Vetés és Aratás, 1969 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 3. szám
Miért ordítanak? A kifejlődésben lévő, vagy a már felnőtt ember ordít. A feltűnő ruha vagy hajviselet: ordítás. Amikor, tör-zúz és magánkívül van, amikor fellázad az idősebbek és a fennálló rend ellen: ordít. A huligánok, beat-imádók, csavargók ordítása SOS kiáltás. Nem a zavarkeltés a cél, nem a figyelmet akarják magukra vonni, nem tombolni akarnak, hanem világgá akarják kürtölni nyomorúságukat: engem nem szeret senki, nem ért meg senki; szeretetre vágyom, igazi szeretetre, arra a szeretetre, amely a bennem levő elviselhetetlen, kínzó ürességet megszünteti. Miért ordítanak? A szülői otthon melegét, az édesanya kényeztető szeretetét ezek nem kapták meg kicsi korukban. Akinek bölcsője felett nem gügyögött az édesanya, aki nem simulhatott az anyjához, aki nem élvezte a családi otthon védettségét, az mindezt egész életére megsínyli. Persze ez a sérülés nem egyformán jelentkezik. Sokan befelé szenvednek, ezek emberkerülők lesznek, esetlenek, nem tudnak beilleszkedni a környezetbe ; vagy idegbetegek lesznek, vagy gyomorfekélyt kapnak, vagy súlyos depressziókba esnek. Azok járnak jobban, akik kitörnek magukból és ordítanak. Egyiket sem szabad elítélni. Mindegyik szenved. Mindegyik bajára van gyógyszer, de az még receptre sem szerezhető be a patikában. Az okok sok mindenre vezethetők vissza. Akivel kicsi korában nem törődtek, azzal később a rendőrség és a bíróság fog törődni. Akit a szülők megrövidítettek, mert nem adták meg neki kicsi korában a neki járó szeretetek gyengédséget, az serdülő korában elkezd ordítani. Követeli magának azt, amitől megfosztották. Hiába menekül bele már korán a testi szerelembe. Az ösztönélet kielégítése nem azonos azzal a szeretettel, amit keres. Mivel ezt nem ismeri fel, vagy a partnerét okolja a csalódásért s akkor elkezdi cserélgetni a partnereit — vagypedig önmagát okolja, még komorabb lesz, még hangosabban ordít — végül magábaroskad. A tragédiák egy másik területe a nem kívánt gyermek. Házasságon belül vagy házasságon kívül sokszor mindketten gátlás nélkül csak az élvezetet keresik, a „következményeket" el akarják kerülni. Ha azután minden fogamzásmegelőzés és minden védekezés ellenére mégis bekövetkezik a terhesség, már eleve nem kívánatos a gyerek. Sokan nem tudják, hogy ez az ellenszenv kihat az anyaméhben fejlődő gyermekre és helyrehozhatatlan rendellenességeket okozhat. Magam ismerek ilyen „nem óhajtott" gyerekeket: szellemi fejlődésükben elmaradtak vagy epilepsziások. Nem terem ez ellen gyógyfű, erre sem kapható orvosság a patikában. És mégis van gyógyszere, meg lehet előzni a nagy bajt. A varázsszer, a varázsszó: szeretet. A szeretet mindent gyógyít. Szeretetre minden zár felpattan. Szeretni mindenki tud. Igen, ha hihetetlennek hangzik is, mindenki tud szeretni. Miért ordítanak? Miért lázadoznak? Szeretet után kiáltanak. Ne ítélj el senkit. Ne botránkozz meg senkin. Szeress Krisztus szeretetével. Ne szóval szeress, hanem szívvel. Ne beszélj a szeretetről — szeress. A jégkéreg felolvad, a seb begyógyul, a fuldokló biztonságba jut, az ordítás elhalkul, a kínzó üresség megszűnik — valami egészen új kezdődik. Isten felelete az ember minden kapkodására az, hogy szereti az embert. Ő maga emberré lett, önmagát adta oda. Isten szeretete halálos szeretet volt. — És, mert Isten ezt az ő szeretetét odaadta a szívünkbe, azért tudunk szeretni és e szeretet által gyógyítani mi is. „ÉN, AZ ÜR a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiákban harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek. D e irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják." A Tízparancsolatból 2 Móz. 20, 5—6 4
