Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 6. szám

AZ ÉTER HULLÁMAIN ÁT... Nyisd meg az ajtót! „íme, az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és ki­nyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorátok és ő énvelem“ (Jel 3, 20). A Jelenések könyve 2. és 3. fejezeté­ben hét gyülekezetnek üzen az Úr Jé­zus. üzenetében elismer minden jót, amit a gyülekezetekben talál, de fel­fedi a bajokat is. Rámutat mindenre, ami az Ö szentséges tekintete előtt nem áll­hat meg. Most a laodiceai gyülekezethez szól. A gyülekezethez szól, de szavai az egyént szólítják meg. Akkor is, ma is, egészen aktuális szavak ezek. Egy nagy igazsá­got lepleznek le: Jézus Krisztus kívül van, az ajtó előtt áll. Milyen szomorú valóság ez! Nincs hely Jézus számára! Nem volt hely számára azon az éjszakán, amelyen megszüle­tett, a vendégfogadóban. És nincs hely számára a keresztyénségben ma! A keresztyénség ma nem látja, hogy any­­nyi mindennek adott helyet, hogy Jézus Krisztus lassan, de biztosan kiszorult. Külső formák, ceremóniák, nagyszerű hitvallások maradtak, de az Úr Jézus Krisztus az ajtó előtt áll és zörget. Meg­kapó kép: a világ Ura és Teremtője, a világ Megváltója, aki életét adta a bű­nösökért, nem találja helyét a gyüleke­zetekben és a szívekben. Kívül áll és — zörget. A szelíd Megváltó szelíden zörget. De időnként zörgetése valósá­gos dörömbölés. Egy-egy természeti katasztrófa által, egy-egy haláleset által Ő zörget. Betegágyra kerülsz. Nincs időd elgondolkozni az élet értelme felől, szüntelen elfoglaltad magadat — most ott fekszel — és ő zörget. Valami veszteség ér, nem sikerülnek terveid, Ő zörget. Észrevetted már? Meghallot­tad már zörgetését? Mert ezen múlik minden szinte mindig, hogy meghalljad az Ő zörgetését, azaz felismerjed, hogy ö kér bebocsátást az életedbe. Fi­gyelj most reá, Jézus kopogtat! Nem futó, kedves látogatást akar tenni ná­lad; ha megnyitod a szívedet, az éle­tedbe jön és nálad akar maradni, veled akar lenni. Boldogtalan az életed, belefáradtál, kétségek szorongatnak, letört a sok csalódás, nem találod a helyedet, célta­lannak látsz mindent? Nem csoda! Min­den kérdés ide vezet, minden problémá­ra csak egy felelet van: ha Jézus Krisz­tus nincs az életedben, akkor nincs megoldás, nincs kiút. Ami Jézus Krisz­tusban adatik nekünk, azt senki és sem­mi más nem adhatja nekünk. Önála ke­ressed hát, Őt bocsásd be! Ne engedd, hogy továbbra is kívül álljon. Ő vár! Erőszakkal Ő sohasem fog betörni. Egy világhírű festő legújabb alkotását először a barátainak mutatta meg. Ami­kor lehullt a lepel és meglátták a ké­pet, az elragadtatás kiáltása tört fel. A festő az ajtó előtt álló és zörgető Jézust örökítette meg: egyik kezében lámpás, homlokán a töviskorona. Ott áll és zörget. A színek, a fényhatás, min­den tökéletes volt. Mindenki, egy kivé­tellel, gratulált a festőnek. Ez a barátja csendesen, szinte csalódottan nézte a képet. „Itt valami végzetes tévedés van — mondta végül —, valamit kifelejtettél. Az ajtón nincsen kilincs.“ A festő csen­desen mosolygott: „Barátom, ez nem tévedés! Az ajtón nincsen kilincs, mert az ajtó csak belülről nyitható meg.“ Kedves Testvérem, ez az igazság. Szí­ved ajtaját csak te nyithatod meg be­lülről! Jézus zörget, hogy végre meg­halljad az Ő zörgetését, mindent elkö­vet, hogy figyelmedet magára vonja, mindig erősebben zörget, de erőszakot nem alkalmaz. Ez az Ige is, amit most hallasz, az Ő zörgetése nálad. Van Bib­liád? Olvasod? Ő szól hozzád abban. Nem az a kérdés, hogy te mit gondolsz, a kérdés az: bebocsátottad Jézust már a szívedbe? Ott él Ő veled? ő az Ura az életednek? Újjászülettél már? Ha nem bocsátottad még Őt be, akkor ke­gyes cselekedeteid semmit nem hasz­nálnak. Az örök élet úgy lesz a tied, hogy hitben befogadod Őt a szívedbe. 10 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom