Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-07 / 45. szám

1908. november 7.

VESZPRÉMI ELLENŐR

(45. szám.) 3. olds’.

többi ütés Zsédenyi Antaltól származott. Zsé- denyi Antal csak annyit ismert be, hogy ő vasvillával a helyszínére kisérte Harangozó Mihályt, a vasvillával egyet ütött Zsédenyi Antalra a lábainál, villája azonban a pincegádorba ütödött és eltörött, mire ő a törött nyelii villát eldobta és elszaladt. Ténytanuk hiányában csak a vádlottak előadásai jöhettek figyelembe, minthogy azonban Harangozó Mihály szeretője kérőjének megszurása, Zsédenyi Antal pedig édes anyja bántalmazása miatt már büntetve volt, s minthogy a vonatkozó Ítéletek az ügyész indítványára felolvastattak, a vádlottak csak ellenszenvet keltettek maguk ellen, melynek leküzdése a védőknek nagy munkát és fáradtságot okozott.

Az ügyész szándékos emberölés bűntettével vádolta a vádlottakat, Harangozó Mihály védője védence terhére csak a haláltokozó súlyos testi sértést látta fennforogni, mig Zsedényi Antal védelmében dr. Fischer Miklós védő azzal érvelt, hogy védence ténykedése nem volt oly nagymérvű, mint Harangozó Mihályé s minthogy a vasvilla, még mielőtt az ütés testet ért volna, a gádorban eltörött, védence megkísérelt bűncselekménye eredményes sem volt. Ha tehát Zsédenyi Antal bűnössége megállapittatik is, ez csak bűnsegédnek mondható ki.

Este 10 óra volt, mikor a heves és jogi érvekben tartalmas válaszok és viszonválaszok elhangzottak és az esküdtek az elnöki kioktatás után a határozathozatalra visszavonultak. Általános meglepetést keltett, mikor az esküdtek aránylag rövid tanácskozás után mindkét vádlottal szándékos emberölés bűntettében bűnösöknek kimondó verdiktjüket kihirdették. A verdikt kihirdetése után mindkét védő az enyhitő szakasz alkalmazását kérte. A bíróság Harangozó Mihály 10 évi, Zsédenyi Antalt pedig 3 évi fegyházbüntetésre ítélte. Dr. Fischer Miklós Zsedényi Antal védője, védence büntetésének enyhítése végett semmiségi panaszt jelentett.

Második nap, november 4.

Vádlott Berkes János gecsei lakos.

Az 1908. évi junius 10-én vádlottnak bátyja, Berkes József megverte a tulajdon édesapját, id. Berkes Józsefet. Az apa, idősb Berkes József az ő kisebbik fiát, Berkes Jánost kereste fel, s annak sírva panaszolta, hogy az idősebbik fia őt megverte. Áz ifjabbik fiú: Berkes János fölháborodott azon, hogy édesapját bátyja megverte, s miután hirtelen egy liter bort és egy deci pálinkát megivott, felkereste bátyját ifj. Berkes Józsefet, s egy fokossal többszörösen fejbe vagdalta, mely sérülésekbe ifj. Berkes József belehalt.

Eközben az apa id. Berkes József emiatt való elkeseredésében és kétségbeesésében, hogy panaszkodásával mekkora szerencsétlenséget

Paponnet hirtelen egy fehérszakállu emberrel állott szemben. Az oszlop őre volt, egy derék kiszolgált katona, aki köpenyén hadi érmet viselt; ez csodálkozva nézett Paponnetre.

— Hallja maga katona, megbolondult, hogy itt úgy megázik, mintha fizetnék? Tudom, hogy nagyon szép itt fenn, de jobb időt válasz- szón. Különben akár tetszik, akár nem, most le kell mennie, mert hat óra van és elzárom a feljáratot.

Paponnet erre egy Mirabeau hangján jelentette ki:

— Zárhat, amennyit csak akar, de én 8 óra előtt nem megyek el innen, mert az öngyilkosokra kell vigyáznom, és én tudom a kötelességem; amig fel nem váltanak helyemen maradok.

Az öreg őr most már nem kételkedett, hogy bolonddal van dolga. Jónak látta óvatosan bánni vele, mert könnyen veszedelem lehet, ha felingerlik.

— A levese fiam — szólt az őr — ott lent van, jöjjön velem az őrszobámba. Az öngyilkos őr mindig ott eszi meg a levesét.

— Igaz ez? — kérdezte kétkedőén Paponnet.

— Láthatja, hogy én öregebb katona vagyok, aki régebben ismeri a szabályokat, mint maga.

Paponnet most már örömmel követte.

Amint a hosszú lépcsőkön lefelé mentek, elbeszélte, hogy most először vigyáz az öngyilkosokra és egyúttal elmondta az előző este történteket.

okozott, egy beretvával elvágta a saját torkát, s meghalt. Ily előzmények után Berkes János szándékos emberölés bűntettével vádolva került az eskiidtbiróság elé.

Elnök: Nárai Szabó Elek. Bírák: Horváth Zoltán, Schätzler István. Ügyész : Juraszek János. Berkes védője : dr Rosenberg Lajos. Védő felmentést kért, mert vádlottnak elmetehetsége meg van zavarva. Apjának sírása, panasza, s annak tudata, hogy apja meg lett verve, megrázkódtatták őt. Ebben az abnormis lelki állapotban vett be nagyobb mennyiségű alkoholt. Mindezeknek hatása alatt beszámíthatatlan volt.

Az esküdtek bűnösnek mondták ki szándékos emberölés bűntettében. A törvényszék a vizsgálati fogság beszámításával 4 évi fegyházra ítélte Felebbezés nem. történt. Az ítélet jogerős.

HÍREK.

Hátralékosainkat felszólítjuk ít fizetésre, különösen azokat, kik még hirdetésért is két év óta tartoznak.

— Kérelem. A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület azzal a fölhívással fordul a jó szivekhez, hogy a mit a „Csak egy virágszálat“ jelige alatt halottak napján az élőhalottaknak, a halál jegyeseinek, a tüdőbetegeknek szántak, vagy gyűjtöttek, — küldjék be az egyesületnek : Budapest, IX., Lónyay-utca 47. sz. Mihelyt az egyesület az adományokat számba vette, lapunkban közzé fogja tenni a megyében befolyt gyűjtés eredményét és pedig egyes járások szerint, valamint közzéteszi a rendezett temetői gyűjtések anyagi eredményét is és a ! hozzá közvetlenül befolyt adományokat. Örömmel írjuk, hogy az országos gyűjtésben nem a mi megyénk volt az utolsó az országban.

— Jótékonyság. Megyéspüspök őnagyméltósága báró Hornig Károly 500 j koronát adott a szegényalap javára. A székeskáptalan pedig 8000 korona alapítványt tett két szegényházi ápolt részére.

— Turczer Imre ezredes. A

m. kir. 17 ik honvéd gyalogezrednek helyben állomásozó IV-ik zászlóaljának parancsnokát Turczer Imre alezredest, Ö felsége ezredessé kegyeskedett kinevezni. A kinevezés már l\2 év óta nyilt titok volt polgárárságunk körében, s azért, bár osztatlan örömöt okozott, meglepetést nem keltett.

A tizedes megigérte, — beszélte Paponnet, — hogy felküldi levesem, különben nem mentem volna, mert nem én voltam soron, ma április elsején.

Április elseje! Egyszerre világosság gyűlt az öreg felvigyázó agyába. Ő is katona volt, ismerte ezeket a tréfákat. Ránézett a katonára: nem, ez a kedélyes piros paraszt-arc nem lehet bolonddé.

— Kitűnő levest eszünk majd, pajtás, — szólt Paponnethez — húst is hozzá, meg egy kis bort.

Valóságos ünnep volt az őrszobában; Paponnet felségesen érezte magát. Egy félóra múlva pedig, a nevetés dacára, amely fogadta, diadalmas arccal lépett be a kaszárnya őrszobájába.- Hallottuk, Paponnet, — szóltak pajtásai, — hogy az oszlop portásának neveztek ki.

— Nagyon örülnék neki, — kiáltott a rekruta elragadtatva. — Tudjátok, az öngyilkosőrség nagyon jövedelmező szolgálat. 40 sout kerestem fiuk, 40 sout. Mit szóltok hozzá? Nem hiszitek? Nézzetek ide; még ettem és ittam is. Örülnék, ha hamarosan megint az oszlophoz küldenének.

A nevetők elnémultak.

