Vetés és Aratás, 1986 (19. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
NÖVEKEDJETEK AZ ISMERETBEN! Az illusztráció művészete Az a tárgy, amellyel most foglalkozni kívánunk, az illusztrációk alkalmazása igehirdetéseinkben. Talán az lesz a legcélravezetőbb, ha írásomban használok egy-egy képet, mert a fazekas mesterség megtanulásának nincs jobb módszere annál, mint amikor az ember maga készít egy fazekat. Az eredeti gondolkodású öreg Thomas Fuller szavai szerint „a prédikáció épületének tartó oszlopait indokok képezik, de ablakai a példázatok; ezeken át kapjuk a fényt”. Ez a hasonlat találó és némi útbaigazítást tartalmaz. Amint Fuller mondja, ablakokat főleg azért tesznek a házra, hogy a fényt beengedjék. Hasonlatoknak, példázatoknak, metaforáknak is ilyen hatásuk van, és így szükségünk van rájuk, hogy témánkat illusztráljuk, más szavakkal: „fény által megvilágítsuk”, mert ez az eredeti, szó szerinti értelme az illusztrációnak. Sokszor, amikor a tanító jellegű beszéd nem tud valamit a hallgatóival megértetni, elgondolásunkat úgy világítjuk meg, hogy „kinyitunk egy ablakot” és beengedjük az analógia barátságos fényét. Megváltónk, aki a világ világossága, gondoskodott arról, hogy beszéde tele legyen példázatokkal, így az egyszerű nép szívesen hallgatta. Az О példája a legmagasabb tekintély pecsétjét teszi arra a szokásra, hogy a mennyei dolgokról való tanítást példázatokkal, hasonlatokkal magyarázzuk meg. A bölcsesség nemcsak Noénak, hanem az Igazság minden hirdetőjének azt parancsolja; „Készíts rajta egy ablakot!” Lehet, hogy egyesek nagy fáradtsággal meghatározásokat és magyarázatokat építenek egymásra s hallgatóik mégis sötétségben maradnak, de egy találó hasonlat nagyszerűen megvilágíthatná mondanivalójuk értelmét. Ha az evangélium szelleméhez hűségesek vagyunk, akkor azon igyekszünk, hogy érthetőek legyünk. Meg kell tanulnunk egyszerűen kifejezni magunkat, hogy még a legműveletlenebb hallgatónk is megértsen bennünket. Adjunk tehát hallgatóinknak képeket, hasonlatokat. Bölcsen mondta valaki: „Az alattam levő világ tükör, amelyben a felettem levő világot láthatom. Isten művei a pásztor naptára és a földműves ábécéje.” Mivel nincsen titkolni valónk, nincs meg az a becsvágyunk, hogy homályosak legyünk. Lykophron kijelentette, hogy felakasztaná magát egy fára, ha találna valakit, aki a „Kasszandra jóslata” című versét meg tudná érteni. Szerencsére senki sem akadt, aki őt arra indította volna, hogy egy fával így visszaéljen. Úgy véljük, hogy találhatnánk lelkésztársakat, akiknek prédikációjukra vonatkozólag ugyanezt kockáztathatnánk meg. Az ékesszólásnak ezt a stílusát mi nem gyakoroljuk. Az ablakok nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakás vonzó és kellemes legyen, és ugyanígy az illusztrációk a prédikációt kellemessé és érdekessé teszik. Ablak nélküli épület inkább börtön lenne, mint lakóház, mert egészen sötét lenne benne, és senkinek sem lenne kedve benne lakni. Ugyanígy a hasonlat nélküli igehirdetés prózai és unalmas, s nagyon elfárasztja a hallgatókat. Szóképek és hasonlatok bizonyára örömet okoznak hallgatóinknak. Ne vonjuk meg tőlük a hasonlatok sóját a tanítás ételéből. Gyülekezeteink szívesen hallgatnak minket, ha megfelelő számú képet adunk nekik. Ha elmondunk egy kis történetet, kipihenik magukat, lélegzethez jutnak, szabad folyást engednek képzeletüknek és így felkészülnek arra a komolyabb munkára, hogy mélyebben járó fejtegetéseinket kövessék. Az illusztrációk segítenek abban, hogy a hallgatókat felélénkítsük és figyelmüket felkeltsük. Ablakok, amit ha ki lehet nyitni, nagy jótéteményt jelentenek, amikor hallgatóink a fülledt levegőtől elálmosodnak. A tiszta levegő felfrissíti, felüdíti és felélénkíti a fejeket. Ugyanígy egy eredeti szép szókép, sajátságos hasonlat, gazdag tartalmú allegória friss fuvallatot enged be, amely felébreszti őket érzéketlenségükből és ösztönzi képességeiket az igazság elfogadására. 12
