Vetés és Aratás, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 1. szám
Mit akar tőlünk Isten? — A SZÍVÜNKET, hogy azon keresztül az embereket szeresse — A KEZÜNKET, hogy vele az elesettet felemelje — A LÁBUNKAT, hogy vele az evangéliumot mindenhova elvigye — A SZEMÜNKET, hogy vele a titkon szenvedőket megtalálja — A NYELVÜNKET, hogy vele a bűnbánóknak kegyelmet hirdessen — AZ ERŐNKET és JAVAINKAT, hogy velük szent országát felépítse — A TUDÁSUNKAT, hogy vele a tévelygőket a helyes útra terelje — A RÉSZVÉTÜNKET, hogy vele a szenvedőket megvigasztalja — AZ IDŐNKET, hogy szólhasson hozzánk és feladatokat adjon Egyszóval Isten mindenünket akarja, hogy ennek fejében gyermekévé fogadjon, mennyei polgárjoggal felruházzon, szent szolgálatára felavasson, egy életen át megáldjon és isteni békességgel, szent örömmel s az örök élettel megajándékozzon. W. Becker Te mennyire szereted magadat? Még mindig úgy szereted magadat, hogy napokig bosszankodsz azon, ha valaki nem vett észre, és ezért neheztelsz rá? Még mindig úgy szereted magadat, hogy csak azok társaságát keresed, akik kedvesek hozzád és tisztelnek, a kissé nyers és néha kellemetlen modorú embereket viszont kerülöd? Még mindig olyan nagynak tartod magadat, hogy elkeseredve méltatlankodsz, ha egyszer nem méltányolják véleményedet, holott igazad van? Olyan nagynak tartod magadat, hogy ilyen esetben nem nyugszol, míg szívós kitartással ki nem harcolod, hogy véleményedet elfogadják? Mikor leszel olyan kicsiny és jelentéktelen a magad szemében, hogy teljesen mindegy lesz számodra, milyen magasra emelnek előtted kalapot az emberek? Aki szíve mélyéből őszintén arra vágyik, hogy az Úr Jézust napról-napra jobban megismerje — azért, hogy mindjobban csodálja és szeresse Őt —, az megszabadul az önmaga iránt való szeretettől. Evangéliumi folyóirat 7. évfolyam l.szám
