Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-08 / 6. szám
MEGJELELIK n I > II E\ SZOMBATOD DÉLITAA. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Megrovási kaland. (Hgy.) A városunk köz- és társadalmi életében észlelhető tengődést, egyenetlenséget, beteges idegességet, s ezek következtében minden ügynek kedvezőtlen kifejlődését, igen nagy részben az okozza, hogy itt folytonosan és állandóan akadnak létjogosulatlan egyedek, tartalmatlan, üres fejű, de annál nagyobb svádáju, s a legtisztátalanabb önérdeket hajhászó stréberek, kik valamely közép, vagy felsőbb iskolán nagy keservesen, legtöbbnyire nagyon is teker- vényes utakon, s hosszú idő alatt megszerzett valamelyes felszabaduló levél, — diploma (!) révén belecsimpaszkodnak egyik-másik városi vagy megyei vezetőegyéniség uszályába, s ennek vagy ezek segélyével becsempészik magukat a közélet sáncaiba, — akárcsak a fa-lóba rejtőzött ravasz görögök Trója falai közé, — s a jóhiszemű és mit sem sejtő, gyanútlan polgárság között rakoncátlanul garázdálkodni kezdenek, amit ők köz- szereplésnek neveznek, s el akarják másokkal hitetni azt, amit ők magukról erősen hisznek, — hogy hivatottak a köz- és társadalmi élet irányítására, s hogy ők tényleg ezt is cselekszik! Pedig hát, ettől távol állanak, mint Makó — Jeruzsálemtől, s irányitó képességük csak abban érvényesül, hogy a valóban hivatottakat elkedvetlenítve, a közügyektől elriasztják, visszavonulásra késztetik, felkeltvén azt a közutálatot, mely az igazán korrekt embereket az olyan handa-bandázások láttára elfogja, s mely közutálatról, a közelmúltban egy fővárosi előkelő napilap, a Pesti Hírlap, oly találóan és vezető helyen elmélkedett! Pedig nagyon elhibázott dolog, ha a jobbérzésüek, a közélet fórumát, a cserepárok, s egyéb gyülevész népség ugra- bugrálásai miatt elhagyják, ahelyett, hogy őket onnét kikutyakorbácsolnák, kisep- rüztetnék, s a közélet porondját a csótányok, patkányok, s hasonló férgektől megtisztitanák! Sajnos, nem ez történik nálunk, s ezért vagyunk nap-nap után szemtanúi annak, hogy nálunk a kufárok, stréberek, kalandorok, a polgárság által kiállított türelmi bárcával ellátott politikai és társadalmi rimák, a társadalom vérző testén rágódó veszett ebek módjára üvöl- tenek, s hemzsegnek! S ki vagyunk téve annak, hogy erkölcstelen, perverz gondolkozást!, ra- bulisztikus jogkiforgatók, a legarcátlanabb módon az igazságot — gazsággá bélyegzik, a cudarságot, becstelenséget dithirambusokban dicsőítik! — Nemcsak ! De annyira merészkednek banditabátorságukkal, hogy a közélet önzetlen, éber őreit, a közvagyon megőrzésére kiállított őrszemeket, minthogy a közvagyont fosztogató kalózokat ártalmatlanná terni igyekeznek, — a közvélemény előtt sárral megdobálni nem átalják! Teszik pedig azért, hogy a gazokat, cudarokat, kalózokat, martalócokat védve, ők maguk tovább élvezhessék a martalékból, élőhus, tivornya, vagy sáp alakjában reájuk eső osztalékot, vagy pedig, hogy a cimbora, vagy cimborák hurokra kerülése által ők maguk bajba ne kerüljenek! Felesleges olvasóink figyelmét azon konkrét esetekre felhívni, melyekre az imént elpanaszoltak ráfilenek, s melyeket nálunk mindenki bőven ismer a múltakból, s melyeket belőlünk az eszmetársu- lat váltott ki, mert a közel napokban oly jelenségek merültek fel, s dobattak a nyilvánosság elé, melyek ha nem is a fentebb felhalmazott jelzők és kitételek összességeire, de talán egynémelyikére mégis, — a tárgyait fogalom rokonságára azonban feltétlenül igényt tarthatnak. Ez a jelenség, — amely tulajdonképen egy bevégzett és kézzelfogható tény, — abból áll, hogy akadt egy úgynevezett „nyilvánossági organum“, amely a „súlyos hivatali szabálytalanságok, hivatalos pénzek be nem szolgáltatása miatt11, hivatalától felfüggesztett és fegyelmi vizsgálat alá vont rendőrfogalmazó védelmére kelt nemcsak, de sőt egy városi tanácsos, aki a rendőrfogalmazó ellen panaszttevő polgárt, kötelességszerüen, polgármesterünknél bevezette, — megvádolja a tények ferde világításba helyezésével; leshelyről való támadással; becsületvesztést célzó alattomos orvtámadással; boszuállással; példátlanul rosszhiszeműséggel! Egyúttal a rendőrfogalmazó ellen beadott feljelentést, az ellene megindított eljárást „embervadászatna:ku s a rendőrfogalmazó tönkretételére és existentiájának elvételére irányuló rosszhiszeműségnek nevezi. Az „embervadászatban“ természetesen részesnek mondatik a polgármester is, aki ama bizonyos „nyilvánossági organum“ szerint Pongráczot szükség nélkül függesztette fel állásától, s aki Pongrácz ellen az eljárást, melyet ama bizonyos „organum“ embervadászatnak nevez, elrendelte! De „embervadász“ az alispán is, aki a felfüggesztő és fegyelmit elrendelő határozatot helybenhagyta, dacára ama felebbezésnek, melyet Pongrácz ur, ama „nyilvánossági organum“ egyik szerkesztője, az ö védőügyvédje utján az alispánhoz beadott, s mely felebbezésben „az egész tényállást a legkörülményesebben és legalaposabban leírta, s dacára, hogy a védőügyvéd-szerkesztő ur, úgy tett mint a mesebeli róka a hollóval, hogy csak ettől a sajtot elkaparinthassa! Azonban a doktor-redaktor ur hiába dicsérte agyba-főbe az alispánt, hiába ; szögezte neki a revolvert azon kívánság alakjában, hogy akkor fogja csak az I ügyet helyesen elintézni, ha a doktor-redaktor szája ize szerint, a . rendőrfogalmazó javára dönt! Az alispán van olyan ur, s van olyan tudásu tisztviselő, hogy semmiféle otromba hízelgésnek nem ül fel, senkihez, legkevésbé közismerten- egy — ügy a (nem egy ügy ü) fiskálishoz tanácsért nem fordul! Logikusan következtetve tehát, az alispán is embervadász! Mindezt a helyben, s meglehetősen a nyilvánosság kizárásával megjelenő ; „ Veszprémvármegye'1 című, s a lap firma oldalán politikai hírlapnak nevezett, ele valójában az árverési hiénák kedvenc olvasmányának nevezhető sajtótermék irta meg, múlt vasárnap megcselekedett számában. Megrovási kalandban részesíti Kelemen tanácsost, mert Pongrácz rendőrfogalmazó meg nem engedhető hivatalos pénzkezelését feljelenteni segédkezett. Megróvja a polgármestert, mert a rendőrfogalmazót felfüggesztette, s megróvja az alispánt, mert a felfüggesztést s a fegyelmi elrendelését helybenhagyta ! Bizonyitjá, hogy Pongrácz ártatlan, holott úgy a rendőrkapitány, mint a ro- vancsoló bizottság teljes bizonyossággal megállapították, hogy Pongrácz a még november hóban beszedett bírságot be nem szállította, s egyéb bírságokat is, a beszedés után 1—2—3 hónap múlva adott át a rendőrkapitánynak!! Miután pedig az árverési hiénák kedvenc olvasmányát képező, politikai tartalom nélkül megjelenő politikai lap, a két dakter-redakter által szörkesztet és sajtócsecsemők által összenyögött „V. V.“ az írja, hogy az ügy minden részletét alaposan ismeri, s mégis ártatlannak mondja Pongráczot, ellenben bűnösöknek vádlóit és a „miniszteri rendeleteken alapuló rendszert— úgy ovi!-
