Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1981 / 2. szám
NÖVEKEDJETEK AZ ISMERETBEN! Gondolatok az Efézusi levélről (10) Az üdvösség tehát nem tettekből, cselekedetekből van. Ez a megállapítás kizárja a megváltásból az emberi okoskodást, teljesítményt és erőlködést. Az üdvösség azonban nem öncélú. A váltságdíj kifizetését Isten magára vállalta, és a megszerzett üdvösséget a Gyülekezet tagjai ingyen kapják, de nem azért, hogy ölbe tett kezekkel üljünk. Kiválasztásunk, elhívásunk nagysága kötelez bennünket. »Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett« (10. vers). Nem cselekedetekbe)/, de jó cselekedetekre. Az isteni Fazekas alkotásai vagyunk, hogy az ó keze munkájának szépségét hordozzuk ebben a világban. Ha a Római levél 1,19-20 verseit elolvassuk (ahol szintén szerepel az »alkotás« szó), jobban megértjük Isten gondolatát a Gyülekezettel kapcsolatban is. A látható teremtés az Ó kezének a munkája, az Ő alkotása, és az láthatóvá teszi a világ számára az Ő örök hatalmát és istenségét. Ez még a természetben élő ún. pogány világ számára is az ítélet egyik döntő tényezője. Istent mint Teremtőt elismerni és tisztelni, minden teremtménynek kötelessége. Ez alól egyetlen ember sem kivétel. A jelen világkorszakot záró nagy ítéletsorozatban az angyal által hirdetett »Örök« evangéliumnak is ez a témája (Jel 14,6-7). Az Eklézsia, a Krisztus Teste szintén az Ő alkotása, és leleplezi, kinyilatkoztatja - mind a látható, mind a láthatatlan világ számára - az Ö mindent felülmúló kegyelmének láthatatlan jellemvonásait. Figyeljük meg, mit mond Pál a tesszalonikaiaknak kiválasztásukról és ennek következményeiről a gyakorlati életükben, az Igéhez és az evangéliumhoz való viszonyulásukról. A régi Károli szöveget idézzük: »Tudván, Istentől szeretett atyámfiai, hogy ti ki vagytok választva; hogy a mi evangéliumunk tinálatok nem áll csak szóban, hanem isteni erőkben is, Szentlélekben is, sok bizodalomban is« (ITessz 1,4-5). Péter az erények felsorolása után, amit a hit mellé kell ragasztani, így ír: »Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha« (2Pét 1,10). A nem cselekedetekből, de jó cselekedetekre elvet a Gyülekezet tagjainak fontos megérteni. Ennek fényében tudjuk igazán értékelni az üdvösség isteni oldalát és helyére tenni a jó cselekedeteket a jelenlegi kegyelmi háztartásban. A fa nem a gyökereiről látható, amelyek az életet, erőt szállítják a törzsnek, az ágaknak; a mindenki által látható gyümölcsök tesznek bizonyságot. A »gyümölcseikről ismeritek meg őket« elv minden időre érvényes. A Tit 2,11-14 versek üzenete szintén párhuzamban áll az Ef 2,9-10 versekével: »Mert megjelent az Isten kegyelme minden ember üdvösségére, és arra nevel minket, hogy . . . kegyesen éljünk e világban . . ., és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetekre törekszik.« A jó cselekedetekkel kapcsolatban a 10. vers folytatása az új prot. fordításban így hangzik: »amelyeket előre elrendelt az Isten.« Ebből arra következtethetünk, hogy Isten a megváltottak számára minden szót és tettet előre elrendelt, meghatározott, predesztinált. Ha ez 51
