Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 3. szám
FIATALOK LEVELEZNEK a Biblia első négy fejezetéről Kedves Dani! Miután leveledet elolvastam, újra áttanulmányoztam a Biblia első oldalait, Mózes első könyvének első 4 fejezetét: Világ teremtése (kétféle változatban), az ember teremtése, az Édenkert, az asszony teremtése, a bűneset, Káin és Ábel története . . . Különös olvasmány ez a mai ember számára. Valahogy meseszerű, de mégis sokkal mélyebb értelmű, mint akármilyen mese. Meg aztán sok vita is hallható mindig e fejezetekkel kapcsolatban. Örülnék, ha írnál valamit röviden arról: hogyan is értelmezzük mi, mai emberek ezeket az ősrégi történeteket? Baráti üdvözlettel Zoli Kedves Zolikám! Megkaptam leveled. Csak akkor kezdj hozzá levelem olvasásához, ha leülhetsz nyugodtan olvasni és átgondolni. Légy türelemmel, mert ezt a témát nem lehet távirati stílusban elintézni. Tehát: Ha egy elektromérnök 5 éves kisfia kérdezi, hogy mivel foglalkozik az apja, sem energetikai, sem mechanikai elméleteket nem lehet közölni vele, legfeljebb annyit: apukád azért dolgozik, hogy égjen a villany, haladjon a villamos vagy villanyvonat, működjenek a bekapcsolt kis és nagy gépek. Kistestvére születésekor sem lehet szülészeti műtéttanra kioktatni, de annyit lehet neki mondani: ha anyukád hazajön, hoz magával egy kisbabát, aki a testvéred lesz, hogy szeresd. Szóval: anélkül, hogy hazudnánk neki, elmondhatunk az igazságból annyit, amennyit jelenlegi értelmi szintjén fel tud fogni. A Teremtés Könyvének első fejezetei kb. 3000 évvel ezelőtt, egyszerű és képletes nyelven, egy kevésbé fejlett nép felfogásához és világ-képéhez mérten, mond el alapvető igazságokat a világról, az emberről és hivatásáról, a házasságról, az ember bűnbeeséséről és az üdvösség útjáról. 1. A VILÁG TEREMTÉSE 1 Mózes 1,1-25 Isten Igéjével, szavával teremtett. Igét adott, nem tudományt közölt népével. Nem magától jött létre a világ: Isten teremtette a menynyet és a földet, a láthatatlan szellemi, majd a látható anyagi világot, a világmindenséget. A káoszból, a zűrzavarból kiemelte a világot és kozmoszt, szép rendet teremtett. Az égitestek nem istenek, ahogy a korabeli babiloni nép hitte, csak Isten által elhelyezett világító testek az égbolton. Sem imádni nem kell őket, sem félni nem kell tőlük. Imádatot csak Isten érdemel, akinek alkotó és elrendező bölcsességét tükrözi a teremtett világ. 2. AZ EMBER TEREMTÉSE 1 Mózes 1,26-31 2,1-7. Kicsoda az ember! Erre a kérdésre az emberek évezredek folyamán kétféle helytelen választ adtak: az ember - isten, az ember - állat, csak éppen legmagasabb rendű állat. A Szentírás válasza magasabb egységbe foglaló, dialektikus. Az ember a »teremtés koronája«, a teremtés-piramis csúcsán áll. Isten a hatodik napon, a magasabb rendű ÁLLATVILÁGGAL EGYÜTT teremtette az embert. Az ember állatközeiben él. De különös áhítat; Isten önmagában való tanácskozása előzi meg az ember teremtését. Isten kiemelte ezt a lényt az élőlények világából és tulajdon Szellemét lehelte belé, így lett az ember élő lélekké. Állat-közelben.él az ember. Két világ határán áll: porból vétetett Isten-képmás! Ahogyan Isten hatalma alatt van a világ, úgy az ember is uralkodik környezete felett. Mint Isten megbízottja: emlékeztessen Isten hatalmára és szeretetére, ragyogtassa fel mindenütt az anyagi világban a szellem fényét. Ura legyen, ne rabja az anyagnak! (Az első teremtéstörténet, amelyben az Elohim Isten-név szerepel, kozmikus érdeklődésű, redszerező jellegű. A második, melyben a Jahve Isten-név szerepel: emberközpontú, mitikusan elbeszélő. Az ember szemszögéből szemléli a teremtést.) 91
