Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 4. szám

szabadulhatsz meg bűneidtől — sem úgy, hogy szemet hunysz, sem úgy, hogy gyötrőd magadat. De ha elismered, megszabadulhatsz. Ne törődjünk hát a gondjainkkal? Sok ember természeténél fogva gondterhelt. Ha nincsenek gondjaik, azzal gyötrik ma­gukat, hogy miért nincsenek? Valódi gond és aggodalom gyötörhet bárkit, aki egyébként jól van. A gondokat nem űzhe­tem el, azok jogosak lehetnek. Ne tö­rődjek velük? Nem, az Ojtestamentum más szót hosznál. Vessed a te terhedet az Ürra, ő majd gondot visel, ő mindig gondoskodik rólunk. És ha ő gondosko­dik rólunk, miért vegyük magunkra a ter­heket? Bízzál! Imádkozz bátorságért, hogy változtathass azon, amin változtatni kell vagy lehet. Imádkozz kegyelemért, hogy elfogadjad azt, amin változtatni nem lehet; és imádkozz bölcsességért, hogy felismerjed a különbséget a kettő kö­zött. Ha ezt teszed, nem is hiszed, mi­lyen nagy dolgok mennek majd végbe. Az imádság - hatalom! Érettségi előtt Uram, hallgass ide! Beszélni szeretnék veled. Nem jutok tovább! Szeretnék el­menekülni magam elől, előled, mindenki elől — és nem tudok! Hallasz engem? A múltkor egy autó csi­korogva fékezett előttem — majdnem el­ütött! Megijedtem, hiszen egy pillanat alatt vége lehet az életemnek. Pedig én fényes jövőről álmodozom. Félek, Uram! Nem játszottam már el a lehetőségeimet? Nem mulasztottam el már mindazt, ami életemnek értelmet és tartalmat adhatott volna? Mit tegyek? Válaszolj, Uram! Engedd, hogy egy perc­re, csak egyetlen percre tudjak elcsen­desedni és magamat előtted egészen ki­tárni ! Engedd, hogy megértsem Uram, amit te mondasz. Te azt mondtad, hogy hallasz engem és mindent tudsz. Engem is egé­szen ismersz, ismered a félelmemet is, hiszen te is átélted! Uram, te azt üzened, hogy a félelmet eltörölted a kereszten és nem kell fél­nem, mert szeretsz és elvállalsz úgy, amint vagyok. Hogyan köszönjem meg ezt neked? Ugye kiszabadítasz a szorosságból és tágas térre viszel? Ugye újra kezdhe­tem? Ugye újra örülhetek az életnek? Szeretném magamat teljesen rádbízni, egészen! Segíts hinni benned, Uram! Ámen. Afrikai imádság Azért, hogy többet adsz nekünk, mint ahogy mi azt megérdemeljük, hálát adunk neked. Azért, hogy te jobban szeretsz minket^ mint mi téged, hálát adunk neked. Azért, hogy mindennek ellenére a tiéd vagyunk, gyermekeid és dicsőséged örö­kösei, hálát adunk neked, Istenünk — a te Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen. Csüggedtekért Szerető mennyei Édesatyánk, ha kísér­tés fog el, hogy értéktelennek tartsuk magunkat, emlékeztess arra, hogy meny­nyire szeretsz minket Krisztusban — mindhalálig. Segíts, hogy ne fecsérel­jünk időt azzal, hogy hibáink miatt emésszük magunkat, hanem törekedjünk hasznos szolgálatokra. Ámen. Hogy megismerjem őt . . . Uram, te azt mondtad: te vagy az út — de nem azért, hogy soha zavarba ne jöjjünk; te vagy az igazság — de nem azért, hogy felelhessünk mindenre; te vagy az élet — de nem azért, hogy ne kelljen meghalni, hanem hogy megtaníts arra, hogy a föl­di élet útvesztőjében ismerjelek téged, az utat, a megmagyarázhatatlan titkok kö­zött tudjam, hogy te vagy az igazság, a szenvedésekben és a haláltusában tudjam, hogy te vagy az élet. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom