Vetés és Aratás, 1985 (18. évfolyam, 1-4. szám)

1985 / 2. szám

Hálaadó ének 40. zsoltár 2-6. versei Dávid királytól, Farkasfalvy Dénes fordításában. Az Urat hívtam szüntelen, hozzám hajolt, hogy kiáltásom hallja, a romlás mélységéből kivont karja, hogy ne temessen el a Sárverem. Lábam sziklára állította, szilárddá tette minden léptem. Új éneket adott ajkamra, hogy Istenünket himnuszban dicsérjem. Látják sokan: eltelnek félelemmel, s az Úrban van minden bizalmuk. Aki az Úrban bízik, boldog ember! Csalóka bálványokhoz, szobrocskákhoz nem fut. Oly hatalmasak, Uram, tetteid, ó Istenem, csodásak műveid! És gondolataid mirólunk túltesznek mindenen: nem tudnám elmondani, felsorolni őket, mert számuk végtelen! mi lesz a következménye bűneinek, és mi lesz vele, ha megbocsáthatatlan bűnnel kell állnia Isten elé. Most már tudom, hogy miért kell nekünk Jézus Krisztus jobban, mint az édesanya a síró gyermekének. Ezért az a vágyam, hogy Istent dicsőítse egész életem. Kerülni aka­rom ezentúl a legcsekélyebb bűnt is. Óva­kodni fogok, hogy bármivel is megterhel­jem a lelkiismeretemet, akármilyen nagy előnyt is jelentene ez a számomra. Most, miután megnyertem Isten kegyel­mét, szívesen halok meg, amikor Isten úgy akarja, mert az ilyen meghalás csak elalvás Jézus Krisztusban. Mi irányít bennünket? „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. ” János 14,6 Egy ifjú útkereszteződéshez érkezett. Feldobott egy botot, és élénken figyel­te, milyen irányba mutatva esik a földre. így tett háromszor egymás után... Egy arra haladó kíváncsian megkér­dezte őt, hogy mi célból teszi ezt.- Hát ezen a módon döntöm el, hogy melyik irányba haladjak tovább. Én a bot mutatta utat választom.- De miért dobtad fel a botot három­szor is?- Mert a vessző nem azt az irányt mutatta, amerre szerettem volna to­vábbmenni. Ugye bolondos és babonás ez az eljá­rás? Pedig milyen sok ember cselek­szik hasonlóképpen. Jósokhoz fordul­nak, horoszkópokra figyelnek. Közületek senki se engedje magát ilyen módon félrevezetni. Isten mutat­ja meg az egyedüli helyes utat. Bízzad magad te is Őrá egyre határozottabban és szilárdabban. Az Úr Jézus így szólt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet!” Nekünk is naponként meg akarja mu­tatni azt az utat, amelyen járnunk kell. Nem szabad ezzel ellentétes irányba haladnunk és akként cselekedni, mint ez a fiatalember. Imádkozzunk: „Uram, vezess igazsá­godban, egyengesd előttem az utat!” (Zsolt 5,9). * * * Tegnap terhét már nem viselem, holnap terhét még nem ismerem, de minden nap árad reám a kegyelem. F. L. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom