Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 2. szám
Steinberger György: Isten jelenlétében élsz-e? (II.) Az Isten jelenlétében való élet vezet a világosságban járáshoz. Semmi más, csak Isten jelenléte az, mely az életünkben levő kétes dolgokat valódi fénybe állítja, és ami ferde, azt ferdének mutatja. Vigy minden kétes és homályos ügyet az Ő világosságába, s azonnal meglátod, mi az igazság. Tégy úgy, mint az a keresztyén, aki mindig feltette a kérdést: Jézus így beszélt? Jézus így tett? Talán békétlenségben élsz környezeteddel és mentegetődzöl, hogy ők bántak veled igazságtalanul, így méltán haragszol. De vidd az ügyet Jézus jelenlétébe s meglátod, tudsz-e még akkor haragudni. Kérdezd meg magadat, szeretnéd-e, ha Jézus így találna, ha majd eljön? Az Isten jelenlétében való élet mindent rendbe hoz a szívben, házban és életmódban. Midőn Jézus Zákeus házába belépett, jelenléte nemcsak az embert, hanem egész házát is rendbe hozta. Hiszel-e abban, hogy Isten a házadban jelen van? Akkor jelenléte egész házadban rendet teremt, a falakon levő díszítések között, íróasztalodon, szekrényeidben és a fiókokban. Nem lesz lomtárnak való hely a házadban, ahol mindent hegyire-hátára lehet dobálni. Minden olyan rendben lesz, hogy Urad látható jelenlétében bármely órában megjelenhetsz. Az Isten jelenlétében való élet hatalommal teljes élet. Illés azért tudta a bukott Akháb királynak olyan rendíthetetlenül szemébe vágni az igazságot, mert Isten előtt állott. Aki Isten előtt áll és Istenre néz, az nincs többé tekintettel az emberekre, se nagyságukra, se aiacsonyságukra, hanem Istenét látja és a halhatatlan lelkeket, akiket Isten meg akar menteni. Az Isten jelenlétében való járás teszi életünket gyümölcsözővé, mert hatalmat és tekintélyt ad. Aki maga Isten jelenlétében él, másokat is az Ö jelenlétébe és világosságába visz. Két dologra van ugyanis szüksége, hogy gyermekeit megáldhassa és mélyebbre vezesse: 1. Szent Igéjére és 2. szent emberekre, akik az élet Igéjét láthatóvá teszik, akikben az Ige testté lett, azaz alakot vett fel, megtestesült. Az élet világít az emberek előtt, nem a szavak! „Legyetek szent nép — mondja Istenünk —, szentség házának ékessége." Szentség az ékessége a gyülekezetnek és egy hivő házának is. És mennyire hiányzik mindez nálunk! Sokat beszélünk a Krisztusban való megszentelődésről, de nekünk magára a szentségre van szükségünk, a megszentelődés gyakorlati oldalára (2 Kor 7, 1). És ezt Isten jelenlétében találjuk meg. Az Ő jelenlétének ragyogása erővel, hatalommal s tekintéllyel ruház fel bennünket. Az Isten jelenlétében való élet tölti meg szívünket mennyei örömmel. A 16-ik zsoltár 11. versében mondja a Messiás: „Teljes öröm van tenálad.“ Ha mi ezt az örömet nem is élvezhetjük olyan mértékben, mint Ő, mindazonáltal ízelítőt kapunk belőle minden egyes alkalommal, ha jelenlétét számunkra érzékelhetővé teszi. Az Ő közelléte szívünkbe nagy békességet áraszt, szemünkbe mennyei ragyogást, homlokunkra isteni nyugalmat ad. Körülvesz az örökkévalóság légkörével, minden alantas gondolatot eloszlat, fedetlen arccal enged bepillantani irgalmassága mélységeibe, örömmel hagy merítenünk az üdvösség forrásából, átfűti szívünket a szeretet izzó melegével, s mélységes vágyat kelt a vele való látható közösség után. Fáradalmakban és harcokban kimerült erőnket felfrissíti, lelkünket Őbenne való gyönyörködéssel tölti be és szellemünket erejével itatja át. Itt érezzük, hogy az örökkévaló Atya gyermekei és a jó Pásztor juhai vagyunk. Lélekben imádjuk, mert ajkunk nem képes kibeszélni szívünk sóhajtásait, sóvárgását, a Lélekben való magasztalást és imádatot. „Hogy lehet szüntelen imádkozni?" — teszik fel gyakran a kérdést. Ha Isten jelenlétében élünk, ha mindent az ő dicsőségére teszünk, akkor testünk minden mozdulata egyegy imádság. 7 —
