Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-10-31 / 44. szám

1906. •mbw 31. VESZPRÉMI ELLENŐR (44. szám.) 3. oldal. (Bars), Majzik Viktor (Heves), Ghyczy Dénes (Komárom), Nagy Mihály (Nógrád), Turchányi j Ödön (Nyitra), Petőcz Jenő (Pozsony), Kasko- i vies Lajos (Somogy), Hajas Antal (Sopron), j Herbst Géza (Vas), Koller Sándor (Veszprém), f Árvay Lajos (Zala), Dókus Gyula (Zemplén.) | Az értekezletet 23-án este tartották meg j Pestmegye székházán. Goda Béla alispán üdvözölte a megjelen- j teket, örömmel állapította meg az érdeklődésből, j hogy terve a vármegyék vezetőinél visszhangra [ talált és fölvetette a kérdést, helyeslik és haza- | fias kötelességnek ismerik-e a vármegyék, hogy j az utolsó magyar nemesi fölkelés százéves I jubileumát országos ünnepség keretében meg- j tartsák. j Lelkes helyeslés kisérte az elnöklő alispán | előterjesztését, majd élénk eszmecsere fejlődött ; az ünnepség rendezése fölött. Elhatározta az értekezlet, hogy a százéves jubileum alkalmá- I ból i909. évi junius 14-én Kismegyeren, a : csata színhelyén, a kismegyeri emlékszobor j előtt emlékünnepet rendez, a melynek során az ; 1809-iki kismegyeri (győri) csatában résztvett csapatok egyenruházatában fölvonulást rendez. Az ünnepséget rendező nagybizottságot a tizenöt vármegye (Fejérmegyével) közönségéből alakítják, egy szükebbkörü végrehajtó-bizottság intézi a rendezés munkarészét. Minden vár­megye külön összegyűjti az általa fölállított fölkelő csapatokban résztvettek névsorát, kiku­tatja utódaikat, hogy az emlékünnepre szintén meghívhatok legyenek. Mihelyt a végrehajtó­bizottság az ünnepség részletes programját kidolgozta, azt a nagygyűlés elé terjeszti, a mely a program ismeretében akkor fog hatá­rozni a fölött, hogy az ünnepség fővédőjéül a tizenöt vármegye és Győr város küldöttei utján fölkérje a királyt. Meghívják továbbá az ünnep­ségre azokat az ezredeket, a melyek a kisme­gyeri ütközetben résztvettek. A dunántúli hadkerület. Mint minket leginkább érdeklőt, csak a dunántúli hadkerületet közöljük: II. Dunántúli hadkerület: Kerületi parancsnok: Mecséry báró altá­bornagy (Pápán). Huszárság: Sümeghi huszárezred, 6 század 1106 em­ber, föláilittatott Sümegh, továbbá Baranya-, Tolna- és Komárommegyékben, parancsnoka Pászthory ezredes. Az ezred résztvett a győri csatában. Veszprémi huszárezred, 6 század 1007 ember, föláilittatott Veszprém- és Fejérmegyék­ben, parancsnoka Zichy gróf ezredes. János herceg hadtestébe beosztva, résztvett a győri csatában és a krakói ütközetben. — Vidd! — mondá az anya, egész testé­ben reszketve, de a papircsomőt görcsösen szorította a markába, amiről öntudata, erkölcsi lénye bizonyára nem tehetett. Gyertyát akart gyújtani, de Samu nem engedte. Szegény özvegy asszony létére nem is erősködött nagyon, főkép azért nem, mert Samu megnyugtatta, hogy az összeg nem erőszakos pénz, nem rabolta, ellenkezőleg nagyon simán vette el. És hogy elvitte, csak nagyon későn fogják megtudni, esetleg soha. — Mama — suttogott Samu elérzéke- nyedve — én most több ideig úgy sem keres­hetek rátok. A jövő héten be kell rukkolni. Engem nem bánthatnak három évig. Azután talán el is felejtik. Vagy én helyreigazítom. Küldjétek néha egy-egy forintot, katonának jól esik. Sátoros ünnepen egy kis kalácsot, ha ne­kem küld olyat, amilyent maga szokott sütni. Csak hadd menjen férjhez a menyasszony, ne­kem meg ne haljon. A pénzzel vigyázzanak, készpénz, azt úgy lehet kezelni, ahogy akarják ... Kezét csókolom mama! Megcsókolták egymást és Samu, ahogy jött, nesztelenül elment. És hogy az éjjel, a rossz álom elmúlt, ott volt a jó, a fehér, a biztos pénz, eredetének semmi rossz jele nem volt rajta, az amorettek mosolyogtak, a géniu­szok ideáliskodtak rajta, akár azon a nagy bankón, amelyet a tőzsér ád hozományba leá­nyának . . . Zalai huszárezred, 6 század 1071 ember, föláilittatott Zala- és Vasmegyékben, parancs­noka Foky ezredes. Az ezred résztvett a győri csatában. Vasmegyei huszárezred, 6 század 1098 ember, föláilittatott Vas-, Győr- és Mosonme- gyékben, parancsnoka Batthyány gróf ezredes. Részt vett a győri csatában, később a cs. k. II. tartalékhadtest kötelékébe került. Soproni huszárezred, 2 század, 374 em­ber, fölállította Sopronmegye, parancsnoka Festetics gróf ezredes. Részt vett a győri csatában, később a cs. k. II. tartalékhadtestbe osztatott. Gyalogság: 1- ső Vasmegyei 5. sz. zászlóalj, 6 század, 1191 ember, föláilittatott Vasmegyében, parancs­noka Erdődy gróf alezredes. 2- ik Vasmegyei 6. sz. zászlóalj, 6 század, 1028 ember, föláilittatott Vas-, Győr-, Sopron- és Mosonmegyékben, parancsnoka Tertyánszky őrnagy. Komáromi 7. sz. zászlóalj, 6 század, 1148 ember, föláilittatott Komárom és Győr-megyék- ben, parancsnoka Kmosko őrnagy. Zalai 8. sz. zászlóalj, 6 század, 1172 em­ber, föláilittatott Sümeghen és Zalában, parancs­noka Ghiliányi ezredes. Veszprémi 9. sz. zászlóalj, 6 század, 1207 ember, föláilittatott Veszprémmegyében, pa- rancsnoka Márkus ezredes. Fejérmegyei 10. sz. zászlóalj, 4 század, 490 emner, föláilittatott Fejér, Tolna- és Baranya megyékben, parancsnoka Pribék százados. A fenti 6 zászlóalj eleinte Győrött össz­pontosult, később részt vett a győri csatában, végül pedig Komárom várőrségét alkotta. Az insurrekdó története. Az utolsó nemesi fölkelés százéves év­fordulójának megünneplése csak úgy volna célravezető, ha a megyék levéltáraiban bőven meglevő adatokat összeszedve; állítva abból egy szép tiszta képet állítanának a mai kor elé. Ezt könnyen meg lehet tenni, mert adat van igen sok. Legalább 100 év múlva az akkor hősiesen vérzett és soha sem gyáva magyar nemességnek elégtételt szolgáltatnánk s ám hirdetné a magyar dicsőséget, hazaszeretetei ott a kismegyeri síkon a Magyar Turul is, nem pedig csak a franciáét az ott felállított piramis és tetejében a francia sas! Olvasóinkhoz I Hátralékos előfizetőinket felkérjük, hogy tartozásaikat lapunk kiadóhivata­lába küldjék meg. A „Veszprémi Ellenőr“ kiadóhivatala. HÍREK. — Szerkesztőnk egészségi állapota iránt mindenfelől tömegesen érkeznek a részt­vevő és jóindulatú tudakozódások. Válaszunk ez: Szerkesztőnk a királygyakorlatok alkalmá­val tüdő és mellhártya gyulladást kapott, s ezen bajával még napokig fennjárt. A baj rettenete­sen elmérgesedett, s valóban válságos volt a helyzet. Dr. Rosenberg Jenő kiváló ügyességé­nek és önfeláldozásának valamint szerkesztőnk edzett szervezetének köszönhető, hogy ez idő szerint nem kell katasztrófától tartani. A hely­zet azonban még mindig válságos. — Személyi hir. O felsége a király a hét folyamán magánkihallgatáson fogadta báró Hornig Károly veszprémi megyéspüspököt. — Kérelem. A vármegyei közművelődési egyesület megalakithatása céljából szétküldött taggyüjtő ivek mielőbbi szives beküldését kér­jük, mert addig alakuló közgyűlés nem tartható, mig azokból tájékozást nem szereztünk. Vesz­prém, 1908. október 25. Hazafias tisztelettel: Az előkészítő bizottság. — Személyi hir. A vármegye főispánja a noszlopi anyakönyvi kerületbe Tanczer József jegyzősegédet korlátolt hatáskörrel állami anya­könyvvezető helyettessé nevezte ki. — A holt kéz. Ádám Iván apátkanonok, közismert jótékony lelkű plébánosunk, az Anna- kápolna kibővítésére 6000 koronát kegyes volt adományozni. — Házasság. Angyal János celldömölki osztálytanító f. hó 28-án vezette oltárhoz Győ­rött, Bauer Irénkét, Bauer Ferenc nyug. városi számvevő bájos és háziasán nevelt leányát. — Búcsú-lakoma. Udvarhelyi Gyula volt polgári és felső-kereskedelmi iskolai igazgató nyugalomba vonulása alkalmával a polgári- és felsőbb kereskedelmi iskolai ianári kar f. hó 31-én este búcsú-lakomát rendez, amelyen nagys. Papp Sándor és nagys. dr. Óvári Ferenc orsz. gyűlési képviselő és a tanári kar vesz részt. — Gyászrovat Súlyos csapás sújtotta közéletünk egyik jónevii előkelő tagját, bony­hádi Perczel Sándor almádi-i birtokost. F. hó 23-án meghalt 18 éves hadapród fia, hosszas betegség után. A boldogult hült tetemét Almádi­ban helyezték örök nyugalomra. — Választmányi gyűlés. A veszprémi katli. kör f. hó 29-én tartotta választmányi gyűlését, mely alkalommai Perényi Antal szépen emlékezett meg a „Györgyi“ papáról és érde­meit jegyzőkönyben megörökítették, helyette Beivel Ferencet választották háznaggyá, ideig­lenes könyvtárossá pedig Huber Jánost válasz­tották. — Mucsán ! Tényleg megtörtént, mit a Mozi megnyitása óta nevetve, kacagva beszélnek a városban. A Mozi megnyitásakor, midőn a Mozi direktora ünnepi beszédben (?) üdvözölte a közönséget, s megható szellemességgel adta közre a nagy titkot, hogy a külföldön már mi­lyen régen van Mozi, s most már dr. Óvári országgyűlési képviselő iparkodása folytán itt is van, — megjelent a nagy vásznon dr. Óvári óriási képe. A kép nagyon tetszett, dr. Óvárit, aki családjával jelen volt, zajosan megéljenezték. Az azonban minden jóizlésü embert felháborí­tott, hogy ugyanakkor, az ott működött zongo­rista rázendített a magyar Hymnuszra. No hát ennyire még nem vagyunk! .Az egész dolog pedig egy nagy darab Mucsa. A Mozi meg­teremtésének vázlásánál is tévedés történt. A Mózi megteremtője Veszprémben nem dr. Óvári! Ez az ügy a vele járó anyagi követelmények révén, különben most van tárgyalás alatt. — Városi közgyűlés Veszprém város képviselőtestülete november hó 3-án délután 3 órakor közgyűlést tart a városház tanácstermé­ben. A gyűlés fő tárgya lesz a jövő évi költ­ségvetés megállapítása. — jubiláns előadás a színházban. Hétfőn, november hó 2-án este 8 órakor Ányos László országszerte ismert recitátor, művészi pályájának 25 éves évfordulója alkalmával, a színházban előadást fog tartani. Programmjának főbb pontjai: „A holló elegia“ Poé Etgártól. „Az áldás“ Koppétől. „Egy kis lányka a ma­májáért“, kabaré mese. Helyárak: 1 korona, 60 és 40 fillér. — A vidéki polgármesterek gyűlése. Amint tudjuk a rendezett tanácsú városok pol­gármestereinek országos egyesülete f. hó 26-án tartotta alakuló közgyűlését Budapesten az uj városház nagytermében. Ezen alkalommal meg­alakult az új tisztikar, akinek elnöke lett dr. Szentpáii István miskolci polgármester, titkárja pedig Várhidi Lajos volt Zalaegerszegi polgár­mester. A gyűlés a költségvetés megállapítása után a áttért az új városi törvény alapelveinek megjelenésére. Ebben a rendezett tanácsú vá­rosok nagyobb függetlenséget óhajtanak a tör­vényhatóságtól. Óhajtják, hogy a rendezett tanácsú városok egyenesen és közvetlenül a belügyminisztériumtól függjenek. A 2,000 koro­nát meg nem haladott jogügyletek felsőbb jóváhagyás nélkül érvényesek legyenek. Apróbb bérleti szerződése ne menjenek a törv. hatósági bizottság elé. Több időt kérnek az évi költ­ségvetés elkészítésére. A városon keresztül' ve­zető utak idegen tulajdont ne képezhessenek. A teher viselés legyen teljes, s a községi pót­adó alól senki se legyen felmenthető. Rendez­zék a szegény-ügyet országosán, úgy, mint a gyermekvédelmi-ügyet. Minden puszta és község, amely 5 kimnyi távolságra esik a rendezett tanácsú várostól, csatoltassék a r.-t. városhoz. A városi képviselők száma redukálandó. 10—15

Next

/
Oldalképek
Tartalom