Ez az ostoba Paponnet néha jobban járt, mint a legokosabb. Az áprilisi tréfa sikerült de Paponnetnek volt haszna belőle. Ez éjjelen a derék rekruta elfelejtette álmai rendes tárgyát: az altiszt urat. Azt álmodta,,, hogy egy oszlop tetején lakik és ott pazar életet él.

— További kinevezések a helybeli honvédségnél. Schubert József főhadnagy századossá, Schlemmer Ödön tiszthelyettes hadnaggyá kineveztettek.

— Kinevezés. A m. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetősége Blaha János jutási forgalmi hivatalnokot Hajmáskérre vasúti állomásfőnökké nevezte ki. Távozását sajnáljuk, az előléptetéshez pedig gratulálunk !

— íj ügyvéd. Dr. Fritse József sikerrel ieíette az ügyvédi vizsgát. Üdvözöljük az uj ügyvédet.

— Rovancsolás. Langer Alajos veszprémi m. kir. pénzügyigazgató a napokban a zirczi

m. kir. adóhivatalnál rendes évi pénz- és ügyvizsgálatot tartott.

— Gyászrovat. Kroll Rudolf kegyesrendi tanár, ki több ideig működött a helybeli kath. főgimnáziumban, kedden a budapesti Schwarczer szanatóriumban meghalt. Temetése pénteken volt, s azon Veszprémből megjelentek Takács József igazgató, Laczkó Dezső és Olejovits János kegyesrendi tanárok. Tisztelőinek és tanítványainak forró hálája kiséri a még korán elhunyt derék férfiú emlékét.

— Adományozás. A m. kir. íöldmivelés- ügyi miniszter Bakonybél község részére 150 kötetből álló népkönyvtári és az annak részére szolgáló könyvszekrény beszerzésére 20 koronát adományozott.

— Kedves iiimepélybeii részesítették az Angol-kisasszonyok Sancía- Mariaintézetének növendékei nagyérdemű, tudós és szeretett főnöknőjüket, Tósoky- Soóki Karolint névnapja alkalmából. Szép ének és zeneszámokat adtak elő, s egy jói sikerült színdarabot. Előkelő höígyközönség jelent meg az ünnepélyen. Legjobban tetszett az 1. es II ik polgári iskolai hallgatók által előadott „Vasúton" című dal.

— Botrányos állapotok a Máv. anyagkezelésnél. Azalöt csak hébe-korban fordult elő, hogy a vasutasok és vasúti nyugdíjasok mérsékelt-áru tüzelő és világító anyagot nem kaptak. Öt év óta ez a botrányos állapot itt Veszprémben állandóvá vált. Egész éveken keresztül nincs egyszál fa, egy darab szén, (kivéve a drága poroszt), egy klgr. petróleum eladásra. Tudjuk, hogy sok csinja-binja van ennek a dolognak, azt is tudjuk, hogy a helybeli szolgálati főnökök erről a gyalázatos állapotokról nem tehetnek és gyakran még szolgálati célokra sem rendelkeznek elegendő világitó és füttő anyaggal, de azt is tudjuk, ott a kócosztogató osztályban van a hiba! .Mert a tüzelő utóvégre mindig megérkezik, de csak nyáron! Mindenesetre ennek az 5 éves botránynak megszüntetését joggal követelhetjük a jó! befütött szalón- kocsikban napidijakért zónázó és kolaberező vasutyi uraktól!

— Villam-Tflágitásimk ismét egy nagy lépéssel közelebb jutott a megvalósuláshoz. Ugyanis megérkezett a második Diesel motor, melyet most szerelnek be, s fognak kipróbálni. így tehát még csak egy motor van hátra, amelynek megérkezésekor akadálytalanul világíthat a Siemens és Schuckert cég. Különben ha kedve tartja, két motorral is megkezdheti és fenntarthatja az üzemet. Reméljük a legjobbat, de mégis félünk, hogy az idén már nem lesz villamosság.

— Polgárok panasza. A múlt év őszén történt, hogy a temetőhegyi Pápai-utcában a városi szegényház előtt, az állami úttesten keresztül — a mezőről és országúiról esős időben és hóolvadáskor összegyűlendő temérdek viz levezetésére — a vármegye csöveket rakatott le, de ezen munka a városi illető részen, nevezetesen a 2. és 3-ik számú ház között levő