Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 2. szám

Gondolatok a test - lélek - szellem témakörhöz Az ember hármas tudattal rendelkezik: isten-, világ- és öntudattal. Ennek megfe­lelően adott Isten az embernek »szerve­ket«, amelyek erre a hármas tudatra ké­pessé teszik. »Es formálta az Úristen az embert a föld porából« (lMóz 2,7) - ez az ember testére vonatkozik, amely az anyagi világ alkotó elemeiből épül fel. Testünk által érintke­zünk az érzékelhető külső (fizikai) világ­gal, általa fogjuk fel annak hatását és ha­tunk mi is rá. Testi érzékszerveinkkel ismerjük meg a világot. ». . . és élet leheletét lehelte orrába« (lMóz 2,7) - így írja le a Biblia, hogyan adott Isten szellemet az emberbe. Szellemünk által kapcsolódunk a szellemi világhoz és Isten szelleméhez (ezért Szent Szellem!), amelyből szellemünk származik; így lehet a Szent Szellem annak éltetője és irányító­ja. Szellemünk hármasságunkban a legma­gasabb rendű, mondhatnánk így is: az isteni. »így lett az ember élőlénnyé (lélekké)« (lMóz 2,7). Amikor a szellem egyesült a testtel, akkor lett élő lélekké. A lélek te­hát a szellem és a test közötti összekötő láncszem, egyesülési pont. Az ember a lélek által jut el az ön- vagy éntudathoz; mint központi erőnek az a feladata, hogy a szellem és a test megfelelő kapcsolatára ügyeljen: megtartsa a testet, mint a leg­alacsonyabb rendűt, a szellem iránti enge­delmességben, önmaga pedig a magasabb rendű szellem útján részesül az isteni szel­lemben, amely őt tökéletessé akarja tenni. A szellem is csak a lélek által képes hatni a testre. így az ember hármasság az egységben. Belső, nem anyagi lénye tehát két jól meg­különböztethető részből áll: szellemből és lélekből. A szellem személyiségünknek az a része, amely - mint magasabb rendű tudat - az isteni, az érzékfölötti felé irá­nyul, míg a lélek belső világunk alacso­nyabb rendű része, a földi és teremtményi valóság felé irányul. A lélek eljut (a szel­lem segítségével) az éntudatig, a szellem viszont az istentudatig. - Az angyalok jel­lemzője a szellem; az alacsonyabb rendű lényeké, az állatoké a test. Mi emberek mind szellemmel, mind testtel rendelke­zünk. Jellemző tulajdonságunk azonban sem nem a szellem, sem nem a test, hanem a lélek. A lélek által vagyunk akarattal rendelkező személyiségek. Hogy kapcso­latba juthassunk Teremtőnkkel, ezért kap­tuk Istentől a szellemet. »De csak a szel­lem az a halandóban, a Mindenható lehe­leté, amely értelmessé teszi« (Jób 32,8) - fordítja helyesen az új katolikus fordítás. Pál apostol ITesz 5,23-ban így utal hár­masságunkra: »Mind szellemi, mind lelki, mind testi valótok teljes épségben (fedd­hetetlenségben) őriztessék meg a mi Urunk, Jézus Krisztus eljövetelére«. - »Vagy nem tudjátok, hogy testetek a ben­netek levő Szent Szellem temploma, akit Istentől kaptatok, s ezért nem a magatokéi vagytok?! . . . dicsőítsétek tehát az Istent testetekben!« (lKor 6,12-20). Fontos megjegyeznünk, hogy jelen világ­korszakunkban a Sátán és az Antikrisztus az ember lelkét akarják felhasználni kár­­hozatos aktivitásuk eszközéül. Nap­jainkban világszerte észlelhető, hogyan kavarja fel az ördög az ember lelkét, hogy felszabadítsa a benne szunnyadó erőket, és azt úgy tünteti fel, mintha szellemi erők volnának. Isten azonban sohasem a lélek erejével munkálkodik, mert az az Ő szá­mára használhatatlan, hanem Szent Szelle­me és a mi megújult (újjászületett) szelle­münk által. A Sátán, a nagy Utánzó, a Krisztus megváltását lélekerővel akarja helyettesíteni, s így a hívőket is megtévesz­teni. Isten gyermekeit csak az védi meg a tévelygéstől, ha ismerik a különbséget a szellem és a lélek (és azok kihatásai) kö­zött. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom