Vetés és Aratás, 1968 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1968 / 3. szám
kot feláldozza. „Én és a gyermek elmegyünk amoda és imádkozunk." Ábrahámnak a fia feláldozásával kapcsolatban nem az áldozat volt a fontos, hanem az imádat. Mialatt odaadta a fiát, imádta az Istent. Ábrahám ebben felismerte az imádatnak azt a módját, mely kedves az Isten előtt;ezért imádta őt úgy, ahogy Isten kívánta. Ó, testvéreim, aki nem áldoz oda mindent Isten oltárára, nem imádhatja igazságban Istent. Megpróbálhatjuk ugyan, de ez nem az igazi imádat. Ha azonban — mint Annára — rám is felvirrad az a nap, amikor „Sámuelem", akibe vetettem minden reményemet, kezemből Isten kezébe megy át, akkor fiam átadásával együtt az én szívem is túlárad az imádatban. Igazi imádat csak egy helyen található: az oltárnál. Ha a kezünk mindattól megürül, ami kedves és drága előttünk, akkor többé nem az „én" lesz a középpontban, hanem Isten. E z az imádat. A keresztet mindig imádat követi, mert ott az Isten minden mindenekben. A Szentlélek titkáról Szakelőadás volt a fényről és világosságról. Az előadó bemutatta nekünk a legújabb kutatások eredményeit. Az előadást feszült figyelemmel követtük, de csalódás ért, amikor így fejezte be mondanivalóját: „Minél előbbre jutunk a természet megismerésében, annál rejtélyesebb és titokzatosabb előttünk. Még ma sem tudjuk, hogy tulajdonképpen mi az elektromosság. Dolgozunk ugyan vele, telefonálunk és táviratozunk, világítunk és gyógyítunk elektromossággal, de valójában senki sem tudja megmondani, milyen erőkkel van itt dolgunk . . Vajon nem hasonló a helyzet, amikor a Szentlélekről van szó?Csak működéséből tudunk róla: meggyőz bennünket a bűnről. Elvezet az igazságra. Megnyitja tekintetünket, hogy lássuk Krisztust, az Urat. Az Istenből való új élet gyümölcseit termi meg bennünk és testvérként köt össze embereket, akik addig idegenek, sőt talán egymás ellenségei voltak. Mindez a Szentlélek erőteljes működése, de lényegéről és nevéről csak annyit tudunk, hogy szent. Isten gyermekeinek gazdagságáról Isten gyermekei gazdag emberek. Miben áll a gazdagságuk? A bűnbocsánatban: „Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett" (Zsolt. 32). Azonban milyen sokszor átélik ők is, hogy erejük elfogy. Mégsem lesznek bátortalanok, mert: „Boldog ember az, akinek te vagy erőssége és a te ösvényeid vannak szívében! Erőről erőre jutnak" (Zsolt 84, 6. 8 a). És a szenvedésben? Hol van itt Isten gyermekeinek a gazdagsága? Megtanulták: „Boldog ember az, akit te megfeddesz, Uram" (Zsolt. 94, 12). Mert Isten nem engedi gyermekeit saját útjukra, hanem az általa kitűzött cél felé viszi őket. Mi ez a cél: „Atyám, akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is velem legyenek, hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nékem adtál" (Ján. 17, 24). — És: „Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, Krisztusnak pedig örököstársai" (Róma 8, 17). Isten gyermekei már azért is irigylésre méltók, ami ezen a földön az övék, menynyivel inkább azért, ami a mennyei Atya országában vár reájuk. 5
