Vetés és Aratás, 1982 (15. évfolyam, 1-4. szám)

1982 / 4. szám

SZELLEMI ZOOLOGIA A sas ». . . hordoztalak titeket sas-szárnya­kon . . .« (2Móz 19,4) »Mint a fészkén felrebbenő sas fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felve­szi őket és tolláin emeli őket...» (5Móz 32,11). Hogy tiszta képet alkothassunk magunk­nak a sasok világáról, és helyesen értel­mezhessük a Szentírásnak idevágó idéze­teit, most a sasok birodalmába megyünk és kihallgatást kérünk a madarak királyá­nál: a nagy tekintélyű kószáli sasnál: »A nappali ragadozó madarak, azaz a sas­félék rendjéhez egy egész sereg madár tartozik, amelyeket a nép egyszerűen sa­soknak nevez. Annyira hasonlítanak ezek egymáshoz, hogy csak szakavatott ember tudja őket megkülönböztetni egymástól. - Az első csoportba az igazi ragadozó sasok tartoznak, amelyek között első helyen áll a kószáli vagy aranysas (görögül aetosz), míg a második csoportban találjuk a sas­keselyűket avagy dögkeselyűket, amelyek között első helyen áll az amerikai kondor­keselyű. Előttetek áll tehát személyemben a nemes sasok legfőbb képviselője, a madarak kirá­lya, a bércek ura, az erő, hatalom, bátor­ság és győzelem szimbóluma: a kószáli sas. Görögül cbrüszaetosz, azaz arany sas a nevem, németül Steinadler. Népem ked­venc tartózkodási helye a Kárpátok hatal­mas hegyvonulata Pozsonytól a Vaska­puig, de birodalmunkhoz tartoznak Ausztria, Magyarország és a Szovjetunió erdőkkel borított hatalmas hegységei, egészen a Himalájáig. Egy fejlett kárpáti sas szárnyának a fesztávolsága 240-260 cm, testének súlya 6-7 kg. Fészkét hozzá­férhetetlen kiugró sziklára vagy magas fák koronájába rakja. A fészek külső át­mérője 2 m, puha meleg közepe 70-80 cm. A fészek építő anyagát - gallyakat - > sa­játkezűig« tördeli a fákról vagy szedegeti a fák alatt. A fészek közepét puha széná­val, szőrrel, tollal béleli ki. A fészek alom­­ját, különösen a fiókák nevelése idején, naponta cseréh. Az aranysas nagyon sze­reti a tisztaságot. Sosem telepszik rá rot­hadó hullára, mint a dögkeselyű. Áldoza­tát a magasban körözve szemeli ki, villám­gyorsan csap le rá, karmaival megragadja és csőrével széttépi. Étele-itala mindig friss! Étkezés után pedig órák hosszat mo­sogatja tollazatát a patak vizében, hogy ne maradjon rajta egy cseppnyi vér sem. Táp­lálékuk megszerzését megkönnyíti rend­kívül fejlett látásuk. Több kilométernyi magasságból tökéletes pontossággal lát­ják a földön mozgó élőlényeket. A kisze­melt áldozatra zuhanó repülőgépként ve­tik magukat. Egy erdésznek a Kárpátok­ban sikerült tőrbe ejtenie egy kószáli sast, amelynek a szárnymérete 240 cm volt. Egy másik sas meg az erdészre vetette ma­gát a magasból hajmeresztő suhogással. Az utolsó pillanatban azonban a sas meggondolta a dolgot, és visszafordult a magasba. Észrevette, hogy fegyveres em­berrel áll szemben. Emberre pedig a sas ok nélkül sosem támad, különösen ha fegy­vert lát nála. A sasok igen gondos szülők kicsinyeik táplálása tekintetében. Sasfiókák számára az éhség ismeretlen fogalom. Minden sas­fészek egy kis vágóhíd. Az ausztriai Al­pokban egy sasfészek közelében a követ­kező csontvázakra találtak a vadászok: 40 nyúlra és 300 kacsára (500-600 kg!). Egy Ragg nevű osztrák vadász egy sasfészek közelében a következő - még érintetlen - zsákmányra bukkant: 2 zergére, 1 rókára, 1 mormotára és 5 alpesi nyúlra. Közben nem szabad elfelejtenünk, hogy a fiókák száma egy fészekben 1 és 3 között ingado­zik. A sasfiókák nevelése 3 hónapig tart. A szülők féltő gonddal veszik körül kicsi­nyeiket. Ellenség közeledte esetén nem hagyják cserben a fészek lakóit, hanem halált megvető elszántsággal veszik fel a harcot a támadóval szemben. Ezekből a tu-120

Next

/
Oldalképek
Tartalom