Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-13 / 24. szám

1908. junius 13. VESZPRÉMI ELLENŐR (24. szám.) 3. oldal. 21 megyebizottsági tag, még pedig Doktorics hívei közül. A névszerinti szavazás megejtetvén, a be­adott 160 szavazatból 87 dr. Jerffy Józsefre, 73 Doktorics Sámuelre esett s igy dr. Jerffy Józsefet jelentette ki a főispán megválasztottnak. Megemlítjük, hogy a megyei tisztviselők a szavazástól tartózkodtak és többen mások is a jelenvoltak közül, nem adták le szavazatukat. A másod osztályú szolgabirói állásra ket­ten pályáztak és jelöltettek is. Bélák Endre és dr. Bottka István. Névszerinti szavazás volt s Bélák Endre 114, dr. Bottka István 65 szava­zatot kapott. Bélák tehát 49 szavazattal győzött Ekkor a főispán még kinevezte a jelenvolt Eszterházy Pál grófot tiszteletbeli szolgabiróvá, dr. Bottka Istvánt pedig tiszteletbeli aljegyzővé, mire az összes megválasztottak és kinevezettek a hivatalos esküt letették. Az eskü letétele után a megválasztott szolgabirók felhatalmazást nyertek a kihágási ügyekben való bíráskodásra, mire a főispán a közgyűlést bezárta s másnap délelőttre halasz­totta. Szerdán délelőtt folytatták a megyegyülést, de csak 14 bizottsági tag és tisztviselő jelen­létében. A tárgyalás gyors tempóban s minden nagyobb vita vélkül folyt, de még sem volt lehetséges a nagy anyaghalmazt letárgyalni s igy még csütörtök délelőttre is több tárgy ma­radt, de ezeket sikerült még 12 óra előtt elintézni. A három délelőtt tartott közgyűlésen összesen 102 ügyet tárgyaltak le. Ezek közül megemlítjük, a vármegye szék­házának a villamos világításra való berendezé­sét. Határozták, hogy a nagyterem kivételével a megyeház összes helyiségeit, beleértve a tisztviselők lakásait is, villamvilágitásra fogják berendezni. Eddig hárman adtak be ajánlatot. Siemens és Schukkert, egy bpesti és egy helybeli cég. A legdrágább ajánlat szerint 11.500 koronába kerülne a berendezés. Alispán azon reményét fejezte ki, hogy ennek felét a belügyminiszter meg fogja téríteni. Vilonya község 2500 korona jelzálog köl­csön felvételét határozta el még a múlt évben, de ezen határozatot csak most rövid idő előtt terjesztetette fel a törvényhatásághoz. A megyegyülés elhatározta, hogy emiatt, s mert csak 580 kor. túlkiadást mutattak ki, a község háztartásában s mégis 2500 koronát vettek fel a költségvetésbe, elrendelte a fegyelmi vizsgálatot a körjegyző ellen. Enying község 1908. évi közmunka össze­írása és közmunka költségvetése helytelen volt s e miatt a főszolgabíró, intő felhívást is inté­zett l\ községhez. A község azonban, — bár elismerte, hogy a főbíró mindenben helyesen és törvényesen járt el, — a főbíró leiratát vissza­utasította és azt mondta ki a községi gyűlésen, hogy a főbírótól oly hangú felhívást nem fogad el! A megyegyülés határozta, hogy Tóth Jenő községi jegyzőt szigorúan utasítja, miszerint a Nagyon megrémültek e nem várt fordu­latra a szövetséges társak, kik a pap utján pontosan értesültek a Bastilleban történtekről. Az abbé mindent megkísértett, hogy a halottnak vélt herceg lefejeztetését elkerültesse. S mivel a tábornok makacsul ragaszkodott szándékához, a királyhoz fordult, de az is jóváhagyta a tábornok tervét. Szerencsére egy másik fogoly is halott volt. Az abbé segítségével még azon éjjel két társ a temető falán át bejuthatott a temetőbe s a halottaskamrában felállított holtakat felcserél­ték. A herceg arcáról levették az álarcot s a másikra kapcsolták, akit kora hajnalban le is fejeztek s eltemettek. Mikor már minden elcsendesedett s a társak munkához akartak fogni, hogy a herce­get kilopják a halottas kamrából. De alig jelent meg kettő a falon, az őr már észrevette s menekülni voltak kénytelenek. Ezalatt meg az álompor hatása mulóban volt s a herceg ébredezni kezdett. Riadva szaladt az őr a tábornokhoz s lihegve jelentette, hogy a kamrában levő kopor­sóban mozog valami. — Elképzelhető, mekkorát nézett a tábornok, mikor a visszamaradt másik halottban álarc nél­kül a hercegre ismert! jövőben teljes pontossággal, szakavatottsággal és a törvénynek megfelelően készítse el munká­latait, a községet pedig utasítóba, hogy hivatalos tollal törölje a jegyzőkönyvből a főszolgabíróra nézve sértő kifejezéseket. Ezután egy régi óhajnak, illetve követel­ménynek tett eleget a törvényhatósági közgyű­lés, elhatározván, hogy a devecseri „Berta“ kórházépítése 1910.évbenokvetlen megkezdendő. A közgyűlés még megengedte, hogy Béh község a esóíhi, Bakonyság a pápateszéri és Nagydém, a lovászpatonai körjegyzőséghez át- csatoltassék. m mm a SÓSKÚT FORRÁS VflSnEBYE ALKALIKUS NATRON-LITHIONOS GYÓGYVÍZ Orvosilag ajánlva: húgysavas diathesis, köszvény, cukorbetegség, gyomor-, vese- és húgyhólyag-bán- talmaknál stb. Mint üdítő és borviz páratlan. Bővebb felvilágosítással szolgál a Központi iroda: Budapest V., Lipót-körut 29. Főraktár: Szemerey János urnái Veszprém. KAPHATÓ: gyógytárak, drogériák és íüszer- üzleíekben. Országos cipészkonpsszus és kiállítás. Hírlapokban, szaklapokban, röpiratokban százszor és ezerszer megírták, kongresszusokon s a parlamentben is ugyanannyiszor elmondták, hogy a magyar államnak és társadalomnak egyik legfő- és elodázhatatlan feladata és köte­lessége az ipar fejlesztése, mert mindenki tuda­tára ébredt annak, hogy hazánk őstermelése nem elegendő népünk léíexistenciájának biz­tosítására, hanem az ipari életet kell megterem­teni, még pedig intenzív ipari életet. Sajnos, hogy hazánk az ipari téren is, messze elmaradt a kultur államoktól s csak alig 4—5 évtized óta, — amióta tudnillik köz- gazdasági helyzetünk mindinkább kényelmet­lenné, türhetlenné vált, — foglalkozunk azzal, hogy elnyomott és válságos helyzetbe jutott hazai iparunkat talpra állítsuk s iparosaink helyzetét azon színvonalra segítsük fel, mely színvonal hazánk gerincét képező, ezen társa­dalmi osztályt megilleti, nemcsak, — de sőt maga az államraison parancsolja, hogy az állam legszámosabb és legjobb adóalanyát, a magyar­ság legerősebb magvát, a pusztulástól meg­mentsük. Iszonyú dühre fakadt, hogy az ellenség keze még ide is elért s hogy véget vessen minden további szabadulási tervnek, a fogoly egyik kezét és lábát a falban levő vaskarikába láncoltatta s igy töltötte aztán a herceg éjjeleit és nappalait. A szövetségesek ezalatt mindent meg­próbáltak, hogy a herceget kiszabadíthassák. Ketten párbajra kényszeritették a tábornokot, de az kitűnő vívó volt s Lancy gróf párbajban elesett (bátyja az első menekülési kísérletnél vesztette életét.) Azonban Gravello megsebesí­tette a tábornokot, de igy sem juthattak előbbre. Közben a király leányát Mária Franciskát, ki Chartes hercegnek volt a felesége, szintén a maguk részére nyerték a szövetségesek, de ennek kérése sem indította meg a király szivét más elhatározásra, minthogy megígérte, hogy segíteni, .illetve könnyíteni fog a fogoly hely­zetén. De ez sem történt meg. Pedig a szerencsétlen fogoly már a végét járta. A sok szenvedés, a méltatlan bánásmód s az örökös fogság nagyon elgyengítette, ugy- annyira, hogy a halál mindennap bekövetkezhetett. Mikor a király erről értesült, meglátogatta öccsét s sajnálatát fejezte ki, hogy nem állott módjában ezen segíteni, miután mindez atyjá­nak végakarata volt. Tagadhatatlan, hogy ezen cél elérésére huzamos idő óta és széles mederben folyik az akció. Mégis konstatálnunk kell, hogy érdem­leges eredményt mind e mai napig felmutatni képesek nem vagyunk s hogy iparosaink hely­zete, tehát