Vetés és Aratás, 1984 (17. évfolyam, 1-4. szám)
1984 / 1. szám
különfélék és nehezek - a legnehezebbek és legmélyebb értelműek, amit csak elképzelhetünk és noha semmi lehetőség sem volt közös egybehangolásukra - az első könyv szerzőjének sejtelme sem lehetett arról, hogy mit ír majd egy másik szerző 1500 évvel később -, mégis a különféle iratoknak ez a sokoldalú gyűjteménye teljes harmóniában egyetlen egységes művé lett - és egységét nem az emberek alakították ki, hanem szerzője, maga Isten - úgyhogy a Bibliát valóban egyetlen könyvnek tekinthetjük. Külső megjelenésére nézve jelentéktelen, összeállításában azonban csodálatos irodalmi egységet képez. Életkorának csodája Csoda az is, hogy a Biblia - noha olyan régi - változatlanul időszerű. Minden könyv értékének fontos próbaköve az idő. Létezik-e rajta kívül még egy olyan könyv, amelyet 1000 évvel ezelőtt írtak és még ma is széles körben olvasnak? Vannak könyvek, amelyek néhány évvel ezelőtt még világszerte lelkesedést váltottak ki, és ma már teljesen elfelejtették őket. Megjelentek, viharos ünnepléssel fogadták őket, azután eltűntek az emberek tudatából; a feledés hideg kezével félretette őket, mondanivalójuk elvesztette erejét, hatásuk semmivé vált. Hol van az a könyv, melyet akárcsak 500 éve írtak és amelyet még ma is tömegek olvasnak? Horátiust és Homéroszt kétségkívül tanulmányozzák az egyetemisták, Vergiliust és Xenofont beleverik a diákok fejébe, azonban egyébként ugyan kinek jutna eszébe olvasni műveiket? Halott nyelven írt halott könyvek ezek. A Biblia ezzel szemben az egyetlen könyv a világon, amely az időnek és - ami nem lényegtelen - nemzetiségének határait áttörte. Spanyol író könyvét ritkán olvassák Németországban. A németek általában német könyveket olvasnak, az angolok angol könyveket. A Biblia pedig - jóllehet nagyrészt holt nyelven írták, mégis - a legelterjedtebb könyv a világon. Kelendőségének összehasonlíthatatlan csodája Egyébként nem csoda-e az is, hogy ezt a régi könyvet vásárolják leggyakrabban? Egy nagy könyvkereskedés tulajdonosát megkérdezték, melyik könyv a legkelendőbb. Nem a legújabb elbeszéléseket nevezte meg, nem is a legfrissebb tudományos bestsellert, hanem a Bibliát. Más könyveknél a forgalom meghaladja az ezreket, a Bibliánál a milliókat. Minden évben új meg új nyelvekre és nyelvjárásokra fordítják le. Olvasótáborának csodája A Biblia a világ egyetlen könyve, amelyet minden életkorú, minden társadalmi osztályba tartozó és műveltségű ember egyaránt olvas. Irodalmi érdeklődésű felnőttek ritkán olvasnak gyermekmeséket, a gyermekek nemigen olvasnak száraz, tudományos vagy filozófiai irodalmat, még akkor sem, ha tudnak olvasni. A Biblia azonban olyan könyv, amelyet gyermeknek is felolvasnak, és amelyet a túlvilág küszöbén álló aggastyán is olvas. Evekkel ezelőtt hallottam, ahogy a nevelőnő felolvasott valamit a gyermekeimnek. Megkérdeztem, mit olvas. »József történetét olvasom a Bibliából« - felelte, a kicsi azonban izgatottan közbevágott: »Kérlek, papa, ne szakítsd félbe!« Buzgó érdeklődéssel követett figyelmesen egy olyan történetet, amelyet 3500 évvel ezelőtt írtak le héber nyelven. Nem messze a gyerekszobától, egy másik szobánkban ült az egyik legnagyobb modern tudós, a kiváló kanadai Sir William Dawson, a montreáli McGill kollégium igazgatója. Ő is ugyanezt a csodálatos könyvet olvasta mélységes áhítattal és örömmel. Hát nem csoda ez? Az egyik legtehetségesebb, modern tudós ugyanabban a könyvben találja gyönyörűségét, mint a kisgyermek. Ez valóban példátlan dolog az irodalom területén. Szerte a világon ezer és ezer családi otthonban és vasárnapi iskolában 18
