Vetés és Aratás, 1980 (13. évfolyam, 1-3. szám)
1980 / 1. szám
ablakmélyedésébe húzódva dolgozott, nyáron a kert nagy platánfái alatt. Munkatársai is akadtak, akikkel egy-egy kifejezést, vagy fordítási formát meg lehetett vitatni. Munkájáról „Előljáróbeszédé“-ben őmaga így ír: „Nem tudom, hogy a prédikátorokat vádoljam, hogy volt darabonként a Bibliának valami része megfordítva, de mindenestül fogva egészen ezideig a mi országunkban, a mi nyelvünkön nem volt. Meggondolván azért az anyaszentegyháznak a mi nemzetségünk között e dologban való fogyatkozását és jövendő épülését, az Istennek nevét segítségül híván, hozzákezdtem egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítséggel voltak, s meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem a Bibliánakegészben való megfordítását. Munkálkodtam közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én szempillantásig e nagy munkát el nem untam, hanem nagy serénységgel és szeretettel munkálkodtam, mígnem elvégezném azt.“ A legnagyobb gond az volt, hogy ki fogja kinyomtatni? Ki áldoz erre pénzt? Aztán hol fogják nyomni, hiszen messze környéken nem volt nyomda. Ha akad nyomdász, milyen betűkkel? Honnan vesz hozzá jó papírt? Istennek gondja van az ő Igéjére. Egy napon hintó állt meg a gönci parókia előtt. Fényes öltözetű házaspár szállt ki belőle: Ecsedi Báthori István (híres imádságíró) országbíró és felesége. Jöttek felajánlani, hogy mindenről gondoskodnak. Nyomdát a szomszédos vizsolyi templomhoz építettek. Európa leghíresebb nyomdászát, Mantskovits Bálintot szerződtették le Lengyelországból. A legjobb nyomdagépeket hozatták meg. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem pedig katonákat küldött, akik a nyomdát éjjel-nappal őrizték, hogy a dúló török ki ne rabolja. Károli összehívta lelkésztársait, s ünnepi istentiszteleten könyörögtek az Úrhoz: Segítse Károlit a nagy munka elvégzésében! íródeákja is volt: Szenei Molnár Albert, a későbbi zsoltárfordító. Az ő feladata volt a kéziratok és nyomdaívek ide-oda vitele Gönc és Vizsoly között. Amíg a nagy munka tartott, Károli gyakran fohászkodott: „Csak addig éltessen Isten, amíg ezt a Bibliát kibocsátóm! Utána kész leszek meghalni!“ A két és fél ezer oldalas Biblia utolsó betűit 1590 júliusában szedték ki, s augusztusra már össze is voltak fűzve a lapok. Boldogan írta Károli az előszóban: „Mások aranyat, ezüstöt áldoznak az Egyház javára, Istennek dicsőségére, én ezt a magyar nyelvű Bibliát ajánlom Egyházamnak.“ Bizony többet ért ez aranynál, ezüstnél. Átdolgozott formája még ma is a legelterjedtebb Biblia a magyar nép között. Több mint százhúsz kiadást ért meg. Munkája a magyar irodalmi nyelv fejlődésének egyik legfontosabb eszköze, helyesírása pedig a magyar nyelvtan mértékévé vált. (A kultúra nem teremt hitet, de a hit kultúrát is teremtett!) „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni. Mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ö létezik, és megjutalmazza azokat, akik öt keresik! “ Károli Gáspár a Biblia kiadását csak két évvel élte túl, 1592-ben meghalt. Ám munkája nyomán évszázadokon át jutott el Isten megtartó beszéde e sok vihart látott, sokat szenvedett nemzethez. S valahányszor megtért ez a nép az Úrhoz, Ö mindig megkönyörült rajta, s így nem süllyedtünk el a nemzetsírban. Hálaadással emlékezünk meg Károli Gáspár bibliafordítóról. Olvastad-e ezt a Könyvet életedben egyszer is, amely által Isten szól hozzád, anyanyelveden? Szabó Péter A Trans World Radio magyar nyelvű igehirdetéseket sugároz: 5,30-kor a 25 m-en hétfőn, csütörtökön és szombaton, 10,40 és 18,15 h-kor a 31 m-en naponta 22,15-kor a 205 m-en vasárnap, ugyanitt 23,30 órakor szerdán és csütörtökön. 8
