Vetés és Aratás, 1981 (14. évfolyam, 1-4. szám)

1981 / 2. szám

pora beszédesebb volt minden emberi szó­nál. A szíveket vizsgáló Isten megbocsá­totta bűnei sokaságát, és az égi Mester új­ból kegyébe fogadta magába szálló tanítvá­nyát. Az imént még tévúton bolyongó Pé­ter visszatalált a helyes útra, és életét ez órától kezdve bátran és megalkuvás nélkül Krisztusnak szentelte. Igyekezzünk Péter esetéből néhány tanulságot leszűrni. Figyeljünk Urunk beszédére, és ha óva int, szívleljük meg. »Előző intelem, mege­lőző vértezet!« - mondta Spurgeon. Felté­ve, hogy a »vértezetet« magunkra öltjük, vagyis az intelmet megszívleljük, különben nem vesszük hasznát. Óvakodjunk a fölényes önbizalomtól. Aki lelki vonatkozásban a maga erejében bízik, ingatag talajon mozog, és ha e tala­jon támadás éri, meginog és elbukhat. A fölényes önbizalmat csak egy lépés választ­ja el az elbizakodástól. Ne távolról kövessük Krisztust, ahogy azt Péter egy ideig tette. Aki csak elméleti­leg kedveli Krisztus tanítását, de gyakorla­tilag a maga kedve szerint él, távolról kö­veti Öt. Minden lépés, mely tőle eltávolít, meglazítja a Vele való közösséget, és a meglazított közösség vége rendszerint a teljes elszakadás. Ne keveredjünk Urunk ellenfeleinek tár­saságába, ahogy azt Péter a főpap udvará­ban tette. És ha mégis közéjük sodródunk és azok színvallásra késztetnek, ne tagad­juk meg Urunkat soha. Sem a beszédünk­kel, ha megszólalunk, sem a hallgatásunk­kal, ha hitünkről bizonyságot kell tenni. A megtagadás megingat és lejtőre juttat, a színvallás megerősít és átsegít a vál­ságon. De egy dologban kövessük Péter példáját: bánjufc meg őszintén az elkövetett bűnt. Ha beszédünkkel vagy hallgatásunkkal megtagadtuk Krisztus Urunkat, tartsunk őszinte bűnbánatot és kérjük újra kegyel­mét, mielőtt elhanyatlásunk végzetessé vál­na. Péter esete igazolja, hogy Urunk erős karja a zuhanó lejtőn is meg tud állítani és szerető szíve a mélyre süllyedt tanítványán is megkönyörül. A próféta helyesen mondja, hogy Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen (Ez 33,11). János apostol mondja: »Jézusnak, az ö Fiának vére megtisztít bennünket minden bűntől« (ljn 1,7). És a Megváltó Krisztus ígérete örök érvényű: »Aki én­­hozzám jön, azt én nem küldöm el ma­gamtól« (Jn 6,37). Áldott legyen érte mindörökre szent neve! Lant Emil Fájt már neked a bűn? Fájt már neked a bűn? Jobban, mint a fogad, gyomrod vagy derekad? S akadt már orvosod? Vagy átmenetileg segített rajta csak pár ismert háziszer: önigazság-tapasz, felejtés-pirula, hazugság cseppjei? De meddig? S mit csinálsz, ha egyszer újra fáj? Mert krónikus e baj, mert fájni fog a bűn, jobban, mint a fogad, gyomrod vagy derekad. Parancsaid Köszönöm parancsaidat, a nekem szólókat, amelyeket teljesíthettem volna, s az angyalaidnak szólókat, amelyeket teljesítettek. F. L. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom