Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-13 / 24. szám
1908. junius 13. VESZPRÉMI ELLENŐR (24. szám.) 3. oldal. 21 megyebizottsági tag, még pedig Doktorics hívei közül. A névszerinti szavazás megejtetvén, a beadott 160 szavazatból 87 dr. Jerffy Józsefre, 73 Doktorics Sámuelre esett s igy dr. Jerffy Józsefet jelentette ki a főispán megválasztottnak. Megemlítjük, hogy a megyei tisztviselők a szavazástól tartózkodtak és többen mások is a jelenvoltak közül, nem adták le szavazatukat. A másod osztályú szolgabirói állásra ketten pályáztak és jelöltettek is. Bélák Endre és dr. Bottka István. Névszerinti szavazás volt s Bélák Endre 114, dr. Bottka István 65 szavazatot kapott. Bélák tehát 49 szavazattal győzött Ekkor a főispán még kinevezte a jelenvolt Eszterházy Pál grófot tiszteletbeli szolgabiróvá, dr. Bottka Istvánt pedig tiszteletbeli aljegyzővé, mire az összes megválasztottak és kinevezettek a hivatalos esküt letették. Az eskü letétele után a megválasztott szolgabirók felhatalmazást nyertek a kihágási ügyekben való bíráskodásra, mire a főispán a közgyűlést bezárta s másnap délelőttre halasztotta. Szerdán délelőtt folytatták a megyegyülést, de csak 14 bizottsági tag és tisztviselő jelenlétében. A tárgyalás gyors tempóban s minden nagyobb vita vélkül folyt, de még sem volt lehetséges a nagy anyaghalmazt letárgyalni s igy még csütörtök délelőttre is több tárgy maradt, de ezeket sikerült még 12 óra előtt elintézni. A három délelőtt tartott közgyűlésen összesen 102 ügyet tárgyaltak le. Ezek közül megemlítjük, a vármegye székházának a villamos világításra való berendezését. Határozták, hogy a nagyterem kivételével a megyeház összes helyiségeit, beleértve a tisztviselők lakásait is, villamvilágitásra fogják berendezni. Eddig hárman adtak be ajánlatot. Siemens és Schukkert, egy bpesti és egy helybeli cég. A legdrágább ajánlat szerint 11.500 koronába kerülne a berendezés. Alispán azon reményét fejezte ki, hogy ennek felét a belügyminiszter meg fogja téríteni. Vilonya község 2500 korona jelzálog kölcsön felvételét határozta el még a múlt évben, de ezen határozatot csak most rövid idő előtt terjesztetette fel a törvényhatásághoz. A megyegyülés elhatározta, hogy emiatt, s mert csak 580 kor. túlkiadást mutattak ki, a község háztartásában s mégis 2500 koronát vettek fel a költségvetésbe, elrendelte a fegyelmi vizsgálatot a körjegyző ellen. Enying község 1908. évi közmunka összeírása és közmunka költségvetése helytelen volt s e miatt a főszolgabíró, intő felhívást is intézett l\ községhez. A község azonban, — bár elismerte, hogy a főbíró mindenben helyesen és törvényesen járt el, — a főbíró leiratát visszautasította és azt mondta ki a községi gyűlésen, hogy a főbírótól oly hangú felhívást nem fogad el! A megyegyülés határozta, hogy Tóth Jenő községi jegyzőt szigorúan utasítja, miszerint a Nagyon megrémültek e nem várt fordulatra a szövetséges társak, kik a pap utján pontosan értesültek a Bastilleban történtekről. Az abbé mindent megkísértett, hogy a halottnak vélt herceg lefejeztetését elkerültesse. S mivel a tábornok makacsul ragaszkodott szándékához, a királyhoz fordult, de az is jóváhagyta a tábornok tervét. Szerencsére egy másik fogoly is halott volt. Az abbé segítségével még azon éjjel két társ a temető falán át bejuthatott a temetőbe s a halottaskamrában felállított holtakat felcserélték. A herceg arcáról levették az álarcot s a másikra kapcsolták, akit kora hajnalban le is fejeztek s eltemettek. Mikor már minden elcsendesedett s a társak munkához akartak fogni, hogy a herceget kilopják a halottas kamrából. De alig jelent meg kettő a falon, az őr már észrevette s menekülni voltak