Vetés és Aratás, 1970 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 4. szám
A világ, ai Az elektromos agy Az újságok, a rádió és a televízió állandóan tájékoztatják a nagyközönséget a technika legújabb vívmányairól. Ezek között nagy jelentőségű a computer, az adattároló- és feldolgozó gép. Egyre gyarapodik felhasználásának különféle lehetősége — s talán nem árulok el titkot, ha elmondom — Isten országának területén is. összefogtak például a nagy missziói társulatok és összegyűjtötték a misszió területének adatait. Persze a legfrissebb szintnek megfelelően állandóan kiegészítik. Ha adatokra van szükség, a gép azonnal felvilágosítást ad a helyi és a világméretű helyzetről. Hol van szükség francia nyelvű elemi iskolai tanítókra? Hol kellene épületet emelni az istentiszteletek számára? Hol van kifogyóban a Biblia, hol és mennyit kellene újra nyomatni? Ilyen és ehhez hasonló száz meg száz kérdésre világos feleletet ad azonnal a gép. A felhasználás másik módja a szedés. Ezt a Biblia szövegének a kiszedésénél is alkalmazzák. Kísérletek folynak, hogyan lehetne a computert felhasználni többnyelvű szöveg elkészítésére. Kutatók, tudósok nagy jövőt jósolnak az „elektromos agy"-nak. És mégis, a gép egyet nem tud: gondolkozni. Nem tud maga tapasztalatokat gyűjteni, nem tud magától megfigyeléseket rögzíteni, egyszóval: nem tud tanulni. Mindenre felel, mindent elvégez, amire nézve „betáplálták". De ha olyan valamire kell válaszolnia, amire a gép nem kapott adatot, néma marad. Alkotó tevékenységre képtelen. A gép minden tevékenysége megmagyarázható. Működése a be nem avatott, a laikus számára persze nehezen érthető. Alapjában véve a computer működése, adatszolgáltatása olyan, amit az ember is el tud végezni. De meglepő és utánozhatatlan a gyorsasága. Egy példa. Ha valaki egy bizonyos bonyolult gépszerkezet nyolcmillió részletadatait kézi számológéppel számítaná ki, hét év alatt készülne el vele. Az „elektromos agy" öt perc alatt végzi el. Szakemberek állítják, hogy még korántsem merültek ki a gép hasznos lehetőségei. Még beláthatatlan, hogy mi mindenre lesz alkalmazható. De — amint már jeleztem — önállóan gondolkodni, érezni nem fog. Kétségtelen, hogy a fejlődés hamarosan odavezet, hogy majdnem minden munkát a gépek végeznek majd el. Az ember csak tervezni és irányítani fog. Tudósok, akik a jövő problémáival foglalkoznak (ezeket futurológusoknak nevezik), előre látják a veszélyeket. Az ember a gépeknek lesz kiszolgáltatva, a gépek rabszolgája lesz, a gépek uralma alá kerül. Bármiképpen alakul is majd a jövő, az embernek a fejlődés minden fokán szüksége lesz a belső erőforrásokra. Az ember nem gép — lelki és szellemi igényei vannak. Még ha bekövetkezik is a teljes gépesítés kora, még ha el is éri az ember a technikai fejlődés legmagasabb fokát, akkor is időt kell majd vegyen magának, hogy magába vonuljon, elcsendesedjen, Isten jelenlétét keresse. Isten Igéje akkor is életnek beszéde lesz, Jézus Krisztus követése akkor is szükséges lesz és áldott valóságot jelent majd. A technikai fejlődés szükséges és elengedhetetlen, a hívő embernek is lépést kell tartania a korral — de a haladás nem teszi feleslegessé az Istennel való élő kapcsolatot és annak áldásait. A jövő embere számára is létfontosságú lesz, hogy elmondhatja-e majd a zsoltáríróval: „Minden forrásaim t eb enned vannak, Uram!" Egyedül a föld lakott „Beszéljétek a népek között az Ő dicsőségét, minden nemzet között az Ő csodadolgait" (Zsolt, дб, з). Isten minden nemzethez szól és ezt a kifejezést nem lehet csak a pogányokra korlátozni. Az Isten dicsősége elhaványult ma már az emberek szemében. Tudósok, szakemberek rávetik magukat az űrhajózásra és az űrkutatásra. Pontos, 8
