Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 6. szám

Ungár Aladár: Krisztus értem Krisztus nevének és Krisztus személyé­nek vannak vonatkozásai, amelyekkel ér­demes külön is foglalkozni. Az egyik ilyen vonatkozás: Krisztus értem. A galatákhoz írt levelében Pál apostol így ír erről: „Isten Fia szeretett engem és önmagát adta értem." A rómabeli­­eket pedig arra emlékezteti: „Isten pe­dig irántunk való szeretetét abban mu­tatta meg, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk." A megváltás óriási tényét csodálatosan egyszerűen és szépen fejezi ki ez a két szó: Krisztus értem. Az újjászületett em­ber szent és rendíthetetlen bizonyosság­gal mondhatja: Krisztus értem jött e földre, értem szenvedett és halt meg, engem szeretett és értem, javamra, üd­vösségemre önmagát adta oda. Isten egy­­egy gyermeke lehet még nagyon gyenge, tökéletlen, lehet nagyon sok hibája — mindezzel szemben azonban mondhatja: Krisztus értem halt meg, ez a remény­ségem, ez a bizodalmám. Tudom, hogy megtart a kegyelem és Isten mindenestől fogva megszentel engem, mert Jézus ér­tem meghalt. Szent Ágostonnak, Isten szolgájának szí­vét is ez a rendíthetetlen bizonyosság töltötte el. Egyszer így adott ennek ki­fejezést: „Ha ezen a földön én lettem volna az egyetlen bűnös, akinek megvál­tásra lett volna szüksége, Isten Fia ak­kor is éppen úgy eljött volna értem, az egyetlenért; éppen úgy szenvedett és meghalt volna értem, az egyért, mint ahogy tette az egész világért!" Isten nagyon jól ismer téged. Ismeri a múltadat, ismeri a bűneidet. Ismeri a könnyeidet, tud nehéz helyzetedről. Ami­kor Isten ki akarta mutatni, hogy meny­nyire szereti a világot, akkor az Ő egy­szülött Fiát odaadta értünk. Ebben a többes számban te is benne vagy. Krisz­tus nem az igazakért, hanem a bűnösö­kért, a gonoszokért halt meg. Tudod, mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy nem kell kétségbe­esned elveszett állapotod felett. Ó meg­halt érted — és ezzel elfordította fejed felől az ítéletet. Magára vállalta. Egy megrázó eset érthetővé teszi ezt. Egy bennszülött törzs tagjai között na­gyon elterjedt a lopás. Minden kérlelés és minden szigorúság hiába volt. A törzs­főnök végül is kihirdette, hogy akit tet­ten érnek, azt nyilvánosan megbotozzák. Huszonötöt mérjenek rá. Másnap tetten érték a törzsfőnök tulaj­don édesanyját. Egy kendőt lopott el. Az idős asszony nem hallotta, amikor fia a súlyos büntetést kihirdette. Mindenki feszülten várta, hogy most mi lesz? A saját édesanyjára csak nem veret huszon­ötöt? A törzsfőnök nehéz tusát vívott magá­ban. De mégis döntenie kellett. Az egész falu összegyűlt már és némán várt. Előve­zették az öregasszonyt. Remegett minden ízében. A fia intett s az öregasszonyt odakötözték egy fatörzshöz. Amikor a bot a levegőbe emelkedett, a törzsfőnök érces hangon felkiáltott: „Állj!" Azután kijelentette az ámuló tömeg előtt: „A törvény szent és sérthetetlen. Azt végre kell hajtani! De anyám helyett ma­gamra vállalom; helyette elszenvedem!" Megérthetjük, hogy mit is jelent tehát: Jézus értem halt meg. Annyit jelent, hogy helyettem halt meg, О szenvedte el azt, amit én érdemeltem meg. Isten az Ö irántunk való szeretetét azzal mutatta meg, hogy Krisztus — amikor még bűnö­sök voltunk — értünk meghalt. и

Next

/
Oldalképek
Tartalom