Vetés és Aratás, 1985 (18. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 2. szám
A Biblia miért Isten Igéje? Egy komoly tudós elgondolkozott ezen a kérdésen, és azt mondta: Csak négy eset lehetséges, ahonnan a Biblia eredhet: 1. jó emberektől, 2. gonosz emberektől, 3. Istentől vagy az 4. ördögtől. Jó emberek nem találhatták ki vagy gondolhatták ki a Bibliát, mert a jó emberek nem hazudnak. Márpedig hazudnának, ha ők írták volna, miközben arról tesznek bizonyságot, hogy „így szólt az Úr” vagy „így szólt Isten”. Gonosz emberek ismét csak nem gondolhatták ki a Bibliát, nem is írhatták meg azt, hiszen ők gyűlölik a Bibliát, mert az megítéli gondolataikat és törekvéseiket, beszédjüket és cselekedeteiket, és hirdeti számukra, mint biztos részüket, az örök ítéletet. Még kevésbé eredhet ugyanebből az okból valamilyen gonosz szellemtől a Biblia, amely oly csodálatosan bontja ki Isten szentségét. így tehát a Bibliának annak kell lennie, aminek önmagát mondja: Isten Igéje, Isten beszéde. Századok során sok olyan könyv jelent meg, amelyről széles körben beszéltek az emberek, amelyek nagy példányszámukkal tűntek ki, s amelyek sok olvasót örvendeztettek meg. Ezek közül a legtöbb már végleg a múlté. Eltűntek, elfeledték őket. A könyvek Könyve, a Biblia, a Szentírás nemcsak a legrégibb, hanem a legolvasottabb és legelterjedtebb valamennyi könyv között. Több mint ezerhétszáz nyelvre lefordították, milliószámra terjesztik, és jelentősége napról-napra nő. Senki sem vonhatja ki magát a hatása alól, aki kapcsolatba kerül vele, olvassa vagy hall róla. Nagyon sokan szeretik és tisztelik a Bibliát, de sokkal nagyobb azoknak a száma, akik ezt a könyvet megvetik, gyűlölik és üldözik. Miért? Mert a Biblia felébreszti az ember lelkiismeretét, és ebben a könyvben Isten szól hozzánk. Nem egy bizonyos korszak „bestseller”-je, nem is valamely híres szerző könyve, nem is a zsidó nép történelemkönyve. Mert ugyan melyik nép volna hajlandó őszintén leírni történetének hibáit és árnyoldalait? Nem is emberek mondják el benne Istenről alkotott gondolataikat, hiszen ki volna az a természeti ember, aki képes lenne Istent megérteni, megismerni és megítélni? Milyen könyv tehát a Biblia? A Szentírásban Isten szól az emberekhez. Isten egészen különböző embereket használt fel arra, hogy akaratát, gondolatait leírassa velük (ahogy az igazgató lediktálja levelét a titkárnőnek). Ezek a legkülönfélébb hivatású, tanult és tanulatlan emberek különböző korokban, egymást nem vagy csak alig ismerve éltek. Minden elfogulatlan bibliaolvasó megállapítja, hogy ennek a csodálatos könyvnek csak egyetlen szerzője lehet: Isten a Szent Szellem által. Isten íródeákként és eszközként használta fel szolgáit. Különleges kegyelem, ugyanakkor különleges felelősség az, hogy korunk emberének kezében van a Biblia a maga lezárt formájában, mégpedig szóbeli és írásos hagyomány alapján. A szóbeli hagyomány mintegy 2500 éven át élt, Ádámtól Mózesig. Mózes volt Isten első eszköze, aki Isten Szellemének irányításával mindazt írásba lefektette, ami odáig szájhagyományként terjedt (5Móz 6,6-7). Isten ezután még további negyven inspirált (ihletett) szolgáját használta fel kb. Kr. u. 100-ig. így íratta le Isten az Ö Igéjét mintegy 1600 év során, mégpedig abban a formában és azzal a szöveggel, amely ma a kezünkben van. Emberi értelemmel ez föl nem fogható. De hát a bölcs és mindenható Isten számára van-e lehetetlenség? Az Ószövetséggel kapcsolatban Isten kijelentette, hogy „sohasem ember akaratából származott a prófétai szó, hanem a Szent 53