kénytelenek. Ezalatt meg az álompor hatása mulóban volt s a herceg ébredezni kezdett. Riadva szaladt az őr a tábornokhoz s lihegve jelentette, hogy a kamrában levő koporsóban mozog valami. — Elképzelhető, mekkorát nézett a tábornok, mikor a visszamaradt másik halottban álarc nélkül a hercegre ismert! jövőben teljes pontossággal, szakavatottsággal és a törvénynek megfelelően készítse el munkálatait, a községet pedig utasítóba, hogy hivatalos tollal törölje a jegyzőkönyvből a főszolgabíróra nézve sértő kifejezéseket. Ezután egy régi óhajnak, illetve követelménynek tett eleget a törvényhatósági közgyűlés, elhatározván, hogy a devecseri „Berta“ kórházépítése 1910.évbenokvetlen megkezdendő. A közgyűlés még megengedte, hogy Béh község a esóíhi, Bakonyság a pápateszéri és Nagydém, a lovászpatonai körjegyzőséghez át- csatoltassék. m mm a SÓSKÚT FORRÁS VflSnEBYE ALKALIKUS NATRON-LITHIONOS GYÓGYVÍZ Orvosilag ajánlva: húgysavas diathesis, köszvény, cukorbetegség, gyomor-, vese- és húgyhólyag-bán- talmaknál stb. Mint üdítő és borviz páratlan. Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda: Budapest V., Lipót-körut 29. Főraktár: Szemerey János urnái Veszprém. KAPHATÓ: gyógytárak, drogériák és íüszer- üzleíekben. Országos cipészkonpsszus és kiállítás. Hírlapokban, szaklapokban, röpiratokban százszor és ezerszer megírták, kongresszusokon s a parlamentben is ugyanannyiszor elmondták, hogy a magyar államnak és társadalomnak egyik legfő- és elodázhatatlan feladata és kötelessége az ipar fejlesztése, mert mindenki tudatára ébredt annak, hogy hazánk őstermelése nem elegendő népünk léíexistenciájának biztosítására, hanem az ipari életet kell megteremteni, még pedig intenzív ipari életet. Sajnos, hogy hazánk az ipari téren is, messze elmaradt a kultur államoktól s csak alig 4—5 évtized óta, — amióta tudnillik köz- gazdasági helyzetünk mindinkább kényelmetlenné, türhetlenné vált, — foglalkozunk azzal, hogy elnyomott és válságos helyzetbe jutott hazai iparunkat talpra állítsuk s iparosaink helyzetét azon színvonalra segítsük fel, mely színvonal hazánk gerincét képező, ezen társadalmi osztályt megilleti, nemcsak, — de sőt maga az államraison parancsolja, hogy az állam legszámosabb és legjobb adóalanyát, a magyarság legerősebb magvát, a pusztulástól megmentsük. Iszonyú dühre fakadt, hogy az ellenség keze még ide is elért s hogy véget vessen minden további szabadulási tervnek, a fogoly egyik kezét és lábát a falban levő vaskarikába láncoltatta s igy töltötte aztán a herceg éjjeleit és nappalait. A szövetségesek ezalatt mindent megpróbáltak, hogy a herceget kiszabadíthassák. Ketten párbajra kényszeritették a tábornokot, de az kitűnő vívó volt s Lancy gróf párbajban elesett (bátyja az első menekülési kísérletnél vesztette életét.) Azonban Gravello megsebesítette a tábornokot, de igy sem juthattak előbbre. Közben a király leányát Mária Franciskát, ki Chartes hercegnek volt a felesége, szintén a maguk részére nyerték a szövetségesek, de ennek kérése sem indította meg a király szivét más elhatározásra, minthogy megígérte, hogy segíteni, .illetve könnyíteni fog a fogoly helyzetén. De ez sem történt meg. Pedig a szerencsétlen fogoly már a végét járta. A sok szenvedés, a méltatlan bánásmód s az örökös fogság nagyon elgyengítette, ugy- annyira, hogy a halál mindennap bekövetkezhetett. Mikor a király erről értesült, meglátogatta öccsét s sajnálatát fejezte ki, hogy nem állott módjában ezen segíteni, miután mindez atyjának végakarata volt. Tagadhatatlan, hogy ezen cél elérésére huzamos idő óta és széles mederben folyik az akció. Mégis konstatálnunk kell, hogy érdemleges eredményt mind e mai napig felmutatni képesek nem vagyunk s hogy iparosaink helyzete, tehát iparunk is, ma a legválságosabb helyzetben van. Nagyban hozzájárult az áldatlan helyzet megteremtéséhez maguknak az iparosoknak nemtörődisége. Nem tömörültek, nem szervezkedtek, bár tudniok kell, hogy az erő az összetartásban s az eggyüttes akaratban rejlik! Mostanában iparosaink nagyrésze az uj ipartörvénytől várja a magyar ipar új életre keltét s az iparosok helyzetének - véglegesen jobbrafordultát. Ámde tagadhatatlan az is, hogy az új ipartörvény tervezetnek számos hibái vannak. Tudják ezt mindazon iparosaink, kik az uj ipartörvény tervezettel foglalkoztak! Most van az ideje, hogy iparosaink minden szakmában tömörüljenek, tanácskozzanak, s nem kiméivé fáradtságot s áldozatot, sérelmeiket, követeléseiket, kérelmeiket egybefoglalva, illetékes helyre eljuttassák, hogy ott meghallgatást nyervén, az uj ipartörvény oly módon alkottassák meg, hogy az valóban egészséges és éltető forrása legyen a tisztes magyar iparnak. A cél elérésére tehát első kellék a tömörülés, ami pedig kongresszusok megtartása által válik lehetővé. Nem megvetendő és félre nem ismerendő haszonnal járnak az ipar fellendítésénél a szakkiállítások s bebizonyított tény, hogy vidéki és részleges kiállítások mindenkor több erkölcsi és anyagi haszonnal jártak, mint akár a világkiállítások. Mindezen itt elmondottakat igen helyesen átérezték s magukének vallják a magyarországi cipészipartársulatok s ezért, mint már régebben jeleztük, Győrött országos cipészkiálliíást rendeznek s ugyanakkor tartják meg az országos cipészkisiparos kongresszust. A kiállítás immár e szakmában a III-ik, a kongresszus a VII-ik leend, országos jelleggel. A kongresszus és kiállítás előkészítő bizottsága, hazafias és lelkes hangú felhívást intézett a szaktársakhoz s a felhívás már csak azért is megérdemli az elolvasás, de megkívánja a hivó szózat követését is, mert bizony-bizony nem lesz ipar Magyarországon, ha az iparosok maguk nem veszik kezeikbe ügyüket. Városunk bővelkedik kiválóan képzett cipésziparosokban s igy kívánatos és célszerű, hogy tudásukat a győri kiállításon ragyogtassák, a kongresszuson való tömeges megjelenésükkel pedig hozzájáruljanak, az uj ipartörvény reájuk nézve sérelmes pontjainak megváltoztatásához. Úgy a fentebb említett felhívást, mint a kongresszusra és kiállításra vonatkozó Tájékoztatót, megszerezhetik az érdeklődők a helybeli ipartestület jegyzőjénél, mégis ehelyütt is jelezzük, hogy a kongresszus ez évi augusztus hó 15. 16. és 17. napjain fog Győrött megtartatni, Néhány nap múlva a vasálarcos meghalt Hasztalan tiltakozott Lazare Abbé a hulla- csonkitás ellen, a tábornok nem engedett s lefejeztette a hullát. Most tehát végleg meggyőződhetett, hogy a herceg nincs többé az élők között. — Még aznap este a Bastille felől húzódó országúton egy hintó közeledett a város felé. A tábornok volt, ki a királyhoz tartott, hogy bejelentse a herceg halálát. Amint a hintó az ut egyik kanyarulatához ért, a vágtató lovak hirtelen hasra vágódtak s a hintó nagyot zökkenve félrebillent. Az utón egy kötél volt keresztbe kifeszitve s azon estek keresztül a lovak. Nyomban rá néhány férfi ugrott elő az utmenti bokrok közül s egy pillanat alatt ie- fegyverezték a tábornokot. A tábornok a szövetséges társak kezébe került, kik most ugyanolyan sorsra kárhoztatták, mint az a herceget. Álarcot tettek rá s örökös fogságra Ítélték. Egyszer egy kettétörött kanállal vagdalta fel az ereit, de észrevették mielőtt elvérezhetett volna s megmentették az életét. így tengette hosszú ideig az életét, mig végre is szabadon eresztették, aminek fejében a király visszavonta Corbette lovag száműzetését s visszaadta annak összes birtokait.