Vetés és Aratás, 1968 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1968 / 4. szám
Miért? • Miért nem látogatod meg öreg barátodat, aki évek óta ágyhoz van kötve s akit olyan régen nem láttál? A temetőben már nem beszélhettek egymással. • Miért nem tudsz megbocsátani és lehajolni ahhoz, aki bűnét megbánva közeledik hozzád? Annakidején majd te is bűnnel terhelten állasz az igaz Bíró előtt — mi lesz, ha ő sem bocsátja meg bűneidet? • Miért bánsz olyan fukarul a szerető, megértő szóval? Neked semmibe sem kerül, de a másik életébe örömöt vihetnél. • Miért beszélsz olyan sokat az időjárásról és más jelentéktelen dologról? Vétek a gondolkodás és a beszéd drága ajándékát így elpazarolni. • Miért nem élsz ma úgy, hogy holnap ne kelljen szégyenkezned az elvesztegetett idő miatt? • Miért viselsz álarcot, mikor pedig Isten átlát rajtad? • Miért bujkálsz magad elől és miért nem vallód be magadnak, hogy csődbe jutottál? • Egyedül Isten segíthet neked, szembefordulni magaddal és a múltaddal. • Miért akarsz másokat hibáztatni sekély lelki életed miatt? • Miért nem állasz oda bátran Isten elé és miért nem kéred őt, hogy rázzon fel téged a fásultságból? öreg ember imádsága Uram, megöregedtem. Erőm elhagy, gyengeségek lépnek fel. Félek önmagámtól. Nem szeretnék sokat beszélni. Nem akarok mindenbe beleszólni, nem akarok minden alkalommal beszélni, minden témához hozzászólni. Őrizz meg ezektől! Ne gondoljam, hogy nekem kell mindenki másnak a dolgát rendbehozni! Ha valamit elbeszélek, ne merüljek bele érdektelen részletek végtelen felsorolásába. Hadd találjam meg a szó végét. Adj türelmet mások panaszát meghallgatni, de zárd el az ajkaimat, nehogy a magam bajairól és fájdalmairól beszéljek. Adj belátást, hogy meglássam: előfordulhat, hogy tévedtem valamiben. Legyek barátságos, megközelíthető. Az elkeseredett vénember nagy csapás. Legyek megfontolt, de ne szeszélyes; segítőkész, de nem uralkodni vágyó. Életem köre egyre inkább beszűkül — Uram, add, hogy legyen mellettem néhány jóbarát! Ámen Nem érdemes . . . Nem érdemes sok mindennel törődni, amivel foglalkozunk; nem érdemes másoknak gondot okozni; nem érdemes olyan dologba ártani magunkat, ami nem tartozik ránk; nem érdemes másokban hibát keresni, mert akármennyit találunk is, sem gazdagabb, sem boldogabb nem leszel; nem érdemes haragra gerjedni, mert az ember haragja semmi jót nem munkál; nem érdemes csak vasárnap hinni, mert az a hit, amellyel nem élnek naponta, hamarosan elveszti erejét; nem érdemes akár az egész világot is megnyerni, ha közben a lelkünk kárt szenved. 8
