Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám
Baloldalon fent a toronynál Jézus Krisztus mennybemenetelének a helye; a hegy nyugati lejtőjének alján (a nem látható Kedron patak fölött) a Gecsemáné kert. A kép közepén az egykori templomtér, amelyen jelenleg két mohamedán mecset áll; a kép előterében az óváros egyik negyede. Az Olajfák hegye Jeruzsálemben jelenségnek a tárgyalásába itt nem mehetek bele, bármennyire is érdekelné az olvasóimat. 3. A szellem (görögül: pneuma; latinul: spiritus). Ez kizárólagosan emberi sajátság. Ennek lényegét, szerkezetét éppen úgy nem tudjuk kielemezni, mint a lélekét sem, de meg tudjuk állapítani a működését. Az emberi szellemnek a testhez és a lélekhez hasonlóan szintén három alapműködése van. Szellemünk fejlesztette ki és fejleszti ma is: a) a tudományt b) a művészeteket, valamint c) felfogja és ápolja az isteni kijelentéseket. A tudomány mindenféle területét az emberi tapasztalatok és a technikai lehetőségek útján szellemünk készítette fel és fejleszti ma is. Nem ok nélkül beszélünk nagy szellemekről. Egy kiváló szellemnek a tudomány egyik, másiknak a másik ágához lehet különös adománya. Egészen kivételes jelenség az olyan ember, mint Leonardo da Vinci, akinek a tudomány és a művészet többféle területén voltak nagy alkotásai. Az emberi szellem alkotása a különböző művészetek is (festészet, szobrászat, zene stb.). A látható, anyagi világ feletti erőket és jelenségeket, valamint az isteni kijelentéseket ugyancsak szellemünk fogja fel és ápolja azokat. A tudományok műveléséhez megfelelő képességre, a művészetekhez ihletettségre, az isteni kijelentések felfogásához egészséges hitre van szükségünk. Hit által értjük meg a Szentlélek (helyesen: Szent Szellem) útján nyert isteni kijelentéseket, mondja az apostol. Az állatoknak, beleértve az emberszabású majmokat is, a szellemi területekhez (tudomány, művészet és a hit világa) egyáltalában semmi érzékük nincs. A cirkuszi és kísérleti állatok betanított mutatványai ráerőltetett, legfeljebb állat-pszichológiai tünemények, amelyeknek értelméről és céljáról ezeknek az állatoknak sejtelmük sincs. Az ember szellemi élete és alkotásai önmagukban is áthidalhatatlan szakadékot jelentenek az állatvilág és az ember között. Ha nem is volna számos bonctani és működésbeli (biológiai) szakadék a kettő között, már ez az egy tétel is halálos döfés a fajfejlődési elmélet számára. Honnan vette az ember hatalmas fölényének forrását: a szellemet, amikor annak az állatvilágban nyoma sincs? Primitív, kezdetleges erőlködés az ember egyéni és társadalmi életét irányító szellemi képességet a szellem és lélek vezetése alá rendelt test kisugárzásává alacsonyította. 49
