Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám
Térj vissza az Úrhoz! Hóseás 6,1-7 Milyenné tett téged Isten keze? Isten minden törekvése az, hogy Fia ábrázatához tegyen hasonlóvá. Jézus mennyei természetét és isteni indulatait akarja elültetni és gyümölcsöztetni bennünk. Áldott kéz. De ugyanez a kéz sokszor nehezebb dolgokra kényszerül. Néha csak vesszővel ver, máskor sebez, de arra is rákényszerül, hogy megszaggasson. A szakított sebek nehezen gyógyulnak és sírig tartó nyomuk marad. Csúnya forradások vannak lelki életünkön; Isten szaggatásának nyomai. Sebeid Istentől vannak, hát az orvosság honnan való legyen? Akit Isten szaggatott meg, azt bekötözheti-e ember? Jertek, megszaggatva is térjünk vissza az Úrhoz! A becsületes bűnbánat mindig két irányba való törekvés. Először múltamat kárhoztatom, azután mindenáron Uram kezébe adom a teljes jelent. Ha a kettő közül az egyik hiányzik, tévelygésbe jutok. Ne mulassz el megítélni mindent, amivel Istent megbántottad és ne hagyj ki semmit abból, amit most a kezébe kell tenned. Vége lesz éjszakádnak Az őszinte bűnbánat és Istenhez való törekvés mindig véget vet az éjszakának, jaival, felelősen, mert tudja, hogy ő maga is számadással tartozik Urának. Az egyetlen, igazi Úr szemében pedig semmit sem jelentenek a földi rangok. Előtte egyenlőek vagyunk. Alakítsuk hát családi életünket, »ahogyan illik az Úrban hívőkhöz«, munkánkat végezzük az Úrnak, és úgy bánjunk beosztottjainkkal, mint akiknek maguknak is van Uruk, akinek számot kell adniok mindenről. Ha zűrzavaraink közepette megoldásokat keresünk, nem új módszereket kell kitalálnunk, hanem Isten rendjéhez visszaigazodnunk. Kérüx mert ez maga a Krisztus követése, mely elhozza a hajnalt és világosságban járat. Ne félj: Urad eljön hozzád. Isten sohasem akarta, hogy sötétségben légy! Azt akarja, hogy Jézus jelenlétében fénylő legyen körülötted még az éjszaka is, mint a nappal. Senki sem takarhatja el előled tenyerével a napot. Ha nem akarod, eljön a hajnal akkor is, de te sötétben maradnál. . . Isten érkezése bizonyos, mint a hajnal. Isten megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, irgalmassága lesz koronád. Minden lelki örömbe keserűség is vegyül Amíg a földön járunk, mindig így lesz. Ezek még nem a mennyei partok. Isten jövetele olyan, mint a késői eső. A száraz földet megmenti ugyan a teljes terméketlenségtől, de már nem pótolja a korai esőt. Amiből ma megtértél, az tegnap még nem volt Isten tulajdona. Ha eddig nem voltál komoly szolgája az Úrnak, gyermekkorodat már nem áldhatja meg. Ha csak most kiáltasz esőért s ifjúságod drága tavaszai nagy szárazságban teltek el, nagy kegyelem, hogy valamit még teremhetsz. S ez már talán az utolsó alkalom . . . Isten egyetlen kívánsága »Mert szeretetet kívánok . . .« - mondja a 7. vers. A menny felé és a föld felé, barát és ellenség felé, fáradtan és kipihenve, rossz és jó napokban egyaránt. Szeretetet! De milyent? A 97. zsoltárban ezt olvassuk: »Ti, akik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszságot!« És Dávid a 18. zsoltárban így kiált fel: »Szeretlek Uram, én erősségem!« - és a 22. verstől kezdődően elmondja, milyen ez a szeretet a szívében: »Vigyáztam az Úr útjára, nem hagytam el hűtlenül az Istent. Minden törvényére ügyeltem, és őrizkedtem a bűntől.« Péter felé is elhangzott a vallató kérdés: »Jobban szeretsz-e . . .?« A próbája az volt, tudod-e, akarod-e legeltetni, őrizni az enyéimet. Isten mezején, Isten ügyében elégve - ez a szeretet egyetlen bizonyítéka; lábunk alatt a megtaposott bűnökkel. Z.J. 36