Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám
На На a rámbízott lelkek javáért végzett cselekedeteimet nem értik meg és szemrehányással illetnek érte, és én nyugtalan leszek; ha nem tudom a dolgot az Orra bízni és> csendben, békességgel, hallgatagon továbbmenni megemlékezve Gecsemánéról és a keresztről, — akkor semmit sem ismerek a golgotái szeretetből. Ha nem tudom „meghallani a közelgő eső zúgását" jóval annak megindulása előtt (1 Kir 18, 41), és — jóllehet szellemi értelemben hegyoromra hágok és Istenhez a lehető legközelebb jutok, — nincs hitem arcomat térdem közé hajtva várni, habár hatszor vagy hatvanszor is mondják: „nincs semmi", amíg végre a „tengerből egy kis felhőcske jön fel" (1 Kir 18, 44), — akkor semmit sem ismerek a golgotái szeretetből. Ha valakiben csalódtam és bizalmatlanul viseltetem iránta, nem bizalommal; mikor elesik, vagy csődöt mond, azt mondom: erre számítottam, — akkor semmit sem ismerek a golgotái szeretetből. Ha nem reménykedve nézek mindenkire, akiben még csak halvány nyoma van a kegyelem munkája kezdetének, — mint ahogy a mi Urunk is röviddel azután, hogy tanítványai a nagyravágyás kísértésébe estek, feddését ezekkel a szívhez szóló szavakkal enyhítette: „Ti vagytok azok, akik megmaradtatok velem az én kísértéseimben", — akkor semmit sem ismerek a golgotái szeretetből. Ha valakinek a megvallott, megbánt és megbocsátott bűnét előhozom és engedem, hogy annak az emléke beárnyékolja gondolkodásomat és táplálja gyanakvásomat, — akkor semmit sem ismerek a golgotái szeretetből. Ha lassan növekedő lelkekkel nem tudok olyan türelmes lenni, mint Megváltóm; ha keveset ismerek ebből az éles és fájdalmas vajúdásból, míg Krisztus egészen kiformálódik bennük, — akkor semmit sem ismerek a golgotái szeretetből. Ha lágy együttérzéssel viseltetem az olyannal szemben, aki elfordul a kereszttől és azt mondom neki: „Ó, kíméld magad"; ha nem érzek vele úgy, hogy az sarkalja őt, és a barátság bátorító, buzdító szavában nem részesítem, akkor semmit sem ismerek a golgotái szeretetből. Ha valakiről, aki ismételten csalódást okoz, nem tudok mások előtt hallgatni, hacsak nem az ő vagy más valaki javáért szükséges, hogy beszéljek róla, — akkor semmit sem. ismerek a golgotái szeretetből. Ha valakit meg tudok sebezni azzal, hogy bár őszintén, de a Szentlélek előkészítése nélkül mondom meg neki az igazságot, anélkül, hogy ez nekem sokkal jobban fájna, mint őnéki, — akkor Krisztus Golgotán kijelentett szeretetéből még nem tanultam meg azt, ami szükséges. 9
