Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-28 / 13. szám
1908. március 28. VESZPRÉMI ELLENŐR (13. szám.) 3. oldal. melynek jövedelmei s pénzei e hon határai közt maradnak s visszafolynak száz és ezer alakban a magyar nép közé. Tudja ezt hazafias népünk s azért mintegy hazafiuí kötelességének tartja, biztosításait az Első Magyarnál megkötni. Sajnos, a sokszor nem tisztességes verseny által létrejött társulatok az Első Magyaréhoz hasonló nevekkel vezetik tévútra tapasztalatlan népünket, akik csak kár esetén tudják meg, hogy nem szolid kezekbe kerültek. Ezen kis kitérés után megemlítjük még azt, ami sorainknak szintén célja volt, t. i. az Első Magyar általános biztositó társaság veszprémi főügynökségét, illetve annak vezetőjét, Vizner Jánost! Nem óhajtjuk Vizner Jánosnak városszerte ismert rendkívüli nagy szerénységét sérteni, de megemlítjük, mert városunkra is érdekes és érdemes, hogy Vizner János veszprémi főügynök, szintén most üli az Első Magyarral együtt félszázados szolgálati jubileumát, mert Vizner János már az Első Magyar szervezkedése alkalmával a Társaság szolgálatában állott s a mai vezérigazgatóval, az akkor 10—20 éves Ormódy Vilmossal, Leneh Sámuel soproni főügynökhöz volt beosztva. Midőn tehát az Első Magyar Bizt. Társaság 50 éves fönállását és vezérigazgatóját, Ormódy Vilmost ünnepük, méltó megemlékezni a veszprémi főügynökről, aki a Társaságnak 50 év óta odaadó munkása, a nagyközönségnek pedig pontosságáról és hozzáférhetlenségéről ismert uii ember. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság intézménye, élete és története pedig szorosan összefügg hazánk ujabbkori történetével, mert vezetőségében és kormányzatában hazánk j legjelesebbjei közül sokan vettek részt, igy a j haza bölcse, Deák Ferenc is! (7így.) Gyermeknap. Az országos gyermekvédő Liga az idén is országos gyűjtést rendez vtdencei javára április 2. és 3. napjain. A Liga jelentőségét nem kell a művelt közönség előtt ismertetni. Érdemes azonban megemlékezni arról a nagyszabású eredményről, melyet a Liga fáradhatatlan tevékenysége s a nagyközönség hozzájárulása mellett ez ideig kivívott. Az első gyermeknapot 1906. évi május 26-án tartották 46 községben és városban. Következő évben már 53 vármegye 612 várossal és községgel vett részt az adakozás, illetve gyűjtésben s a bevétel közel 100.000 Az lehetséges, sőt aíószinü is, hogy ezzel azt akarta feltüntetni, mintha öngyilkos lett volna. De szólj leányom, nem adtál-e mégis okot arra, hogy férjed gyanakodhatott volna? — Nem, soha nem adtam rá okot! Mert bár nem szerettem, de hűtlen sem lettem volna hozzá soha! Tudtam, mivel Tartozom önmagámnak ! Női önérzetem nem alacsonyithatott volna le soha annyira, hogy megfeledkeztem volna önmagámról, hogy másnak a szeretője lettem volna. Éltem volna rab módjára, vezekeltem volna az ő bűneiért is, mig a halál nem könyörült volna rajtam. Ö nem is sejtette, hogy szivem már rég elfordult tőle, hogy — — hogy mást szeretek. De nem azt, akit ő gondolt. Jól fudta, hogy hű vagyok hozzá, soha a legcsekélyebb okot sem adtam az ellenkezőjére s ennek dacára oly gálád aljasságot vágott a szemem közé s hozzá még egy olyanról, aki iránt semmi rokonszen- vet sem éreztem. Ez az elvetemültség, hogy én szeretője lennék annak a másiknak, elvette az eszemet s medöltem. S most várom, mondja ki felettem Ítéletét, az sem fog már fájni —talán. A pap meglepetten bámult a fátyolos nőre. — Mond keresztény testvérem, ki az, akit szeretsz? A nő fázékonyan vonta összébb fátyolát. — Azt ne kérdezze, azt nem mondhatom meg. r — És ha e nélkül nem adhatok teljes felmentést, akkor sem tudhatom meg? •— Okvetlen szükséges ez? A pap idegesen felelt: — Igen, igen, tudni akarom! A nő félig ájultan susogta: — Ön az lelkiatyám — — — koronára rúgott. A Liga vagyona a 101.000 korona kiadást leszámítva: 207.000 korona. És miből gyűlt össze ez a hatalmas összeg? nagyobb részt a közönség filléreiből, melyek a nélkül folynak be, hogy azok hiányát érezhetné akárki. Érdekes tudni, mire fordítja ez a derék egyesület gyűjtése eredményét? Gondozásba vett s neveltet 927 elhagyott gyermeket, kik elvesztek volna a magyarság szempontjából bizonyára, valószínűleg az emberi társadalomra nézve is. Beteg gyermekeket gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközökkel látott el, szünidei gyermektelepet létesít s tehetséges gyermekeket | hajlamuknak megfelelő pályára kiműveltet (egyik védence hires művésznő lett) kitűnő képzettségű középiskolai tanulók helyett fizeti a tandijat s j igen áldásos tevékenységet fejt ki a züllésnek indult gyermekek megmentése körül. Van már Rákoskeresztúron, Kőbányán és Sopronban e 1 célra berendezett intézete; Szegeden gyermek- otthont (egy magyar falut) épit, melyben a gyermekek családokba osztva főleg gazdasági és kertészeti munkára képeztetnek. Lépéseket tett tanonc-otthonok felállítására, közreműködik a magyar iskola-hajó létesítésére s szervezi a javítóintézetekből kilépők felett a patronáge gyakorlását. Érdemes munkásságát elismerte a kormány, mely jelentékeny subventióval támogatja a Ligát. Jóltevői közé tartoznak dr. Bezerédj Viktor államtitkár, városunk díszpolgára s dr. Óvári Ferenc városunk országgyűlési képviselője, ki a választmányban vármegyénket képviseli. Ennek a derék hazafias egyesületnek a működését segíti elő az, ki a jövő héten április másodikén, csütörtökön és 3-án, pénteken városunkban is megtartandó gyermeknapon a kitett gyűjtő-perselyekbe dobja filléreit. Vagy ki derék kereskedőinknél ezeken a napokon rendezi számláját, vagy ezen napokon végzi bevásárlásait. Vagy aki fizetőpincér számlalapját két fillérrel megváltja Vagy ki adományát a város polgármesteréhez küldi. A minden szépre és nemesre fogékony tanuló ifjúság tanárjának adja át felesleges filléreit. A társaskörökben kitett perselyekbe dobjunk valamit a visszaadott aprópénzből. Vendéglőkben, kávéházakban toldjuk meg a borravalót az árvák részére. Áldás lesz belőle az emberiség és hazánk javára. Fontoljuk meg a Liga jelszavát: „Az elhagyott gyermek a társadalom bűne. Az elzüllött gyermek a társadalom veszedelme.“ Minden fillér egy-egy gyermekélet! Bő Kben. A bájos arcú, x .1 v Karneval Tőlünk már ■ ssze, messze száll Mosolygva r . lüokolva is (Csókot hin. , < a kis hamis) „Táncban íurg. xyontiportatok — De éltem szép voií — s én feltámadok!“ Biz úgy! A hamar elröpült farsang rövid örömét felváltá a hosszú „nagy böjt“ unalmas egyhangúsága. És mintha az idő is, az ember is megváltozott volna. A korcsmák üresebbek, a templomok teltebbek. Azért-e hogy a böjti vallásos gyakorlatok által lelke javult, szive tisztult a gyarló embernek, avagy csak nyomorult külső megszokásból ? ... Ki tudná megmondani ? . . . Annyi bizonyos, hogy a nagy bőgő profán örömei után nagy szüksége van az embernek a méltágos templomi orgona ájtatosság-gerjesztő felséges hangjaira! Mielőtt a pacsirta dalát, a fülemile énekét igazi örömmel élvezhetnék a természet nagy templomában, csak hadd szóljon az az orgona, hadd emelkedjék az az ájta- tos ének, az a buzgó ima a hívek ajkain, igy van ez jóll Nagy szüksége van a bűnös embernek arra, hogy bünbánattól piruló orcáját sokszor felemelje a tiszta égre, hol igazság, világosság és kegyelem lakozik! Igen! Máskor ilyenkor már — hogy úgy mondjam — lestük a fü növését, nyeltük a márciusi szép tiszta napok ambróziás levegőjét, szóval — a megunt tél után — gyönyörködtünk a kezdődő tavaszban. Most? Hol van még a zöld fü, a nyíló ibolya, a csalogánydal? Amint látszik még jó idő eltelik addig, mig az eleven orgonavirágot élvezhetjük — hát csak járjunk addig a templomokba, hol az élettelen orgona magasztos, éltető, fölemelő hangjai mellett lelkünk egy szebb világba száll, hol örök kikelet virul! . . .; Mert ime „Mi zaj riad, mi nép tolong?“ A nagy böjti csendet fölveri a sorozás szokásos lármája s mig a „tiszt urak a zár —-----ak arom mondani a csárdában“ mulatnak; addig a legénység (az is, aki bevált, az is, akit ki- szuperáltak — egyik örömében, másik fájdalmában) együtt kesereg s „a faluban utca-hosz- szat“ muzsikáltatja magát, vagy zeng saját rekedt tenorján: „Pántlikás kalapom fujdogálja a szél!“ Elmegyek én császár katonának, itthon hagyom gyönyörű babámat!“ A nagybőjti ájtatos csendet most ez a kis — kellemesnek mondható — epizód zavarja s rontja meg. No de katona is kell?!? Azért én nem Ítélem el az újoncok lármáját utcáinkon. Hadd mulassák ki magukat szabadon, mig bele- görnyesztetnek a fegyver nyűgébe. Fiatalok, övék a világ, — hadd élvezzék szabadon ifjúságuk arany idejét! Mi pedig jámbor, kegyes öregek! (hajh! de sok jó barátomnak s kortársamnak szólok!...) csak járjunk az Istenházába, buzgón imádkozni, hogy mielőtt eljönne a millió szívből várva-várt tavasz: legyenek a besorozott újoncok (a nemzet tavaszi virágai) az osztrák-magyar regimentek igazi ékességei, kik hii hazaszeretettel tündököljenek mindig s a némettel ne alkudjanak, ne paktáljanak soha, hanem örökre büszkén őrizzék meg ősi magyar virtusságukat! — T. K. HIRE k. — Áthelyezés. Sajnálattal értesült váro- j sunk lakossága a pénzügyminiszter azon rendeletéről, amellyel Zveimüller József pénzügyőri főbiztost városunkból Aranyos-Maróira áthelyezte. A megyeszerte kedvelt és tisztelt főhivatalnok távozása nagyon is érezhető űrt hagy hátra helyi társadalmunkban, hol Zveimüller úgyis mint tisztviselő, de úgyis mint polgár, közbecsülésnek és szeretetnek örvendett. — Tragikum. Székely István, akit csak három hete választottak meg magyar-barnagi ref. lelkésszé, Pápára ment menyasszonya látogatására. Itt részleges gutaütés érte, minek kö, vetkeztében a fiatal pap elveszítette beszélőképességét. Az orvosok nyilatkozata szerint, állapota nem maradandó. — Müvész-estély. A veszprémi r. kath. főgimnázium ifjúsága Havas Rózsika urhölgy, Cornelius János zenetanár, dr. Perényi József főgimnáziumi tanár és a fögimn. énekkar közreműködése mellett 1908. évi április hó 2-án, ! este 8 órakor a veszprémi r. kath. legényegyesület nagytermében jótékonycélu szinielőadást : és hangversenyt rendez. Belépti-dij nincs. Az igazgatóság szívesen látja a szülőket és a tanügy barátait. — Halálozás. Günther Lajos herendi állomás főnöke, M. Á. V. ellenőr folyó hó 24-én életének 58-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A temetés f. hó 26-án d. u. 2 órakor volt a vidék és a község teljes részvétele mellett. Az elhunytban a magyarság is erős oszlopát veszítette el, mig munka erejében volt. A herendi áll. elemi iskolának dr. Óvári Ferenc elnök mellett az alelnöki teendőket látta el. A temetésnél a gondnokság és a tantestület teljes • számban megjelent Utolsó uijára az áll. iskola i felső osztályainak növendékei elkísérték. A tantestület koszorút helyezett a ravatalra. — Tengerészkapitány. Városunk szülötte, Huszár Kálmán, a helybeli Szarvas-vendéglő tulajdonosának öccse, a kereskedelmi tengerészeihez kapiténynyá neveztetett ki. Huszár Kálmán csak 25 éves fiatalember s igy a kinevezés valóban az érdem jutalma és ritkaság- számba megy. — Eljegyzések. Fodor Ferenc helybeli könyvkereskedő és nyomdatulajdonos ma vasárnap tartja eljegyzését Neumann Hedvig kisasz- szonynyal, Neumann Lajos helybeli kereskedő leányával. — Sek Sándor szentkirályszabadjai kereskedő eljegyezte Kovács József ottani vendéglősnek bájos és müveit leányát, Műikét. Sok szerencsét a kedves frigyhez!
