Vetés és Aratás, 1983 (16. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 4. szám
leginkább kisajátítottba, az emberi testbe tör be. Ezt ölti magára Isten Fia, s e testben úgy éli meg az emberi életet, hogy ezen a romon felragyog az istenarc. Ez a testetöltés egyedülálló esemény. Az Isten Fia megérkezik a szellemi világból a Sátán által bitorolt materiális világba. A Sátán tudja, hogy itt mi következik, és ezért irtózatos erőfeszítésekkel támadja a testté léteit és az emberi testben elvégzett megváltás munkáját: József szívét megtölti elhordozhatatlan kétségbeeséssel, azután felsorakoztatja Heródest a katonáival, majd jön a pusztai kísértés nagy időszaka és az utolsó döntő harc a Golgotán. Valahol a dolgok mégse mehetnek a Sátán akarata szerint, mert abban a Gyermekben Isten érkezett közénk. Az Úr Jézus Krisztusban Isten volt közöttünk! Ezért is hívják Őt többek között Immánuelnek, ami azt jelenti: »Velünk az Isten«. József kétségbeesésében mennyei jelt kap, s Heródes kardja nem érheti el a még gyermeki testben levő és munkáját még el nem végzett Megváltót. Gyermekségéről az van följegyezve, hogy »növekedett Isten és emberek előtt való kedvességben«. Szavát hallgatva az fogalmazódik meg az emberekben, hogy »nem úgy tanít, mint az írástudók, hanem mint akinek hatalma van«. Működéséről azt írják: »Szerte járván, mindenekkel jót tett«, egy másik helyen pedig: »Mindeneket helyesen és jól cselekedett«. Úgy tört be az emberi életbe és olyan emberi életet élt meg e testben, melyhez hasonló nincs! Az emberben felragyogott az istenképűség! A Máriától született Gyermekben Isten van jelen - valóságos ember és valóságos Isten, hordva az eredeti ember képletét, mely az anyagi és a mennyei világ összetételéből áll. E mennyei erőnek megjelenésében idegen, démoni szellemek fogvatartó jelenlétét az Úr Jézus következetesen leleplezi, sőt parancsol nekik, azok pedig kényszerülnek engedni neki. A testetöltésben megindult harc húsvét hajnalán a feltámadás győzelmével záródik. Új korszak nyílt az emberiség számára, mert akik befogadták Őt, azokat győzelmé-Kinek Csillaga van Kinek Csillaga van, legyen maga a béke, hogy minden dolga itt békében menjen végbe! Kinek Csillaga van, legyen felette bátor: szeressen vakmerőn, de érte mit se várjon! Kinek Csillaga van, öltözzék friss reménybe, hogy ISTEN LELKE is cselekszik benne, érte! Kinek Csillaga van, ámuljon, mert az IGE testté lett, s boldogan daloljon Róla szíve! F.L. ben részelteti mind a bennük lakozó bűn felett, mind a kívülről érkező démoni támadásokban. Nagy belső tisztogató munkájával formálja rajtunk az istenképűséget egészen addig, amíg olyanok leszünk, mint Ő. Az Ö befogadása státusváltozást jelent. Az ítéletre menő világi kötöttségből mennyei állampolgárságot nyer az Őt befogadó ember. S bár egyszer bekövetkezik, hogy e bűntestet is leveti és megszabadul tőle, reá nem a sír, a kárhozat, hanem az atyai ház, a menny vár. Csoda-e, ha az első nagy, győzelmi napot - a testetöltést - a mennyből a földre érkező kórus üdvözli, dicsőíti, magasztalja Betlehem mezőin?! Elkezdődött az új teremtés, és Jézus ennek a kezdete. S amint Ádám és Éva nyomán szétáradt a halál minden emberre nézve, úgy az Ő élete és föltámadása által adatik az élet, az örökkétartó, a végtelen mindazoknak, akik befogadták őt. A valóságos karácsony egyszer volt a történelemben, amikor az Ige testté lett, amikor az Isten Fia lakozást vett az emberi testben. 101
