Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-04 / 14. szám

4. oldal. (14. szám) VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. április 4. Az egész est szakadatlan élvezete volt a nagyszámban megjelent előkelő közönségnek. Nagyon kedves volt a megnyitó énekszám. Veit: A szarvasbogár és a rózsa cimü darabját adta elő a főgimnáziumi énekkar, Fábián Sán­dor tanár vezetése alatt, — ki az énekkar kar­mestere, — kitűnő betanulással, melegen át­érezve s érvényre juttatva a darabban előfor­duló finom pianókat. Igen jól mulatott a közönség a VIII. osz­tályosok által előadott, „Szólj igazat, betörik a fejed“ cimü vígjátékon is. Az előadás kifogás­talan és műkedvelőkhöz mérten igen jó volt. A vígjátékot Dengles után, dr. Perényi József piarista tanár dolgozta át és tanította be a szereplőknek. Harmadik pontja a műsornak ismét egy énekszám volt, melyet szintén szép sikerrel adott elő a főgimnáziumi énekkar. Kaptak is sok és érdemlett tapsot. Következett ezután Havas Rózsika urhölgy solo éneke. Wagner R. Tanhciuserjéből énekelte Erzsébet imáját. Minden zeneértő tudja, hogy mily nehéz és fárasztó ez az opera részlet. : Havas R. urhölgy a legnagyobb könnyűséggel győzte le a nehézségeket s remek, tiszta, csengő mezzosoprán hangjával valódi műélvezetet nyúj­tott hallgatóinak. S itt ismét csak azt konsta­táljuk, mit már közönségünk úgy is tud, hogy Havas R. urhölgy oly hanganyaggal rendelke­zik, amelynek kicsiny Macedónia, azaz kicsiny Veszprém s hivatva volna a világot jelentő deszkákon is megjelenni. Hangja oly hatalmas, erőteljes és üde, hogy akármilyen nagy szín­házban is teljesen érvényesülhetne. E mellett előadása mégis discrét, bár telve nemes érzés­sel. Remekül sikerültek finom fistulái és pianis- simói. Csodáltuk, hogy a Tannhäuser nehéz és fárasztó áriája után, oly fényesen bírta előadni Hervé: Nebántsvirág-\ábó\ a „Dal“-1. Ezt oly kedvesen, oly remekül interpretálta, hogy még két énekkel kellett megtoldani műsorát. S Ha­vas Rózsika mindvégig fáradhatlan, üde maradt. Megemlítjük, hogy remek virágkosárral lepték meg a művésznőt tisztelői. A nélkül, hogy Havas R. urhölgy művé­szetét és nagy sikerét érinteni szándékoznánk, ki kell mondanunk, hogy ezután következett az est legkimagaslóbb pontja Cornélius János zene­tanár előadása, mely tulajdonképen az est piéce de resistence-\a volt, illetve amely közül az egész est előadása csoportosult. Az általa előadott müvek értékéről és szerzőiről, nemkülönben interpretátorairól beve­zetésünkben megemlékezünk. Most még csak azt mondjuk, hogy igen nagy vállalkozásnak tartjuk három oly zeneműnek egyhuzamban való előadását, minők az előadottak voltak. Cornélius tanár megfelelt vállalkozásának ! Bámulatos az ő memóriája! Csak tiz nap előtt hallottuk tőle a főgimnáziumban Hubay csárda­jelenetét és Häuser Rapsodiáját s mégis már csütörtökön félórán keresztül játszott. A Faust nagy ábrándja maga egynegyed órát vett igénybe, s amint figyeltük a zongorakiséretet, 26 hang­jegy oldalt játszott le a legnagyobb könnyed­séggel, virtuozitással. Ily teljesitmény akárhol is eseményszámba menne. Cornélius tanár előadása a technika tel- jésségét mutatta be. Jellemzők teljes, telt hang­jai a kitartott hangoknál. Staccatói és pizzicatoi bámulatosak voltak, nemkülönben a futamokkal egybeolvadt oktávái az Ábránd-ban. Cornélius tanár nagy tehetségű, teljesen kiképzett művész, a Francia és Belga iskolának követője. Ft nunc venio ad ... . Dr. Perényi! Egy pap, egy tanár! Akinek mégis ideje volt a dok­torátus letevésén kívül zeneconservatoriumot végezni s a zenében is azt a tökélyt elérni, melyet elért. Zongorakisérete tehát művészi és tökéletes volt. Kiemelendő az a nagy discretió, mellyel a pianókat és pianissimókat előadta’, j Valódi lehellet volt az a játék s mégis néző- { téren mindenütt látható, amit a terem jó akusz­tikája is elősegített. A hangverseny rendezése is dr. Perényi érdeme, ki szép és nemes munkát végzett s nagyban hozzájárult a piarista templom orgona­alapjához. Kérünk máskor is ily élvezetes estélyt. Huba. HÍREK. — Gyászrovat. Kővetkező gyász- jelentést kaptuk: Alulírott fájdalomtól megtört szivvel tudatják, a felejthetetlen jó anya, anyós és nagyanyának özv. Petkó Zsigmondné szül. Németh Hermin úrnő­nek rövid szenvedés után életének 57-ik évében f. é. március hó 31-én hajnali háromnegyed 3 órakor történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme április hó 1-én délután 4 órakor fog a r. kath. egyház szertartása szerint az alsóvárosi sirkertben a boldog feltámadás reményé­ben örök nyugalomra tétetni. Az engesz­telő szentmise-áldozat április hó 2-án d. e. 10 órakor fog a Szent-Ferencrendiek templomában a Mindenhatónak beimitat- tatni. Veszprém, 1908 márc. 31. Áldás és béke lengjen dráda porai felett! Pettkó Zsigmond, Pettkó Dezső, gyermekei. Ifj. Pettkó Zsigmond, unokája. Pettkó Zsig- mondné szül. Major Irén, menye. — IMszközg j ülés. Zircz köz­ség képviselőtestülete múlt vasárnap, márczius hó 29-én tartotta díszközgyű­lését, melynek egyetlen tárgya volt Vajda Ödön zirczi apát, Zircz község díszpol­gárának ünneplése, 50 éves papi jubi­leuma és főrendiházi taggá történt kine­vezése alkalmából. A díszközgyűlésen a képviselőtestületi tagokon kívül nagy­számú ünneplő közönség vett részt, a melyen az ünnepi beszédet dr. Markovits Bálint zirczi plébános tartotta. Dr. Ke­mény Pál indítványára pedig a diszköz- gyülés a beszédet jegyzőkönyvileg örö­kítette meg. A díszközgyűlés az ünnepelt főpap éltetésével ért véget. — A Veszprémi ipartestület köréből. Az ipartestületnek f. é. márc. hó 29-én tartott rendes évi közgyűlésének hozott határozatából, az ipartestület elnöksége ez utón tisztelettel felhívja az összes tanonctartó iparosokat, hogy az iparostanonc-iskolai igazgatója által f. évi junius havára tervezett iparostanonc munka- kiállitásnak minél fényesebben leendő össze­állítása végett. Felhivatnak mindazon tanonc- tartő iparosok, kik tanoncaikkal a kiállításra munkát óhajtanak készíttetni, hogy ebbeli szán­dékukat, az ipartestület jegyzői hivatalában a hivatalos órák alatt, folyó évi április hó 12-ig bejelenteni szíveskedjenek. — Az érdem elismerése. Kihalóban van nálunk az érdem tiszte­lete és a polgártársaink iránti szeretet! Annál meghatóbb és figyelemre méltóbb érdemes Vilonya községünk kizárólag református híveinek elhatározása, melynél' fogva, most, midőn boldogult lelkészük halála óta lelkész nélkül szűkölködnek, egyhangúlag elhatározták, hogy nem pá­lyázat, hanem meghívás utján fogják a vilonyai lelkészi állást betölteni. Ugyanis a vilonyai ref. egyház tagjai, ezek a rom­latlan lelkű, derék mezőföldi honfiak el­határozták, hogy tiszteletük és szeretetük nyilvánitásaképen, meghívják a vilonyai ref. lelkészi állásra Csomasz Gyula szent­királyszabadjai lelkészt. Elhatározásukat a legközelebbi presbyteriumi ülésből ki­folyólag tettleg is be fogják bizonyítani s meghívják Csomasz Béla tiszteletes urat. A vilonyai egyház elhatározása abban IGi indító okát, hogy ők régóta, 9 év óta ismerik Csomasz Bélát, aki az egy­házmegye jegyzője, és iskolalátogatások alkalmával megnyerte a vilonyaiak tisz­teletét és szeretetét. Csomasz Gyula, mint tudjuk, egy decennium óta lelkésze ne­mes Szentkirályszabadja községe ref. egy­házának. Ő az, aki ezen egyház zilált anyagi viszonyait rendezte, s nemcsak lelkész, de okleveles tanító is. — Ha a vilonyaiak Csomaszt meghívják és ő a meghívást elfogadja, szép napok fognak felvirradni a vilonyai ref. egyházra, de nemes Szentkirályszabadja bizonyára saj­nálni fogja derék papjuk távozását, aki­hez édes emlékek fűzik a polgárságot. — Háziipari kiállítás, volt márc. 7. és 8-án Keszthelyen, melyen a Bala­toni szövetség képviseletében dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő is jelen volt. A kiállítást 2 nap alatt több mint 1000 vendég látogatta meg. — A veszprémi kormányozható léghajó!! Minden kommentár nélkül kö­zöljük a Győri Hírlap következő napi- hirét: „Érdekes leirat érkezett a győri keresk. és iparkamarához. Egy veszprémi polgár, ifj. Hollóssy Filep István állítólag feltalálta a kormányozható léghajót, de nincs pénze, hogy azt el is tudná készít­tetni. A miniszterelnökhöz fordult tehát, hogy készíttesse el a kormány államkölt­ségen az ő találmányát. A kormány azon­ban úgy látszik, jobban szereti a biztos bársonyszéket, mint a levegőben való bi­zonytalanságot és nem hajlandó finanszí­rozni Hollósy Filep István találmányát. Kossuth Ferenc keresked. miniszter ma a következő leiratban értesíti erről a győri kamarát: „Ifj. Hollósy Filep István vesz­prémi lakos a miniszterelnök úrhoz azon kérelmét intézte, hogy a találmánya tár­gyát képező kormányozható léghajó állami költségen elkészíttessék. Nevezettel való szives közlés végett értesítem a kamarát, hogy e kérelmet teljesíthetőnek nem ta­láltam, mert találmányok értékesítésénél semmi módon közre nem működöm.“ Megjegyezzük azonban, hogy Hollóssy Filep István a Szabadi-uton lakik és ta­kács iparos. Talán valami gazdag vesz­prémi ur, magáévá teszi a feltaláló ügyét. — Az érdem jutalma. A m. kir. pénzügyminiszter Gubás Jusztin zirczi m. kir. adóhivatali ellenőrt, Veöreös Miklós adótisztet és Benis János adó­hivatali szolgát, hivatali ügybuzgóságuk méltánylásául 150, 100, illetve 40 korona jutalomban részesítette. — A veszprémi színház építke­zése rohamosan halad befejezése felé. Említésre méltók azok a valóban csinos cserepes munkák, melyeket a színház díszítéséhez Grénitzer Pál veszprémi ipa­ros készített a saját rajzai után, magyar motívumok szerint. — Végtárgyalások. A veszprémi kir. törvényszéknél a következő főtárgyalások lesz­nek 1908 április 7-én: Ley József és társa fel­menő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testi­sértés vétsége. — Vittmann József lopás büntette. — Kolompár András és 5 társa lopás büntette. — Tosbáni Lajos gondatlanságból okozott sú­lyos testisértés vétsége. — Simon János lopas büntette. — 1908 április 8-án Gacser János lopás büntette. — Az adóprés. A vidékről érte­sülünk, hogy a helybeli pénzügyigazgató­ság a legkérlelhetetlenebb módon hajtja be az elmaradt adókat. NyakraTejre végrehajtat! Talán csak nem vagyunk a Bach, de meg a darabont korszakban sem? S uraim, önök pártolják a kapna- ság és tisztek fizetésének felemelése?

Next

/
Oldalképek
Tartalom