Vetés és Aratás, 1971 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám
lelmük. És így tapasztalják meg ma is emberek milliói az egész világon. Krisztus feltámadt. Él és örökké élni fog, és aki hittel kapcsolatba íép vele, annak örök élete van. Annak a testi halál már nem árthat, mert Krisztussal átment a halálból az életbe........így prédikáljuk és ti is így lettetek hívőkké.“ Ha ennek a hírnek nem volna ilyen ereje, már régen elnémult volna. Te is meggyőződhetsz, kedves hallgatóm, ennek valóságáról. Fogadd el Jézus Krisztust mint személyes Megváltódat. Meglátod, Ö megújítja életedet és elnyered az örök élet bizonyosságát. Ha teljes szívből keresed Őt, kinyilatkoztatja magát teneked is. Imádkozz az Úrhoz, Ő meghallgatja imádat. Macher János A Monte Carlo-i rádió magyar nyelvű igehirdetéseket sugároz mindennap de. 10,25 órakor a 31 m-es, este 18,15 órakor a 41 m-es rövidhullámon; valamint vasárnap és csütörtökön este 21,15 órakor a 205 m-es középhullámon. „Kit küldjék el?“ (Ézs 6, 8) Ézsaiás története elég ismert. A templomban látta az Urat és hallotta a szeráfok énekét: „Szent, szent, szent a seregek Ura, teljes mind a széles föld az Ő dicsőségével.“ Mindez mélyen megrendítette őt. „Jaj nekem, elvesztem!“ Tudatában volt, hogy ő tisztátalan és érdemtelen. De Isten elküldte hozzá az egyik szeráfot, hogy tüzes szénnel illesse ajkait. Ettől megtisztult. Ezután felhangzott Isten kiáltása: „Kit küldjék el és ki megy el nekünk?“ Ézsaiás felelt: „ímhol vagyok én, küldj el engem!“ E szavakban — küldj el engem — Ézsaiás számtalan jó tulajdonsága nyilvánul meg. Bátorsága volt; kész volt szakítani a múlttal; jóindulatú és készséges volt; azonnal engedelmes és teljes bizalommal volt Isten iránt, ami a jövőt illette is. * Az Úr kiáltása: „Kit küldjék el, ki megy el nekünk?" — gondolkodóba ejtett. Miért szükséges Istennek kiáltani? Hiszen oltára mellett ott álltak a szeráfok. Ha küldeni akar, hatan állnak ott. Nem értem! Hiszen a szeráfok minden tekintetben alkalmasabbak, mint Ézsaiás, vagy mint te vagy én. A szeráfok alkalmasabbak az Ő megbízatásának keresztülvitelére. A szeráfok mindenkor készségesek'— nem úgy, mint mi. A szeráfoknak van szárnyuk, gyorsabban és olcsóbban végeznék dolgukat. Autóra, vonatra, cipőtalpra nem volna szükség — és nem fáradna el a lábuk. A szeráfok sohasem tévednének el — mindenkor eljutnának a helyes címre. A szeráfok soha nem jönnének kísértésbe, mint mi, hogy már félúton feladják küldetésüket — csakhogy hamarabb hazaérjenek. A szeráfok mindenkor híven adnák tovább az üzenetet, semmit hozzá nem tennének, sem el nem vennének. És vajon ki tudna ellentállni ezeknek a tisztán világító, szárnyra kelt égi tüneményeknek? De íme, halljad csak! Isten annak ellenére, hogy szeráfok veszik Őt körül, mégis a templomban levő egyetlen emberhez intézi kiáltását. Nem csodálatos ez a tény? Ha már megérintett bennünket a tüzes szén, Istennek éppen reánk van szüksége, az elesett, gyenge, határozatlan emberre, a hús és vérből való teremtményre. Úgy látja jónak, hogy hatalmával senkit nem kényszerít, de megvárja, míg valaki előáll és felel: „Küldj el engem!“ Bűnbocsánatot nyert ember prédikációja többet ér, mint a szeráfoké, akik sohasem szorultak bűnbocsánatra. Egyszer hallottam valakit úgy beszélni, ahogy a menny minden szeráfja sem lett volna képes prédikálni. Valamikor iszákos volt és falta a gyógyszereket, ügyvéd volt, ki mindenét elvesztette. Őszinte bűnbánatban találkozott a Megváltóval. Én már mint megváltott embert ismertem meg, tíz évvel ezelőtt. Most egy iszákosmentő osztag vezetője. Csakis 12