Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 1. szám

ébredés napján életutunk nyomjelzője felfedi görbe útjainkat. Isten ezeket fel­jegyzi az örökkévalóság könyvébe. Ha egyszer megnyílnak a könyvek, maga­biztos énünk megrettenve hallja majd e szót: „A ti utaitok nem az én utaim!“ Nem volna jó mindezek után észretérni? Ne adjuk-e át a kormányt inkább Jézus­nak? Kérjük őt, mint egykor Dávid ki­rály: .....lásd meg, ha van-e nálam a go­noszságnak valamilyen útja“ (Zsolt 139, 24). Jézus Krisztusra, a biztos kormá­nyosra bízd életedet. Engedj helyet szí­vedben a Szentiéleknek, hogy az egye­nes utat mindenkor megtaláljad. Ő hely­reigazít! * A lélek kiáltása A parton leltem egy csigát. Figyelve mély, búgó dalát úgy meglepett az üzenet amit a mélyből átadott, és zsongva, zöngve hallatott: „Az én hazám nem itt e part, kiáltok, míg lekötve tart, tenger, jövel, vigy engem el!“ S ha hallanátok lelkemet, hogy esdekel, sóhajt, eped, nyög hontalan, s álomtalan! Mint kagyló búgja szüntelen: „Nem, nem honom a föld nekem, úgy vágyom át a tengeren! Az én hazám nem itt e part, kiáltok, míg lekötve tart: Uram, jövel, vigy engem el!“ R. E. Neighbour— R. Váró Margit Az óra Lukács 12,40 Egy testvérünk betért Triberg városka temploméba. Ez a helység a Fekete­erdő vidékén óragyártásáról híres. Meg­lepetve látta, hogy a templomban levő hatalmas kereszt felett egy óra függ. Mikor érdeklődött, miért van ilyen szo­katlan helyen óra, valaki azt felelte, ta­lán azért, hogy a lelkész tudja, mikor kell befejeznie a prédikációt. Egy másik azt válaszolta, hogy sok kiránduló jön és így jó, ha tudják, mikor kell elmenniök, hogy idejében elérjék az autóbuszt. De egy helyi órásmester másképpen ma­gyarázta: „Aki a keresztre néz, annak tudnia kell, hogy itt az óra, amelyik ar­ra int, most kell döntenie Jézus mellett. És arra is, hogy várjuk az Úr visszajö­­vetelét, mert nem tudjuk az órát, mikor lesz az!" Naponta milyen sokszor nézünk az órá­­rá! De jut-e eszünkbe ilyen figyelmezte­tés, és tanulunk-e az órától? Mit mond nekünk minden alkalommal, nemcsak a tribergi templomban? Az órát az evangélium is számon tartja. Mikor János két tanítványa meghallotta, mit mondott Keresztelő János Jézusról, utánamentek, követték és nála marad­tak. „Körülbelül tíz óra volt“ — olvas­suk az írásban. Vajon te mikor kezded el a Jézusnál való lakozást? Thomas Lister Yorkshireben volt 42 évig órásmester. Mindegyik órája belse­jébe kis felírást helyezett: Lásd, itt állok nálad mindig készen, hogy figyelmeztesselek nappal s éjjel, mert minden ütés, amit teszek, kurtítja földi életedet. Fogadd ezért ez intésemet: szolgáld Istent úgy, mint én tégedet! Lám, még az óránktól is tanulhatunk! Bár megfogadnánk intését és keresnénk az Urat addig, amíg időnk vanl — Urunk, légy velünk, ha üt az utolsó óránk! K. A. — 13 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom