Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-04 / 1. szám
1907. január 4. VESZPRÉMI ELLENŐR (5. oldal (1. szám.) — Igényes esküvő lesz f. hó 12-én déli 12 órakor a veszprémi izr. templomban. Ekkor esküszik hűséget Orova Bertalan dr. Spitzer Mór helybeli ügyvéd kedves leányának Lyllinek. — Nyugalomba vonult jegyző. Báthory István vörösberényi jegyző betegsége következtében nyugdíjazásért folyamodott. Kerényi Andor főszolgabíró ideiglenesen Gessman Jenő nagyvázsonyi segédjegyzőt bízta meg a körjegyzői teendők elvégzésével. A következő jegyzőválasztáson Vörösberény már csak maga választja meg jegyzőjét, mert Balatonalmádi, mely eddig a vörösberényi körjegyzőséghez tartozott, külön körjegyzőséget fog képezni. — Eljegyzés. Jezsó Jolán Veszprém, Langhoffer Gyula Garamszeg, jegyesek. — Szilveszter-estélyek. Az ev. ref. iskola nagytermében látogatott szeretet-ünnepséggel ülték meg Szilveszter estéjét, s a megjelent előkelő közönség- kedves és szeretetteljes hangulatban üdvözölte a beköszöntött ujesztendőt. Az iparoskör szintén megtartotta szokásos Szilveszteri összejövetelét. Kár, hogy azon oly kevesen, mindössze 23-an jelentek meg. Mégis a kis társaság ke délyesen töltötte az év utolsó éjjelét s lelkes felköszöntőkben sem volt hiány. Jelen volt az estélyen Bauer Károly ipar- testületi elnök s dr. Rosenberg Jenő is, kik ünnepi szónoklattal járultak az est sikeréhez. Nagyszabású Sziveszter-estély volt a Katholikas-körben, melynek tágas helyiségeit zsúfolásig megtöltötte a szórakozni vágyók nagy tömege. Jókedv és vidámságtól volt hangos a kör épülete, s a j mulatók zsibongásának hullámai mesz- szire kirezegtek a Hosszu-uteára. Az estély j kitünően sikerült s az azon résztvettek kedves emlékkel tértek vissza lakásaikra, de már csak az újév hajnalán. — Műkedvelő előadás. A veszprémi kath. legényegyesület holnap, azaz vasárnap műkedvelői szinielőadást tart. Színre kerül Géczy 3 felvonásos népszínműve, „Az ördög mátkája.“ Rendező Bátori László. — Kezdete este 8 órakor. Az előadás tiszta jövödelme az egyesületi könyvtár javára fordittatik. A toronyból lezuhant inuukás temetése. Bognár Lőrinc ácssegéd, ki a múlt hó 24-én az építkezés alatt álló székesegyház tornyáról lezuhant és halálos sérüléseket szenvedett, újév napján a helybeli kórházban kiszenvedett. Csütörtök délután temették el az elsze- rencsétlenedett fiatalembert s temetésén az összes épitőmunkások testületileg, továbbá a Petőfi-kör, felső jeruzsálemhegyi társaskör küldöttségei, gyászlobogó Kkal megjelentek. Jelen volt a temetésen me- i gyéspüspök ur képviseletében Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó is és sok előkelő városi polgár. A gyászszertartást Ádám Iván kanonok-plébános és két káplán végezte. — A madárvédelem. Amikor a tél közeledik, akkor az állatvédő egyesületek mindenkihez azt a sürgős kérést intézik, hogy gondoljanak az éhező madarakra. Ez a kérés nagyon indokolt és humánus. Mindenki, akinek csak kis kertje van, tudja azt, hogy mily mérhetetlen kárt okoznak a fatánk hernyók. A madarak pedig a hernyók pusztítói. Hogy mily nagy tömegét a hernyóknak képesek a madarak elpusztítani. azt kiszámították. Egy fészek 5 fiatal madara naponként fejenként 50 hernyót, tehát összesen 250 darab hernyót eszik meg. A fiatal madarak táplálása átlag 30 napig tart, eszerint 7500 hernyót pusztítanak el. Ha ezek után kiszámítjuk a gyümölcsösre ebből származó hasznot, a következő eredményre jutunk: Számítsuk a hernyóidényt 30 nappal és tegyük fel, hogy minden hernyó csak egy virágot eszik meg, amely gyümölcsöt szolgáltatót volna, akkor kertünk ez idő alatt 225.000 virággal, illetőleg ugyanannyi gyümölcscsel lett volna' szegényebb, ha a madarak nem irtották volna a hernyókat. Magárvédelmi célra évente a legkülönbözőbb alakú etetőházikókat hozzák forgalomba. Ezek ugyan sokszor igen csinosak, azonban az a hátrányuk, hogy a madarak nem igen mernek beléjük mászni. Minden különös költség nélkül bárki könnyen maga készíthet eledeltartót, amelyet tapasztalatilag felkeresnek és használnak a madarak. Egy egyszerű virágcserép drótra akasztva igen praktikus eledeltartó. Ezeket a tartókat napraforgó-, kendermaggal, kölessel vagy hasonló maggal töltjük meg. Csakhamar örömmel fogjuk tapasztalni, hogy az apró madárkák egész serege fog ott ülni és civódní egymással. A vig cinege szereti a szalonnát, a liba- vagy csirkepecsenye csontjait is, amelyeket a fákra felaggatunk. Aki valami különösen csinosát és érdekes dolgot akar csinálni, az egy megnyitott kókuszdiót aggat fel. Azonban a kókuszdiónak még rostokkal kell bírnia. A dióka tyuktojásnagyságu lyukakat furunk, úgy hogy a dió édes magva kilátszik. A madár a dió rostjába kapaszkodik és úgy falatozik. A cinege igen vidám játékot tíz az ilyen dión. Ha ezt a balkonra vagy ablakunk előtt fölaggatjuk, mi magunk is mulathatunk a kis madár bolondságain. Jótékonyság^ Gerstmann Emil helybeli kávés az elaggott iparosok alapjának 10 koronát adományozott. — Szegény tűzoltóink. Városi tűzoltóink január 1-én nem kapták ki felemelt fizetésüket mindaddig, mig az utcák öntözésére kötelező nyilatkozatot alá nem írták! Mit tehettek? Aláírták ? — Haj tő vadász at. Perger József vöröstói földbirtokos múlt hó 31-én hajtóvadászatot tartott az úgynevezett csepelhegyi erdőrészleten. A vadászaton résztvett a környék intelligenciája, igy a többek közt Marton-testvérek, Cséry Mór és Szőllősy Árpád körjegyzők, Jankovits Pál gyógyszerész, Nagy Sándor földbirtokos, Cséry Bálint stb. Terítékre került 4 szarvas, 2 őz, 3 nyúl és 1 menyét. — A tótvázsonyiak panaszkodnak A tótvázsonyiak folyton elégedetlenkednea. Legújabb panaszuk az, hogy a hús megvizsgálásával megbízott vágóbiztos a leölendő állatokat a vágás előtt soha meg nem vizsgálja, de azért a szemledijat bevasalja a polgárokon. Panaszolják, hogy a megyebizottsági tagválasztás után a nagyvendéglőben áldomásra egybegyült polgárokat záróra törésért a biró és jegyző feljelentették, s most már ezen csekélység miatt három ízben kellett a feljelentetteknek Veszprémbe, a főszolgabíróhoz befáradniok. — Szóval folyton csak panasz ! — IVrselj nyitás. Hordóssy Lajos hosszu-utcai vendéglőjében az elaggott iparosok alapja javára elhelyezett persely december 30-án felnyittatván, abban 23 kor. 20 fillér találtatott, mely összeget az említett alapot kezelő veszprémi ipartestületnek szolgáltatták be. — Enyingi disznókereskedők harca. Pénteken délelőtt nagy ribilliót rendezett két enyingi sertéskupec, Kovács J. István és End- rédi Ferenc, a veszprémi disznópiacon. Kovácsnál alkudott egy venni szándékozó egy pár sertésre, de megalkudni nem bírván, odament Endrédihez, s ott kezdett alkudni. Kovács visz- sza akarta csalni a vevőt, s emiatt összeveszett összeveszeti vele Endrédi, s Kovácsot arcul ütötte. — Viszont Kovács a kocsikerékhez vágta Endrédit, mire ez kést rántott csizmaszárából s azzal hajszolta végig Kovácsot a disznópiacon, de kárt nem tudott benne tenni, mert Kovács elinalt. — Tanomulatság. A veszprém- alsóváros-jeruzsálemhegyi Petőfi-kör 1908 évi január hó 19-én özv. Kram mer Ala- josné vendéglőjében levő körhelyiségében saját alapja javára zártkörű táncmulatságot rendaz. Kezdete este 8 órakor. Személyjegy 80 fill. Családjegy 1 kor. 60 fill. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. A zenét Doma Feri zenekara szolgáltatja. — Lekaszálták . . . Nem ugyan a rétet, hanem Szekeres Gyula mezőszentgyörgyi földmives kezét, kivel M. Kovács József földműves összeveszett, s mindketten kaszát ragadván, elkezdtek vagdalódzni és a levegőt kaszálni, miglen Szekeres keze is a kasza ügyébe esett, és súlyos sérülést szenvedett. A további kaszálás a bíróság előtt fog megtörténni, hol majd elválik, kinek nincs rendben a szénája. — A kérésit '«lök és az újév. Kereskedőink folyton panaszkodnak a felett, hogy vasárnap már délelőtt 10 órakor be kell zárni üzleteiket, a mi által károsodnak. Meglehet, hogy úgy van. Azonban újév napján kereskedőink leg- nagyoba része egyáltalán ki sem nyitotta üzletét, pedig újév napján feltétlenül nagy forgalomra számithatnak. így tettek tavaly s igy az idén, egyik fukar kollégájuk indítványára. Eljárásuk oka az volt, hogy annak a néhány szegény embernek s szolgálónak, aki esetleg náluk újévet köszönt, ne kelljen egy kupica pálinkát, vagy egy darab ócska szappant ajándékul adni. Hát ez nagyon szatócs-izü eljárás ! — A bicska. Szetkovics János enyingi lakos vesztére megt Lepsénybe, különösen a lepsényi szőlőhegybe, hol többedmagával beborozván, összekülönbözött id. Kis Pál lepsényi lakossal, aki oly goromba volt Szetkovics Jánossal, hogy bicskájával annak képes felét, szeme, orra és szája körül összeszurkálta. Az ügynek a bíróság előtt lesz folytatása, Szetkovics pedig bizonyára nem megy többet Lepsénybe borinnya, s ezt jól teszi, mert az Enying melletti Leshelyen jobb bort talál, s- legalább nem tetoválják meg, mint valami sioux indiánt. — Pincér szakiskola. Győrött pincérszakiskola létesült. Megnyitása deeember 15-én volt, s azon Győr polgármestere, rendőrfőkapitánya, a szakiskola igazgatója, s a győri ipariskola elnöke is megjelentek. A szakiskolának 42 pincér-tanonc hallgatója van. Eredeti, hogy a pincér-szakiskola megnyitási ünnepélyéről a pincérek, tehát a pincéregylet tagjai elmaradtak, mert csak a megnyitás előtt 2 nappal hívták meg őket, s ekkor is csak azért, mert a mellőzött pincérek nyíltan felháborodtak mel- lőztetésükért. Pedig a pincér-egylet 6000 koronát adott a pincér-szakiskola felállításához. Veszprémi bérkocsi árszabály. 1. Egész napra ............................................... K. 1 2 í. 2. Fél 7 — 3. Egynegyed órára vagy kevesebbre . . — 80 4. Fél órára .................................................... 1 20 5. Háromnegyed órára............................... 1 60 6. Eg y órára.................................................... 2 — 7. Minden további negyedre..................... — 40 8. A vasúthoz............................................... 2 — 9. A temetőbe............................................... 2 — 10 . Csatárra.................................................... 4 — Ezen tételek csak reggeli 7 órától esti 6 óráig érvényesek, azután 50 százalékkal több. Egész nap alatt a reggeli 7 órától esti 7 óráig terjedő idő értetik, melyből azonban 2 óra abrakolásra engedendő. A menetdij azon időponttól kezdve, melyben a bérkocsi megrendeltetik, egész addig számitatik, mig a kifizetés megtörténik. A város határán kívül fuvarozás külön alku tárgya. A bérkocsis köteles a beszállás előtt óráját mutatni s az elindulási időt megállapítani. Esetleges bajokról, a városi kapitányság az illető bérkocsi számának bejelentése mellett, azonnal értesítendő.
