Vetés és Aratás, 1978 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1978 / 2. szám

AUTÓVEZETŐK FIGYELMÉBE! Életmentés — baleset nélkül 1967 óta vezetek, átlag 15 ezer kilo­métert évente. Eddig még nem történt velem baleset. Két évvel ezelőttig azonban jóformán havonta találkoztam a legkülönbözőbb veszélyes helyzetekkel, amelyekben a baleset meglehetősen közelről fenye­getett: de a másik autós lélekjelenléte, egy öntudatlan reflexmozdulat, vagy csupán a szerencse mindig megmen­tett. Teljes joggal vártam, hogy a való­­színüségszámítás szabályai szerint min­den hét évben egyszer megtörténik ve­lem is a karambol, sőt 40 évenként még meg is fogok sérülni. Bevallom, féltem ettől a jövőtől. A kritikus helyzetek meglepő rendszerességgel álltak elő, és meg kellett állapítanom, hogy az esetek felében mindig én voltam a hi­bás: saját figyelmetlenségem, erősza­kosságom, kíméletlenségem ugyan­olyan gyakran sodort engem a szaka­dék szélére, mint a többieké. Nem vol­tam semmivel sem jobb, semmivel sem rosszabb vezető, mint az átlag, mégis félelemmel tekintettem a hétévenkénti baleseteim elébe. Időközben azonban egy alapvető vál­tozás történt a személyiségemben. Mintegy csoda által, megszabadultam az összes bennem levő erőszakosság­tól és félelemtől. Ezen érzelmek helyett növekvő mértékben töltött el a felelősségérzet, sőt, a szeretet az embertársaim, és így a közlekedési partnereim iránt. Ez azáltal történt, hogy Jézus Krisztust befogadtam az életembe mint uramat és megváltómat. E lépés nagyszámú és alig hihető kö­vetkezményei közül csak egyet szeret­nék megemlíteni: Az elmúlt év folya­mán egyetlen veszélyes helyzet nem állt elő! Valóban, jelentős változást ta­pasztaltam a vezetési stílusomban, de jobb vezető aligha lettem. Ha ez így lenne, akkor az eseteknek legfeljebb a fele oldódott volna meg, ahol én vol­tam a hibás, és két havonta még min­dig veszélyeztetnének a többiek. De bizonyossággal állítom, valóban sem­mi nem történik! Ennek nem az az oka, hogy Isten most jobban vigyáz rám, hiszen ezt egy balesetnél éppúgy meg­tehetné. Nem. Az, ami más, az az én belső hozzáállásom, Jézus ereje ben­nem, hatása rám, ami az egész kör­nyezetemet megváltoztatja és a veszélyt már messziről kiküszöböli. A kocsimba a következő feliratot ra­gasztottam ki: „BIZTONSÁGI ÖV — 2. SZÁMÚ ÉLET­MENTŐ" S. András * * * Nemcsak Istent ismerjük meg Jézus Krisztusban, hanem magunkat is csak őbenne ismerjük meg igazán. B. Pascal „Jöjjetek hozzám .. Ha nem hiszed, hogy Jézus él — mert ez neked kegyes malaszt —, a te dolgod ... De ha meghal a gyermeked, hol lelsz vigaszt? Hogy sorsodat Ö intézi — nem te magad —, ám ne hidd el... De ha tüske mar szívedbe, hová mégy a sebeiddel? Jézus él! És amit ígér, meg is teszi, nem hiteget: „Jöjjetek hozzám mindnyájan s én megnyugosztlak titeket!“ Bódás János vetés és aratás — evangéliumi folyóirat Kiadja az Evangéliumi Iratmisszió, Hopfauer Str. 44, D-7000 Stuttgart 80. Telefon Stuttgart 732926. A lap kéthavonta jelenik meg(D.V.) A lapot önkéntes adományokból tartjuk fenn és mindenkinek költségmentesen megküldjük aki azt kéri, vagy akinek a címét megküldik. Bankszámlánk száma: 93 36 983 Deutsche Bank AG, Stuttgart-80 (BLZ 600 700 70). Druck und Verlag: St.-Johannis-Druckerei, 7630 Lahr 12, Postfach 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom