Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-02 / 18. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR (18. szám.) 3. oldal. Kossuth levele dr. Óvárihoz: Bpest, 1908. április 24. Tisztelt Barátom! A balatonvidéki vasút veszprémi kiágazása és Veszprém állomás bővítése iránt nyilvání­tott szives érdeklődésed folytán, az ezen ügy­ben Veszprém város közönségéhez egyidejűleg leküldött leiratom másolatát, szives tájékozásul rendelkezésedre bocsájtom. Szívélyes üdvözlettel: KOSSUTH. Kossuth által városunkhoz intézet leirat szövege: Veszprém, r.-t. város közönségéhez! A balatonvidéki vasút veszprémi kiágazása és vonalvezetése tárgyában folyó évi február hó 3-án 14|kgy. szám alatt kelt felterjeszté­sére a következőket közlöm a közönség­gel : Veszprém állomásnak a város által előadott kérelmek figyelembe vételével készített bőví­tési tervezetét, a m. kir. államvasutakhoz intézett rendeletemmel jóváhagytam. Értesítem egyúttal a közönséget, hogy ezen tervezet szerint Veszprém állomáson két uj átmenő vágány fog létesülni, a raktár és rakodó kibővittetik, a fölvételi épülethez na­gyobb toldalék építtetik, melyben tágasabb váró helyiségeken kívül, az árúpénztár is elhelyezést nyerend; végül úgy a régi, mint az uj vágányok mellett rakodóhelyek fognak létesittetni. A viadukt tekintetében az úttest fölött a város által kívánt 4.0 m. magas szabad­nyílással és 23'0 m. össznyilással megállapí­tott tervezetet f. évi április hó 4-én kelt és a veszprémi m. kir. államépitészeti hivatallal is közölt elhatározásommal ugyancsak jóvá­hagytam, minél fogva a város kívánságai e részben is figyelembe vétettek. A kocsiút kanyarulatára vonatkozólag a város kérelme teljesítetni fog. Az utszabályo- zás ugyanis oly vonalozással fog kiépíttetni, amint azt a város kívánja, illetőleg amint ez az erre vonatkozó szabályzatban elő van írva. Az építés folytán megbolygatott úttest ugyanoly módon és kivitelben fog helyreál- littatni, amint az jelenleg van és ebből a városra külön megterhelés nem hárul. A vasútvonal építése előtt nem létezett uj létesítmények, még pedig az utszabályozás mentén létesítendő bélésfalak és az ezekre helyezendő vaskorlátok fentartási költsége, az államvasutakat fogja terhelni. Az utakat, járdákat és egyébb területeket azonban mint eddig, — a vasútépítés után is a város lesz köteles fentartani. Az utak fentartására vonatkozó megálla­podás különben a szokásos módon az utak 1908. május 2. — Ön azt irta nekem, hogy a gyerek anyja is meghalt, ön sem viszi már sokáig és a gyereknek sincs senkije. Adja nekem a gyereket ... . A kis szinész-porongy erre előbujt és az apjára tekintett. A komédiás meg visszanézett reá ijedten, szinte rémülettel és mintha valami veszé/y fenyegetné, védőleg nyújtotta ki feléje mind a két kezét, suttogva mondván : — Mein Michael . . . Az apaszinész roppant nagy küzdelemben volt. Nem mert, nem tudott válaszolni. Hol a gyerekre tekintett, hol szomorúan körülnézett a homályos zugban. Azt nézte, milyen végtelen üresség lenne ott egyszerre, ha a Mihályka nem lenne ott, — mi maradna neki? — Nos, hát ideadja jó ember a Mihályt? A haldokló komédiás lassan leereszkedett az ágyról, a főherceg lábához akart csúszni, de ebben megakadályozta a hadsegéd, mire a székre rogyva összekülcsolta a kezeit, hálásan emelte a főherceg felé és ezt susogta: — Kegyelem, fenséges uram, a Mihályt nem adhatom. Aztán a gyermekhez fordult s azt paran­csolta neki, hogy térdeljen le. A kis szinész-gyerek szepegve engedel­meskedett, hogy ne haragudjék meg a fenséges ur, a miért őt édes apja nem adhatja oda . . . Néhány száz forintot tett le a hadsegéd a átadása alkalmával jegyzőkönyvbe fog annak idején vétetni és szabályszerűen, jóváhagyá­som elé fog terjesztetni. Bpest, 1908. április hó 24. KOSSUTH. Mindezekből most már tisztán láthatja városunk közönsége, hogy mi módon fog a vasút kiágazás városunkban létesittetni. De lát­ható az is, hogy minő kegyes gondoskodással járt el a kereskedelmi miniszter a mi óhajtá­saink teljesítésében, s hogy dr. Óvári a belé helyezett bizalomnak teljesen megfelelt, s meg­bízatásában hűségesen járt el. A városi közgyűlés köszönettel vette tudo­másul Kossuth leiratát, s dr. Óvári fáradozását s ezt jegyzőkönyvbe foglalta. Ezután dr. Óvári interpellálta meg a Pol­gármestert, kérdezvén, hogy a szomszédos Vasmegyében uralkodó tífusz behuicolása ellen a szükséges védelmi intézkedések megtétettek e, különösen a Vasmegyéből, illetve Szombat­helyről érkező utasok ellenőrzését. Szeglethy polgármester megnyugtatta dr. Óvárit és a közgyűlést, s kijelentette, hogy minden szük­séges intézkedés megtétetett. Következett most a tulajdonképeni napi­rend, s ennek első pontja, a Polgármesteri jelentés 1907. évről. A jelentés kellő időben szétosztatott a városi képviselők között, s egyhangú a véle­mény, hogy az a jelentés kimerítő és hű tükre városunk lefolyt évi életének, nem is említve a gondos munka valóban ügyes, szakszerű össze­állítását és irodalmi színvonalon álló nyelvezetét. Rainprecht Antal városi képviselő sietett a Polgármester jelentésének előnyeit maga ré­szére kiaknázni, s hosszú, legkevésbbé sem tárgyilagos, legnagyobb részt meg sem is ért­hető rikácsolással igyekezett ahhoz hozzászólni. Eközben annyira el-elkalandozott a tárgy­tól, hogy valóban nevetségessé, később már boszantóvá vált, ugyannyira, hogy a képviselő- testület hangos zúgolódásra, csípős közbeszólá­sokra fakadt. Valóban kroteszk, sőt kellemetlen látvány volt a nem szinpatikus öreg úr fellépése, midőn ideges arcrángatózások közt, rekedt, rikácsoló hangján, fogainak hiánya által is kellemetlenül befolyásolva, mindenféle badarságot összehordott. Váltig erősitgette, hogy a húsára Veszprém­ben nem magas!! Akinek pedig a borjúhús drága, az ne egyék!! A szerb marhát szerinte azért nem szabad az országba beereszteni, mert állatbetegségeket hurcolnának be!! Még a tojás árakról is beszélt. Szerinte ez sem drága. S mind ezt a polgármesteri jelen­téshez szólva mondta el, mig végre látván a képviselők bosszúságát, de talán ki is merítvén petyhüdt idegeit, leült! Bár soha fel sem kelt volna! Dr. Óvári a polgármesteri jelentéshez makacs komédiás asztalára, aztán eltávozott a magas látogató. Mihályka átötelte a haldokló térdét, ki egyik kezével a gyereket kapta fel, a másikkal mohón nyúlt a pénz után. . . . Sokat foglalkoztak a meráni vendégek ezzel az esettel. Általában az volt a vélemény, hogy az a vörösfejű komédiás egy őrült! Az órái meg vannak számlálva és nem adja po­rontyát, a kit Itt hagy maholnap az utcán — egy főhercegnek. Ez nem apai szeretet, ez őrületes önzés, önszeretet, mely nem tud lemondani. A szere­tetnek ilyenkor föl kell venni a mártiromság utolsó keresztjét, a mi által megistenül. Elmondták ostobának, bolondnak, gonosz­nak, a ki igy állja útját gyermeke fényes jövő­jének csak azért, hogy az az ártatlan poronty végig nézze hosszú haldoklását, csókolgassa verejtékes arcát, ott sétáljon a hordszéke olda­lán és majd befogja szemét. — Csak azért megöli a gyermeket, a kiből mi lehet egyéb, mint utcai kölyök, kis éhes naplopó, a ki majd valami szinház körül nő fel, cipőt tisztit, ruhás kosarakat hordoz, később még színlap kihordó is lehet. Emlékszem, hogy akkor én is igy gondol­koztam erről a történetről; ez a haldokló mű­vész őrülten játszotta el utolsó apaszerepét. De akkor még nem volt nekem egy olyan kis fiam. szólva, a csatornázást sürgeti, s jelzi, hogy a városi közegészség ügyi közegek (orvosok) szaporítása a jövőben már elkerülhetetlen lesz. Fel akart szólalni Rápoch Sándor is, de mert Rainprecht oly sok időt elpocsékoltatok a közgyűléssel, kijelentette, hogy felszólalásától eláll és észrevételeit máskor és más helyen fogja megtenni. Polgármester királyunk 0 felségének Vesz­prémbe érkezését jelezve, azon reményét fejezi ki, hogy a fogadtatás loyalis és zavartalan lesz. A közgyűlés a városi tanácsot bizta meg, a fogadtatás előkészületeinek megtételére. Weisz M. I. a pénztár számadásához szól, s röviden de texative felsorolja azon tételeket, melyeknél a jövedelmek szaporodni fognak, s azokat, melyeknél a kiadások megszűnnek. Ép ezért nem látja a jövőt oly borúsnak, mint azt a polgármesteri jelentés kilátásba helyezte. Viszont Perényi Antal igenis látja, hogy a jövő nagy áldozatokat fog róni polgártársainkra s attól tart, hogy, szavai beteljesednek. Ezután dr. Óvári indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavaznak a számadásokat felülvizs­gált bizottságnak és elhatározták, hogy a tanács­termet, folyosót, lépcsőházat a városházán kifestetik, s a lépcső feljáratnál egy rácsos vas kaput állíttatnak fel. A közgyűlés elhatározta, hogy a piaczren- dezés költségeinek fedezésére a veszprémi taka­rékpénztárból százezer korona ideiglenes kölcsönt vesz fel 10 évi törlesztésre, mert a város is ennyi idő alatt kapja meg az aláirt összegeket. Az uj ovóda építésével Takács János képesített építészt bízzák meg, mert a városi mérnök szerint, annak az ajánlata volt legelő­nyösebb. Azonban egy építőmestert köteles állítani, mert az ovóda emeletes lesz. Az iparos tanonc-iskolának rajzteremül, a polg. iskola termét fogják a minisztériumtól kieszközölni. A folyó év nyarán Veszprém környékén tartandó hadgyakorlatok alkalmára, (Nem a király gyakorlatok!) a kényszer beszállásolást fogja a város elrendelni. Ezután a közgyűlést délután 3 óráig felfüggesztették. J> élután. A községi munkákat összeíró bizottságba Ifcsics János képviselőt választják be, egyúttal múlt évi hasonló minőségben teljesített munká­lataiért jegyzőkönyvi köszönetét szavaznak meg Ifcsicsnek. A husbehozatali szabályrendelet visszaér­kezett a minisztertől, módosítás végett. A köz­gyűlés az előirt módosításokat megszavazza, és Csete főügyész indítványára, az eddig fenállott husbehozatali tilalmat azonnal megszüntette. Kimondotta ezután a közgyűlés, hogy a polgármesteri állással a takarékban elfoglalt igazg. vál. tagság nem összeférhetlen. A gazdasági munkásházak építése tárgyá­ban kimondja a közgyűlés, hogy a házakhoz ingyen telket is ad. Következett ezután Borsodi és Tsa gőz­fürdő építési vállalkozók kérelme. Se többet, se kevesebbet nem akarnak, csak azt, hogy a város engedje meg nekik 30.000 korona kölcsön felvételét. A város ezt nem engedi meg, ő maga sem ad pénzt, mert Borsodi és Tsa teli vannak már is adóssággal, hanem vár folyó évi december végéig, ameddig a fürdőt a két nevezett urnák el kell készíteni. Ha a fürdő addig el nem ké­szül, úgy Borsodiék furcsa kis meglepetésben fognak részesülni. Elveszik tőlük a félig fel­épített fürdőt. Igen érdekes és tanulságos volt a tárgy- sorozat 25. pontjának tárgyalása, azaz egy in­dítvány a kövezetvám behozatala tárgyában szükséges előmunkálatok elkészithetése végett. Ebben úgy határozott a közgyűlés, hogy miután a városi mérnök, Friedreich Endre úr nagyon el van foglalva (?!) (Magárimunkákkai ?) egy idegen mérnököt fog a tanács a munkála­tok végzésével megbízni és fizetni. Hát ez gyönyörű ! így volt a villam vilá­gítási szakértői vélemény elkészítésénél is ! Elhatározta a közgyűlés, hogy a Hosszu- utcában betonból, Honvéd- és Szabadi-utcákban aszfalt járdákat készíttet ő felsége jöveteléig. Miután ezek a munkálatok mintegy 20—25 ezer koronába kerülnek, pénz pedig csak 7000 ko­rona van, a járdákat hitelbe fogják készíttetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom