Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám
Emlékszel Madách Ember tragédiájának falanszter-jelenetére? Ott olyan világ bontakozik ki, amelyben néhány irányító »manipulátor« mindenkit megfoszt az egyéniségétől, bizonyos kategóriába beskatulyáz és e »skatulyán« kívül minden más gondolkodásmódot, érzésvilágot és életformát lehetetlenné tesz. S még tovább megy Huxley: »Szép új világ« c. utópisztikus regénye, mely olyan kort jövendöl, mikor az embereket mesterségesen, lombikban gyártják, előre betervezve - Alfa, Béta, Gamma és Delta kategóriákká - a fennálló szükséglet szerint, vagyis a vezető értelmiségi rétegtől a legalacsonyabb rendű, tanulatlan anyagmozgatókig. A lombikok négy különböző laboratóriumban vannak elhelyezve, ahol egy-egy hangszóró állandóan ezt ismétli: »Milyen jó, hogy én Alfa, Béta stb. vagyok.« S mire emberré fejlődik, már bele van táplálva, belé van programozva ez a szöveg. Napjainkban az ún. tömegkommunikációs eszközök: TV, film, újságok, hetilapok, reklámszakma is a »tömeggondolkodás« szolgálatában állnak nagyrészt. Az emberi egyéniségeket azonosan gondolkodó »masszává« igyekeznek átgyúrni. A pszichológiában az utolsó 70 év folyamán ismerték fel a tudatalattinak a jelentőségét (Freud, Adler, Jung). Kiderült, hogy cselekedeteinket nagyrészt a tudatalatti réteg irányítja, és a tudatalatti befolyásolása révén fondorlatosán le lehet igázni az embert. Amerikai üzletemberek megpróbálták ennek a lehetőségeit üzletileg kihasználni. Egy másodpercenként 24 képet pergető filmbe reklámszövegeket építettek be, 23:1 arányban. A mozilátogatók tudata ezt az egy reklámképet nem fogta fel; szemünk nem tud 1/24 másodperc alatt lezajló eseményt megragadni. Különös módon a tudatalatti réteg mégis felfogta a reklámszöveget. Ezzel egyrészt bebizonyosodott a tudatalatti réteg hatalmas jelentősége, másrészt az agyafúrt üzletemberek megtalálták számításukat. A mozilátogatók nap nap után vásárolták az így reklámozott cikkeket, anélkül hogy tudták volna, miért. A reklámnak ezt a módszerét az USA- ban később letiltották, de más formában világszerte ismétlődik a TV képernyője előtt. A tudatalatti réteget jobban befolyásolja a program, mint a tudat világát, így például egy idős nyugdíjas, aki világéletében büntetlen előéletű volt, egy krimi-műsor után fejszét ragadott és agyonütötte a feleségét. Amikor New Yorkban a »Vörös sál« c. krimi-sorozatot közvetítették, a bűnözés városszerte nagymértékben növekedett. Serdülők az ilyen filmek hatására megölték osztálytársaikat. Freud, a pszichoanalízis megteremtője, ateista volt. A módszere szerint eljáró orvos erőszakosan vájkál órákon át, a legkorábbi gyermekkori emlékeket is beleértve, az emberi lélek legmélyebb rejtekében, de valójában erkölcsi alap nélkül. Ellentétben az evangéliumi lelkigondozással, melynek során a Szentlélek bűnöket leplez le, önkéntes bűnvallás hangzik őszinte bűnbánat nyomán, és a Krisztus keresztjén, Krisztus vére által szerzett búnbocsánatot hirdeti a lelkigondozó, melynek nyomán a megtérő ember új, megváltozott életre kap Istentől erőt - a pszichoanalízis az ösztönöket igazolja, a bűntudatot kiiktatja, a lelkiismereti terhelés alól felszabadít, bűnbánat nélkül és a változás igénye nélkül. Ily módon valójában éppen torzképe a keresztyén lelkigondozásnak. Nos - ebből a gyökérből fakad az a bizonyos csoport-dinamika, aminek 127
