Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 6. szám
Olvastam Okvetlen tanuld meg Egy favágónak minden vágya az volt, hogy saját háza legyen. Fáradhatatlanul dolgozott, csakhogy mielőbb készen legyen. Végre ott állott teljesen készen a kis faház. De egyszer hatalmas vihar kerekedett, a villám becsapott a faházba és az porrá égett. Fájdalmasan, némán és tehetetlenül nézte a szegény ember ezt a pusztulást. Segítségről szó sem lehetett, mert egyedül volt. Az utolsó deszka is elhamvadt. Ekkor a szegény ember vette a seprőt és a szemétlapátot. — No — sóhajotta —, most kezdhetem élőiről az egészet. Kudarcaidban nem fogadnád tanítódnak ezt a szegény favágót? „Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben" (1. Kor. 4, 20). Csak egyszer — az semmi! Egyszer vétkeztek az Éden kertjében, Egyszer hirdették a Törvényt égzengésben, Egyszer élt az Űr itt földi testben, Egyszer halt meg, hogy minket megmentsen ! Egyszer van előtted a választás, Jézus-e vagy a bűn, mert nincs más! Egyszer áll meg szívednek verése! Egyszer lesz ítélet hirdetése! Ki eszével tud számítást tenni, ne mondja, hogy „Csak egyszer — az semmi!" Református Egyház XX. évf. 12. szám Megbízható mértékek 1. Légy becsületes 2. Tiszteld az embert, Istent és Isten szavát 3. Közted és az emberek között legyen ott Isten 4. Jézushoz igazodj 5. Légy csendben Isten előtt 6. Élj a Krisztus gyülekezetének egy élő sejtjeként 7. Naponta szolgáltasd ki az életedet Jézusnak Három nyáj találkozott egy folyó partján. A szomjas állatok összekeveredtek. A pásztorok beszélgettek egymással. Azután, amikor az állatok már megpihentek, elindult az egyik pásztor és szólongatta juhait. Azok kiváltak a tömegből és követték őt. Ugyanígy a másik és a harmadik pásztor is elindult más-más irányba. Hívogató szavukra a juhok mind követték a pásztort, mind ismerte a pásztor hangját. Egy pásztortól egyszer azt kérdezték, hogy a juhai vajon követnék-e az idegen hangját. — Oh igen — felelte, — ha betegek. De ha egészségesek, akkor nem. A beteg juh bárkit követ. Modersohn Ernő nevét sokan ismerik. Sokszor úton volt. Mindig sok levelet kapott. Felesége otthon felbontotta s csak a fontos leveleket küldte utána. Előfordult, hogy kellemetlen levelek érkeztek. Vádoló, gyanúsító, gyűlölködő hangú levelek. Ilyenkor felesége ráírta a levélre: „Olvasás előtt imádkozz!" Modersohn maga beszélte el, mennyire segített neki ez a megjegyzés. A válaszra is kihatott, hogy először imádkozott. Kisfiam a bátyjával a játszótérre ment. Alig léptek ki a kapun, éles fékcsikorgást hallottunk. Rossz sejtelemtől űzve kirohantam. Kisfiam kiszakította magát bátyja kezéből és átrohant az úttesten. Egy autó elé került. Az még idejében fékezett. A gyerek ott állt halálsápadtan; reszketett, — de nem történt semmi baja. Vannak az életben helyzetek, amikor imádkozni kell. Hálát adtam Istennek, hogy a gyermek megmenekült. 8