iparunk is, ma a legválságosabb helyzetben van. Nagyban hozzájárult az áldatlan helyzet megteremtéséhez maguknak az iparosoknak nemtörődisége. Nem tömörültek, nem szervez­kedtek, bár tudniok kell, hogy az erő az össze­tartásban s az eggyüttes akaratban rejlik! Mostanában iparosaink nagyrésze az uj ipartörvénytől várja a magyar ipar új életre keltét s az iparosok helyzetének - véglegesen jobbrafordultát. Ámde tagadhatatlan az is, hogy az új ipartörvény tervezetnek számos hibái vannak. Tudják ezt mindazon iparosaink, kik az uj ipartörvény tervezettel foglalkoztak! Most van az ideje, hogy iparosaink min­den szakmában tömörüljenek, tanácskozzanak, s nem kiméivé fáradtságot s áldozatot, sérel­meiket, követeléseiket, kérelmeiket egybefoglalva, illetékes helyre eljuttassák, hogy ott meghall­gatást nyervén, az uj ipartörvény oly módon alkottassák meg, hogy az valóban egészséges és éltető forrása legyen a tisztes magyar iparnak. A cél elérésére tehát első kellék a tömö­rülés, ami pedig kongresszusok megtartása által válik lehetővé. Nem megvetendő és félre nem ismerendő haszonnal járnak az ipar fellendítésénél a szak­kiállítások s bebizonyított tény, hogy vidéki és részleges kiállítások mindenkor több erkölcsi és anyagi haszonnal jártak, mint akár a világ­kiállítások. Mindezen itt elmondottakat igen helyesen átérezték s magukének vallják a magyarországi cipészipartársulatok s ezért, mint már régebben jeleztük, Győrött országos cipészkiálliíást ren­deznek s ugyanakkor tartják meg az országos cipészkisiparos kongresszust. A kiállítás immár e szakmában a III-ik, a kongresszus a VII-ik leend, országos jelleggel. A kongresszus és kiállítás előkészítő bi­zottsága, hazafias és lelkes hangú felhívást intézett a szaktársakhoz s a felhívás már csak azért is megérdemli az elolvasás, de megkívánja a hivó szózat követését is, mert bizony-bizony nem lesz ipar Magyarországon, ha az iparosok maguk nem veszik kezeikbe ügyüket. Városunk bővelkedik kiválóan képzett cipésziparosokban s igy kívánatos és célszerű, hogy tudásukat a győri kiállításon ragyogtassák, a kongresszuson való tömeges megjelenésükkel pedig hozzájáruljanak, az uj ipartörvény reájuk nézve sérelmes pontjainak megváltoztatásához. Úgy a fentebb említett felhívást, mint a kongresszusra és kiállításra vonatkozó Tájékoz­tatót, megszerezhetik az érdeklődők a helybeli ipartestület jegyzőjénél, mégis ehelyütt is jelez­zük, hogy a kongresszus ez évi augusztus hó 15. 16. és 17. napjain fog Győrött megtartatni, Néhány nap múlva a vasálarcos meghalt Hasztalan tiltakozott Lazare Abbé a hulla- csonkitás ellen, a tábornok nem engedett s lefejeztette a hullát. Most tehát végleg meg­győződhetett, hogy a herceg nincs többé az élők között. — Még aznap este a Bastille felől húzódó országúton egy hintó közeledett a város felé. A tábornok volt, ki a királyhoz tartott, hogy bejelentse a herceg halálát. Amint a hintó az ut egyik kanyarulatához ért, a vágtató lovak hirtelen hasra vágódtak s a hintó nagyot zökkenve félrebillent. Az utón egy kötél volt keresztbe kifeszitve s azon estek keresztül a lovak. Nyomban rá néhány férfi ugrott elő az utmenti bokrok közül s egy pillanat alatt ie- fegyverezték a tábornokot. A tábornok a szövetséges társak kezébe került, kik most ugyanolyan sorsra kárhoztatták, mint az a herceget. Álarcot tettek rá s örökös fogságra Ítélték. Egyszer egy kettétörött kanállal vagdalta fel az ereit, de észrevették mielőtt el­vérezhetett volna s megmentették az életét. így tengette hosszú ideig az életét, mig végre is szabadon eresztették, aminek fejében a király visszavonta Corbette lovag száműzeté­sét s visszaadta annak összes birtokait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom