Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 3. szám

Túrmezei Erzsébet: Most Most minden út Tebenned összefut. Most minden cél Tebenned összeér. Az egész világ körötted forog, s Te a nagy mindenséget vezérlő erővel igazgatod. Igazgass engem is. Hadd legyek egy parányi csillagod, melynek fényét észre se venni, de melynek fénye Tefeléd ragyog. Igazgass engem is. Arra megyek, amerre akarod. Hadd legyek egy parányi csillagod. És hogyha jő az est, ha feketére fest mindent az éjszaka, hadd legyek én is az éjnek világító csillaga. És sok ezredmagammal teremtsek ragyogást. . . Terólad ragyogást. Uram, ki a világot vezérlő erővel igazgatod, igazgass engem is! Hadd legyek egy parányi csillagod! (Őszből tavaszba c. kötetből) »KI MIT TUD?« 1. Mi történt, amikor Isten megbánta, hogy embert teremtett a földön? 2. Mi a neve annak a városnak, ahol Isten összezavarta az emberek nyelvét? 3. Mit mondott Dávid az ember szilárd lép­teiről? 4. Melyik »kis« próféta hirdette a Messiás el­jövetelét így: »íme, egy férfiú, a neve Cse­mete«? 5. Egészítsük ki a mondatot: »Micsoda az em­ber, hogy . . .« 6. Ki mondta ezt: »Olyan az ember, mint a lehelet; napjai, mint az átfutó árnyék«? 7. »Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a . . .« micsoda? 8. Mit mond Jakab apostol a kétszínű em­berről? GONDOLATOK »Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése . . .: libido sentiendi, libido sciendi, libido dominandi.« Szerencsétlen ez az átkozott föld, ahelyett hogy öntözné, lángba borítja e három tűz­­folyam! Boldogok, akiket árjuk nem nyel el, nem sodor magával, hanem rendületle­nül, szilárdan meg tudnak benne maradni; nem állva, hanem alacsony és biztos he­lyen ülve, s e helyzetükből nem kelnek fel pirkadat előtt, amikor, békességben kipi­henvén magukat, odanyújtják kezüket an­nak, aki majd felemeli őket, hogy egyene­sen és szilárdan odaállhassanak a szent Jeruzsálem csarnokába, ahol a kevélység immár nem törhet rájuk, nem győzedel­meskedhet rajtuk; és közben könnyeiket hullatják, de nem a zúgó ár tovasodorta, múlandó dolgok miatt, hanem kedves ha­zájukra, a mennyei Jeruzsálemre emlé­kezvén, melynek képe egyetlen pillanatra sem tűnik el lelkűkből számkivetettségük hosszú ideje alatt. (458) * * * Csak kétféle ember van: az igazak, akik bűnösnek, s a többiek, a bűnösök, akik igaznak hiszik magukat. (534) Blaise Pascal 9. Ki kérdezte ezt: »Micsoda marad meg az ember minden munkájából?« 10. ». . . álmokat álmodnak, és . . . látásokat látnak«? Feleletek: '(8Z‘Z Р9Г) jojrefj! ‘^эрэизд 01 f£Z‘Z P9Jd) uouibjbs '6 '(8T W) »uepejeipjB UBqBÍjn иэршдо« '8 •(IZ‘£I J0Ul) »BsppBUiBJi'aj эрщорзц« ■{_ (f‘m hosz)o PD?a 9 (,9‘Z P!SZ íg‘8 Jjosz) »E[9J ргэцэриэЗэш • ■ « -g iz 1‘9) -p \iZ‘LÍ JI°SZ) »НЭЛРЭ51 Jetin S3 ‘usi -ds| jsquis zbSi zb Som etiipjepzs jq zy« •£ •(6-í‘íl zmijpqsg 'i ■{i-9‘9 zopvl) zuuozo zb jjop x 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom