös megjelent, arra nézve kí­nai és római feljegyzéseket is találtak. Az üstökös újabb feltűnését 1982. október 16-án fedezték fel a Mount Palomar Csil­lagvizsgáló 5 méter átmérőjű teleszkóp­jával készült felvételen. Akkor 1965 mil­lió km-re volt a naptól és 70000 km-es óránkénti sebességgel száguldott. A Nap felé közeledve egyre gyorsul, míg eléri a 225000 km-es óránkénti sebességet. A Halley-üstökös kutatására nemzetközi szinten 836 csillagász és 47 ország számos amatőr csillagmegfigyelője fogott össze. Az Európai Űrkutatóközpont 1985 júliusá­ban egy „Giotto” nevű kutatószondát lőtt fel, amely 500 km-re fogja megközelíteni az üstököst. Ennek közvetítésével sok értékes adat megszerzésére számít a tudomány, feltéve, hogy a szonda útközben nem sem­misül meg az óriási sebességgel száguldó üstökös részecskéitől. A Szovjetunió 1984 decemberében ugyanebből a célból lőtte fel a VEGA szondát, amelynek pályamódosításában az amerikai tudósok is résztvettek. Az 1986. január 28-án felbocsátott Challenger űrha­jó szerencsétlenül járt személyzetének is egyik feladata lett volna az üstökös megfi­gyelése. Az 1910-ben megjelenő Halley-üstökös nagyon látványos jelenség volt, hatalmas világító gázcsóvát hagyott maga után. Most ez a jelenség kevésbé lesz látható. Akkor az emberekben ez a látvány nagy nyugtalansá­got és félelmet keltett, mindenfelé világ­végi hangulat uralkodott. Sokan öngyilko­sok lettek, az emberek egyszerre Isten után kérdezősködtek, a templomok megteltek. Azóta két véres világháborút éltünk át, a törvénytelenség és az Istentől való elfordu­lás világméreteket öltött. Gondoljunk csak a sok válásra, a házasságon kívüli szexu­ális kapcsolatokra, a megszámlálhatatlan gyermekgyilkosságra az anyaméhben, az alkohol és a kábítószerek rabjaira, a faj­gyűlöletre, a terrorizmusra, az embermil­liók leigázására, kizsákmányolására, s így tovább. *A cikk szerzőjével és az említett tudósok véleményével a Kiadó nem mindenben ért egyet (Máté evangéliumának alapos olvasásakor felismerjük, hogy a feltűnt csillag semmimképpen nem lehetett azonos az üstökössel, mert ez a csillag ..előttük ment. amíg meg nem érkeztek, és akkor megállt a felett a hely felett, ahol a gyermek volt - Ml 2,9), de mint érdekesség, valamint evangéliumi tartalma teszi alkalmassá a közlésre. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom