Vetés és Aratás, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 1. szám
telenségnek tartották vállalkozását, de Kolumbusz rendületlenül hitt útja sikerében és elindult. Amikor sok küzdelem, fáradság és viszontagság után célhoz ért és Amerika partját megpillantotta, szívós hite tudásra változott. Koch Róbert, a híres német bakteriológus, sejtésszerűen hitte és hirdette, hogy bizonyos betegségek egészen parányi, szabad szemmel nem látható kórokozókra vezethetők vissza. Az akkori tudományos körök nagy része nem hitt Koch elméletében és gúnyosan fogadta állításait, de sok százra menő kísérlete végül fényesen igazolta a nagy tudóst. Amikor hosszan tartó kutatása után mikroszkópja alatt végre első ízben megpillantotta a keresett mikrobákat, teljes bizonyossággal tudta, hogy ezek okozzák az általa tanulmányozott betegségeket. De már mielőtt ezt tudta és mielőtt ezen mikrobák közül egyet is látott volna, fanatikusan hitt a létezésükben, és ez a hite segítette őt ahhoz, hogy a valóságot megtudja. A hit és tudás közötti összefüggésnek egy további példája a János szerinti evangélium 6. fejezetében van feljegyezve. „Felelt neki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van tenálad. És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus.“ Figyeljünk e két szó sorrendjére. Amikor az Úr Jézus annak idején felszólította: Jer és kövess engem! — Péter mindent otthagyott és követte Őt. Ez a hit lépése volt, hisz azon órában csak annyit tudott Krisztusról, amennyit Isten dicsérete a legjobb orvosság minden sötét gondolat ellen. * Ahogy meglátszik valakin, ha előzőleg veszekedett, ugyanígy azt is meg lehet érezni, ha valaki előzőleg Istennel volt együtt csendességben. * Isten nem kíván cselekedetet szív nélkül, sem szívet cselekedet nélkül. Ha András testvérétől hallott felőle, és ez vajmi kevés volt. Személyes tapasztalata még nem volt Péternek, de tudásának ezt a hiányát a názáreti Mesterben való rendületlen hite pótolta. Később aztán, miután Krisztussal együtt járt, hallgatva tanítását és látva isteni hatalmát, Péter hitéből személyes meggyőződés és határozott tudás lett. Most már nemcsak hitte, hanem tudta, hogy nagy Mestere az Isten szent Fia, a megígért Messiás. Ezzel a tapasztalatával függ össze az imént idézett gyönyörű vallomása Krisztusról. Péter tanítványságát három mozzanat jellemzi: testvére hírmondása felkeltette figyelmét, Jézus felszólítása felébresztette a hitét és a Mester hűséges követése eredményezte Krisztus megismerését. Vonjunk le ebből egy tanulságot. A lelki tudás elnyerésének íme ez a sorrendje: az evangélium hallgatása, hitünk bekapcsolódása és az isteni ismeret elnyerése. Más szóval: lelki készség, lelki hit és lelki tudás. Az Ige hallgatása lelki készséget támaszt, készségünk lelki hitet ébreszt és hitünk lelki tudáshoz vezet. Kétféle tudás van: értelmi és lelki tudás. Mindkettő a teremtő Isten ajándéka. Az egyik csiszolja az elménket, a másik gazdagítja a lelkünket. A féltudás eltérít Istentől, az egész tudás elvezet Krisztushoz. A lelki tudás megszilárdítja hitünket a Megváltó Jézusban, aki a bűn szennyétől megtisztít, a lelki gyötrődéstől megszabadít és üdvözíti azokat, akik benne hisznek. Lant Emil valaki irgalmas akar lenni és nem gyakorolja az irgalmasságot, önmagát csalja meg. Jót tenni isteni szeretet nélkül, készséges és örvendező szív nélkül — képmutatás. J. A. Bengel 1687—1752 * Mi nem jobb időkre várunk, hanem az Úrra! O. Stockmayer 1838—1917 — 11 — GONDOLATOK
