Vetés és Aratás, 1984 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 1. szám
BIBLIAI FOGALMAK MAGYARÁZATA Hallani, engedelmesség (akuein, hypakoé) Az engedelmesség nem velünk született jellembeli tulajdonság, hanem a nevelés eredménye, amelyért az ember teljes mértékben felelős, mert ez nemcsak a nevelőn múlik, hanem elsősorban annak a beállítottságán, akit nevelnek. Amint maga az engedelmesség szó már utal rá (hypakoé = odahallgatni), a helyes hallgatáson múlik a dolog, amiért felelősek vagyunk. Amikor Jézus azt mondja: »Figyeljetek arra, hogy mit hallotok« (Mk 4,24) és: »Vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok« (Lk 8,18), akkor tanítványait teszi felelőssé a helyes meghallás mikéntjéért, ezen pedig azt érti, hogy a figyelést (látást), meglátást a meghallás felé kell irányítani. Az engedelmesség tehát a látásnál (figyelésnél) kezdődik, pontosabban a látáskor, ill. meglátáskor az akarat aktivizálásával. Engedelmeskedni (hypakuein) annyi, mint akaratunkat alávetni annak, amit helyesen hallunk meg (akuein). Döntő dolog ez a hit számára; »azért a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus Igéje által« (Róm 10,17). A hit hallásából (Gál 3,2.5) keletkezik a hitből való engedelmesség (vő. Róm 1,5; 16,26). Az apostol küldetése az volt (Róm 15,18), hogy a nemzeteket (pogányokat) erre a hitből való engedelmességre vezesse el, a bennük szóval és tettel munkálkodó Krisztus által. Amikor tehát azt írja: »a ti engedelmességetek mindenkihez eljutott« (Róm 16,19), akkor ezen azt érti, hogy a római gyülekezet hitből való példás engedelmessége az evangéhumi mozgalom iránt mindenek számára mintául és példaképül szolgálhat. Hogy mi ennek a hitből való engedelmességnek a lényege, azt Pál világosan megmagyarázza, amikor ezt mondja: »foglyul ejtünk minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék Krisztusnak« (2Kor 10,5) vagy: »szolgák az engedelmességre - szolgái az engedelmességnek igazságosságra« (Róm 6,16). Ezért mintaképünk az a nagy Egyetlen (Krisztus), »Akinek engedelmessége által sokan igazakká lettek« (Róm 5,19). Az igazságosságnak való engedelmesség tehát a hitből való megigazulás lényege és célja (vö. Róm 3,28). »Az az érzület legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is lakozott, . . . aki engedelmes volt halálig, mégpedig a keresztfán elszenvedett halálig« (Fii 2,5.8). »Engedelmeskedtetek a tanítás ama alakjának . . .« (Róm 6,17), vagy »engedelmeskedni az evangéliumnak« (Róm 10,16), vagy »engedelmeskedni a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának« (2Tesz 1,8), ez az élő hit főiskolája. FIATALOKNAK - a jó ízlés határairól Gyönyörű szép és valóságos szabadság az, amit Jézus Krisztus az ember számára hozott és hoz: megszabadít életünket megkötöző, el nyomorító szenvedélyektől, kapzsiság, gyűlölet, gőg, paráznaság, mértéktelenség láncaitól, és felszabadít a jóra, a boldog és másokat is boldogító életre. A keresztyén élet lényege: ebben a szép szabadságban, nem pedig parancsok és tilalmak rendszerében élni. Másrészt azonban féktelen szabadosságot és rendetlenséget éppen nem jelent a szabadság, inkább az Isten szerinti rend önkéntes vállalását. Minden ékesen és szép rendben történjék - a jó ízlés határain belül. Akik mosdatlanul, gondozatlanul, kócos hajjal járnak-kelnek, azt hiszik, hogy ezzel 30
