Vetés és Aratás, 1972 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 3. szám

A mennyei Vigasztaló

„Jertek, térjünk vissza az Úrhoz ... Ismerjük hát el, törekedjünk megismerni az Urat. Az Ő kijövetele bizonyos mint a hajnal és eljö hozzánk, mint az eső, mint a késői eső, amely megáztatja a földet" (Hős. 6, 1.3).

„Ne szomorítsátok meg az Istennek Szentlelkét, aki által elpecséltettetek a váltságnak napjára“ (Ef 4, 30).

Az Isten minden időben a Szentlélek közbenjárásával vitte végbe hatalmas munkáját.

A Megváltó így szólt tanítványaihoz: „Nekem adatott minden hatalom menynyen és földön. Menjetek el azért, tegyetek tanítványokká minden népet, kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében“ (Mt 28, 18—20).

Minden hatalom! Képzeljük csak el, hogy a véghetetlen Isten minden hatalma Krisztusnak adatott! A legtöbben azonban Krisztusban csupán a szegény ácsmester fiát látták. De Ő volt az, akiről Isten így nyilatkozott: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.“ — Mint gonosztevőt, két tolvaj között feszítették fel; azután tehetetlenül, élettelenül József új sírjába helyezték a testét, de harmadnapra győzelmesen jött onnan elő, legyőzve a halált és a sírt. Bebizonyította azt a tényt, hogy valóban neki adatott minden hatalom mind a földön, mind a mennyben.

Minden hatalom! Képzeljük el a szélvihar hatalmát, mely ciklon vagy tornádóként söpör végig egy-egy területet; gondoljunk a földrengés erejére, mely óriási hegyeket ráz meg, vagy gondoljunk a hőség erejére, mely még a vasat és az acélt is megolvasztja; az élet erejére, mely a körülöttünk levő növényzetben és minden élőlényben megnyilvánul; a tenger ellenállhatatlan hatalmas hullámaira; a nap erejére, mely millió és millió tonna vizet szív fel a földről, hogy azt mint eső, jég és hó formájában ismét visszaadja, megáldva azzal a szomjazó földet. Gondoljunk a vonzerő hatalmára, mely láthatatlan erejével a bolygókat és a

világegyetem naprendszereit hosszú pályájukban fenntartja.

Mindez az erő és hatalom Krisztusé. Ő kezében tartja a szeleket; ha úgy akarja, a tengeren jár. Szavára és parancsára elnémulnak és eltávoznak az ördögök. Krisztus szeretete gyöngédebb, mint az anyai szeretet, mindamellett teljes erővel és hatalommal. „Meg vagyok győződve — írja Pál apostol —, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakíthat el minket az Isten szeretetétől, amely a mi Urunk Jézus Krisztusban van “ (Róma 8, 38—39).

A Szentlélek ígérete

Jézusról és tanítványairól azt olvassuk, hogy mennybemenetelének napján Jézus „meghagyta nekik, hogy ne menjenek el Jeruzsálemből, hanem várják meg az Atya ígéretét: amelyet hallottatok tőlem, hogy János ugyan vízzel keresztelt, ti azonban nem sok idő múlva Szentlélekkel fogtok megkereszteltetni. — Amikor a Szentlélek eljön rátok, vesztek erőt és tanúim lesztek nekem mind Jeruzsálemben, mind az egész Júdeábán és Samáriában, egészen a föld végső határáig" (Csel 1, 4—5. 8).

Valamivel később, amikor elérkezett pünkösd napja és „egy akarattal" együtt voltak Isten imádására, „nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése támadt és eltöltötte az egész házat, ahol ültek. És mintegy tüzes nyelvek jelentek meg előttük, melyek megoszlottak és közülük mindegyikre leszállód egy. Ekkor megteltek mindnyájan Szentlélekkel és kezdtek szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nekik szólniok" (Csel 2, 2—4).

Mint ahogyan tűz vette körül a Sinaihegyet, amikor az Úr alászállt, hogy a tízparancsolatot közölje a néppel, úgy most is, mikor teljes mértékben kitöltötte Szentleikét tanítványaira, meg-4