Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 6. szám
Berliner Hugó: Isten népének egysége Ján. 17, 9. и. 20—24 Az Ür Jézus ebben az imában az övéi egységéért könyörög. Nemcsak azokért könyörög, akiket földi szolgálata alatt adott neki az Atya, hanem azokért is, akik majd azok beszédére hinni fognak. Csodálatos dolog ez, amiről nehéz beszélni, de ebben élünk: egyek lehetünk az Atyában és a Fiúban, úgy, ahogy a földön az Atya volt a Fiúban és a Fiú volt az Atyában. Mi az Atyában lehetünk és az ő dicsőségében, ha az Ür Jézus bennünk van és mi az Ür Jézusban vagyunk. Ilyen egység nincs a természeti világban (22. V.). Az a dicsőség, amelyet a Fiú itt a földön viselt és amelyet olyan kevesen láttak — ezt a dicsőséget nekünk adta és ezt szintén kevesen látják. Komoly felelősség a mi állásfoglalásunk az Ür Jézus meghallgatott imájával szemben. Ha a mi egységünkön a világ nem ismeri fel, hogy az Ür Jézust az Atya küldte, akkor mi meghazudtoljuk ezt az imát, amelyet az Atya meghallgatott. Van ilyen egység: az, aki 1900 évvel ezelőtt meghalt, azt az Atya küldte és az kiszakadt a vele való egységből (Fii. 2,7); megüresítette, semmivé tette magát. Mi volt az ember Jézus? Ábrázata utált volt, nem volt kívánatos, megvetették, mert semmivé tette magát. Csak azon ismerheti meg a világ, hogy az övéi tökéletesen egyek, ha semmi másban nincsenek, csak benne. „Akarom"; senki nem imádkozhatott így, csak Ő. „Ahol én vagyok." Most hol van a Fiú? Nincs a földön, az emberek között; ott van, ahová előre ment, ahol helyet készített nekünk, akik bármely korban élünk, most vagy abban a korban, amikor majd visszajön, vagy az azután következőben, amikor majd mindent átad az Atyának. Mindegy, melyik korban éltek azok, akik az Atyáéi, azokat Ö neki adta. Még nem láttuk meg a láthatatlan dicsőséget, amelyet akkor sem láttak meg a tanítványok. Az Ür Jézus azért imádkozik, hogy mi meglássuk és azzal támasztja alá Atyja előtt ezt a csodálatos kérését: mert szerettél engem a világ alapjainak felvettetése előtt. Az Ür Jézus feltámadásának napján emlékezhetünk haláláról, hálát adhatunk azért, hogy nekünk adta dicsőségét, amely a világ számára nem dicsőség, s amely az Atya szeretetén alapszik. Azt a dicsőséget, amely valósággá teszi számunkra, hogy most is ott lehetünk szellemben és igazságban ahol ő van; halálában, amelybe követtük, egyesülhetünk vele. Egyesülhetünk vele, hogy többé ne mi éljünk, hanem ő éljen bennünk. Imádjuk ezt a csodálatos szeretetet, amely megvalósult a mi gyarló életünkben, imádságunkban és szeretetünkben. Neves emberek mondásai A keresztyén ember üdvösségét, szabadulását és megigazulását nem magában keresi, hanem egyedül Jézus Krisztusban. Bonhoeffer A szavadat semmibe vehetik, elcsavarhatják, kitérhetnek előle. De az életed példamutatásának nem tudnak majd tartósan ellenállni. C. Wolf Miért keressük az elismerést, mikor pedig Jézust annyira félreismerték? Dorothea Trudel Sokkal több történt ima által, mint azt bárki is sejtené. Tennyson A kereszt alatt élünk, a kereszt alatt halunk meg és a kereszt alatt ébredünk majd fel — nála. H. Bezzel Uram, te nem adsz fel semmit, amit elkezdtél. Azért vidd tökéletességre, ami bennem még tökéletlen. Szent Ágoston Ha a döntések elől kitérünk, később tízszeres erővel törnek reánk. M. Niemöller 5
