Vetés és Aratás, 1971 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 3. szám

A Szentiélekben való élet A boldogságról röviden Semmi sem lehet olyan nagy hasznára a keresztyénnek, mint az, ha tudatosan felismeri, hogy leggyengébb pillanatai­ban a mindenható Isten az ég és föld minden erőivel mellette áll, hogy tá­masza legyen a szükségben. A megí­gért Szentlélek az isteni Vigasztaló. Megerősödünk általa (Ef 3, 16). Tanít bennünket (Jn 14, 26). Vezet bennünket (Jn 16, 23). Ha jobban szeretnénk hirdetni az Igét; ha jobban szeretnénk élni; ha szeret­nénk, hogy Isten jobban felhasználjon minket — kérjük tőle azt, ami meg van írva: „A reménység Istene pedig tölt­sön be titeket minden örömmel és bé­kességgel a hit által, hogy bővölköd­­jetek a reménységben a Szentlélek ereje által“ (Róm 15, 13). Ha a keresztyén életnek még csak a kezdetén vagy, határozd el, hogy ke­­resztyénséget nem a keresztyénektől tanulsz. Tanulj Tőle, az Úr Krisztustól. Isten embere imádkozó ember. Azok, akiket Isten legtöbbször használt fel, mind imádkozó emberek voltak. Még egy titok: keresztyén életed fejlő­dése nagy mértékben azon múlik, hogy mennyi időt töltesz Isten Igéjének imád­kozó szívvel való olvasásával. Ha gya­rapodni akarsz a kegyelemben, minden­nap Isten Igéjével táplálkozz. Ne feledd el: naponta! Jöjj, keresztyén testvérem az ö szere­­tetének a lakomájára, az úrvacsorához. Az Úr asztalánál emlékezünk az Ő vég­telen szeretetére, amíg Ő eljön. Ez ál­tal is áldást nyersz és találkozol Vele. Még egyet: ne felejtsd el, hogy otthon is keresztyén légy. A kedves szavak nem kerülnek sokba, de többet érnek az aranynál és milyen sokat jelentenek! A szamaritánizmus, a könyörületesség egyike ama kevés izmusoknak, melyet gyakorolni érdemes. Nyújtsunk segítő kezet a rászorulóknak, cselekedjünk szeretetből, vagy írjunk egy levelet, amellyel valakinek örömet szerzünk. Az Úr sohasem volt fáradt vagy elfog­lalt, ha másokon segíthetett. A boldogság a kereszthez vezető út meglelése. Keresztyén testvérem, ne félj a holnaptól; Atyád éppen úgy ve­led lesz, mint ma. Sötét napokon néha túl nagy a sötétség ahhoz, hogy Őt láthassuk, de ne feled­jük, hogy soha sincs olyan sötét, hogy Ö ne látna bennünket. Csodálatos bátorítás: Isten megmondta nekünk Igéjében, hogy Ő, aki miben­­nünk van, nagyobb annál, aki a világ­ban van. Jézus erősebb a Sátánnál és a bűnnél. A Sátán Jézus előtt megha­jolni kényszerül. Ne feledjük, hogy a keresztyén élet titka az Istennel való közösség. Ez volt Énokh és Abrahám, Mózes és Dániel, János és Pál titka, s ez a titka ma is mindazoknak, akik a győzedelmes éle­tet élik. Ha valami komoly ok miatt nem mehetsz el az Isten házába, arra nem lehet okod, hogy ne menj el a ház Istenéhez. A legjobb tanács, amelyet a Bibliára vonatkozólag kapunk az, hogy szeres­sétek, keressétek, engedelmeskedjetek neki, hirdessétek, terjesszétek, éljétek. Mi, keresztyének, örökösei vagyunk egy olyan örökségnek, mely romolha­­tatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan, és Isten hatalma őriz bennünket, amíg ennek birtokába nem jutunk. Míg a föld poros útjait rójuk, tudjuk, hogy a felé az alapokkal bíró város felé utazunk, melynek építője és alkotója Isten. Útunk végére érkezve hallani fogjuk az Ő szavát: „Jertek, Atyámnak áldottai, örököljétek az országot, amely elkészíttetett szá­motokra!" (Mt 25, 34). A mennyek országában leghőbb vágyunk beteljesüléseképpen látni fog­juk Őt teljes szépségében; szemlélni fogjuk majd szemtől-szembe. A meny­­nyei kórus hallelujája lesz örökkétartó énekünk. „Áldás és dicsőség és bölcsesség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünké örökkön-örökké. Ámen“ (Jel 7, 12). 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom