Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 5. szám

Mit mond a Bibliai Felelet tíz életbevágó kérdésre 1. Van túlvilági élet? Van! Mert minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, akár jó, akár gonosz legyen az (Préd 12, 16). 2. Hivatkozhatunk Isten előtt a saját érdemeinkre? Nem, semmi esetre se! Mert mind­nyájan, mint juhok eltévelyedtünk, ki-ki a maga útjára tért (Ézs 53, 6). 3. Valóban fontos, hogy mit hiszünk? Egész bizonyosan! Mert aki nem hisz a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta (Jn 3, 36). 4. Annyi vélemény van a világon! Ez igaz, de csak egy út vezet az üd­vösséghez. Mert más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, amely a Jézus Krisztus (1 Kor 3, 11). — És nincs senkiben másban üdvösség; mert nem adatott emberek között az ég alatt más név, amely által kellene meg­tartatnunk (Csel 4, 12). Szólt neki Tamás: Uram . . . hogyan tudhatjuk azért az utat? Jézus azt mondta neki: Én vagyok az út, az igaz­ság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, hanem csak én általam (Jn 14, 5—6). 5. Én nem törődöm ezekkel a dolgokkal! És mindenki, aki hallja ezeket az én beszédeimet és nem cselekszi azokat, hasonló lesz ahhoz a bolond emberhez, aki a fövényre építette a házát. És ömlött az eső, megjöttek az áradások, fújtak a szelek és rázúdultak arra a házra, úgy hogy összeomlott és nagy lett a pusztulása (Mt 7, 26—27). 6. Mi lesz azokkal, akik nem hisznek Jézus Krisztus evangéliumában? Aki elvet engem és nem fogadja el az én beszédeimet, van annak, aki elítélje; az a beszéd, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon (Jn 12, 48). 7. Nem menekülök meg, ha minden tő­lem telhetőt megteszek? Semmiképpen sem! Mert a törvény cse­lekedeteiből senki sem igazul meg Öelőtte (Róm 3, 20). Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által, és ez nem ti magatoktól van, Is­ten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék (Ef 2, 8—9). 8. Nem remélhetem azt, hogy Isten majd megbocsát az ítélet napján? Mert mondom nektek, hogy sokan igyekeznek majd bemenni, de nem tud­nak. Attól fogva, hogy a házigazda fel­kelt és bezárta az ajtót, kívül megállva az ajtón zörgetni kezdetek és azt mondjátok: Uram, nyiss ajtót nekünk! És ő így felel nektek: Nem tudom, hon­nan valók vagytok! (Lk 13, 24—25). Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg; keresnek engem, de meg nem találnak (Péld 1,28). Ti is, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek (Lk 13, 3). 9. Még ráérek ezt megfontolni Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod, hogy mit hoz neked (Péld 27, 1). És ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sokat gyűjtöttél sok esztendőre. Pihenj, egyél-igyál, örvendezzél! Az Isten azon­ban így szólt neki: Bolond, még az éjjel visszakérik tőled a te lelkedet, s akkor kié lesz mindaz, amit készítettél? (Lk 12, 19—20). Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de az éle­tét elveszíti? (Mt 16, 26) 10. Mit kell tehát tennem? Higgy az Úr Jézusban és üdvözölsz (Csel 16,31). — 12 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom