Vetés és Aratás, 1978 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1978 / 3. szám
FIATALOK LEVELEZNEK az újjászületésről Kedves Dani! Talán meglepődsz, hogy jelentkezem, hiszen érettségi óta nem is találkoztunk. De most olyan problémám van, amiben talán tudsz segíteni. Bizonyára emlékszel, hogy engem már a gimiben is különcnek tartottak, sokszor csúfoltak is a többiek. Gyerekkorom óta mindig kerestem Istent, nagyon érdekelt a Biblia, rendszeresen jártam gyülekezetbe. Nem akarok hencegni, de mindig igyekeztem Isten akarata szerint élni, s úgy gondolom, ilyen vonatkozásban az átlagnál magasabb színvonalon élek. Általában meg is voltam magammal elégedve. Most azonban nagyon nyugtalanít valami. Egy barátnőm azt mondta nekem pár nappal ezelőtt: „A te egész vallásosságod nem ér semmit, mert nem tértél meg és nem vagy újjászületve. Anélkül pedig hiába minden!" — Tényleg hiába volt hát minden az életemben ezen a téren? Vagy lehet valaki hivő megtérés és újjászületés nélkül? Hiszen én Istenben mindig is hittem! Nagyon szeretném ezt a problémát világosan látni, hogy megnyugodjam. Válaszodat előre is köszönve üdvözöl Ilonka ¥ Kedves Ilonka! Köszönöm kedves leveledet és azt, hogy bizalommal vagy hozzám ebben a dologban. Nagyon megértelek, mert magam is hasonló utat jártam végig. Én is gyerekkorom óta vallásos voltam, olvastam a Bibliát, jártam a gyülekezetbe. Amit így Isten Benned is, bennem is végzett, az — előkészítő kegyelem. Nem lehet azt mondani rá, hogy semmi vagy teljesen hiábavaló, de azt sem, hogy már befejezett állapot, ami elég az üdvösséghez. Ahogyan egy magzat esetében nem lehet letagadni a kezdődő életet, de azt sem lehet állítani róla, hogy már megszületett. Értékeljük, ami már megvan, de reménységgel várjuk a folytatást. Nálam a döntő fordulatot az jelentette, hogy egyszer egy teológus-évfolyamtársam négyszemközt megkérdezte tőlem: valóban hiszed-e, hogy Isten előtt bűnös vagy, s fájnak-e a bűneid, melyeket ellene elkövettél? — Akkor egyszerre elveszettnek láttam magamat és szívem mélyéből tudtam barátom kérdésére igent mondani. Ez nem elméleti bűnbánat volt, hanem gyerekkoromtól kezdve hirtelen eszembe jutott sok helytelen szó, cselekedet, elkövetett rossz és elmulasztott jó, ami lelkiismeretemet terhelte. Aztán megkérdezte: Hiszed-e, hogy Jézus Krisztus a kereszten érted is meghalt és szenvedéseivel, halálával neked is bűnbocsánatot szerzett, vére téged is megtisztít bűneidtől? — Tartalmilag ez számomra semmi újat nem jelentett, amit addig ne tudtam vagy ne prédikáltam volna. De abban a pillanatban mégis az volt az új, hogy az én számomra akkor vált ez az elméleti ismeret egészen személyessé. Addig is tudtam, hogy Jézus Krisztus a világ Megváltója — de most felismertem, hogy Ö az én Megváltóm! Ez a Szentlélek munkája volt és mindjárt három következménnyel járt. Először is valami olyan öröm töltött el, amihez életem semmilyen addig ismert öröme nem volt hasonlítható. Aztán örömömet mindenkivel meg akartam osztani, mindenkinek továbbadni a felismert kegyelem jó hírét. Végül eltűnt belőlem minden dicsekedés: ki vagyok én, mint tettem én! — s a helyébe hála lépett, és Jézus lett naggyá: kicsoda Ő, mit tett értem, bennem Jézus. Most köszönöm Istennek szüleim, nagyszüleim hitét, értem mondott imádságait, s életemben Isten kegyelmének minden munkáját, gyerekkorom óta. De át tudom élni azt is, amit Pál apostol szava jelent: „Ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme, új jött létre“ (2Kor 5,17). Az Ige szerinti megtérés-újjászületés nélkül valóban senki sem lehet részese Isten országának — de veled kapcsolatban is „Meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte benned a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára“ (Fii 1,6). Isten áldását kérve rád, szeretettel üdvözöl Dani Születésnapok Nagy Sándor, Julius Caesar, Platon és Philipp Melanchton a születésnapjukon haltak meg. Húsz Jánost a születésnapján égették el a máglyán. Timoleon, egy győztes ezredes és Macedóniai Filep legnagyobb győzelmeiket a születésnapjukon nyerték. Charles Kingsley egyik születésnapján a tengerparton volt, és ott átadta a szívét az Úrnak. Második születése ugyanaznap volt, mint az első. David Livingstone minden évben a születésnapján megújította szövetségét Mesterével. A legtragikusabb születésnapi ünnepélyt, ami valaha lejátszódott, Heródes király palotájában tartották. (Mt 14,6; Mk 6,21) 47